NYELVÉSZ

Nyelvészeti vitafórum
It is currently 2018. April 1, Sunday, 14:49

All times are UTC + 1 hour




Post new topic Reply to topic  [ 27 posts ]  Go to page Previous  1, 2
Author Message
 Post subject:
PostPosted: 2006. April 23, Sunday, 8:24 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 23:20
Posts: 584
Location: http://fu.nytud.hu
Nem állítottam, h Nádasdy összefüggést lát, én csak azt mondom, h a két dolog úgy áll egymás mellett, h a gyanútlan olvasó hajlamos lesz összefüggést látni.

Továbbra is kitartok amellett, h bármilyen intuíciójuk lehetett a szabály megalkotóinak, ők azt csak mint az anyanyelvükre érvényest intuíciót használhatták, nem mint univerzális érvényűt.

Másrészt csodálkozásra késztet, h ha az angol ellenpélda, akkor miért univerzális? Legfeljebb univerzális tendencia, de akkor a magyar is lehetne kivétel.

Továbbá (és ez talán válasz az előzőre is) emlékezetem szerint (nincs előttem a cikk) Nádasdy nem figyelmezteti az olvasót, h a helyesírás elválasztási szabályai és a szótagolás nem szükségszerűen függenek össze, azaz egy nyelv elválasztási szabályai bármilyenek lehetnek.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2006. April 23, Sunday, 7:11 
Offline

Joined: 2004. November 17, Wednesday, 18:58
Posts: 737
Location: Budapest
valóban erre gondoltam én is


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2006. April 22, Saturday, 18:09 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
Sz'tem a legtöbb eu nyelvben a VCV-t V-CV-nek választják el. A németet tudnám még olyannak elképzelni, mint az angol (hogy rövid V után VC-V), de most lusta vagyok felállni a nyelvtanért. Az újlatinok mind V-CV-k. És vszleg se NÁ, se halmtomi nem azt állítja, hogy a magyar elválasztás azért ilyen, mert a megalkotóinak explicit tudása lett volna az onset maximalizationről, hanem mert implicit tudásuk volt róla. Ezt pedig épp úgy szokták mondani, hogy ,,így hangzik jobban.''


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2006. April 22, Saturday, 17:43 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 23:20
Posts: 584
Location: http://fu.nytud.hu
Én úgy gondolom, h ezt az elvet igen komoly kutatások és csak az utóbbi időben mutatták ki (sajnos nem ismerem a szakirodalmat). A helyesírás főpapjai vagy az egyszerű nyelvhasználók persze érezhetik, h "úgy hangzik jól", de ez 1. nem tudományos érv, 2. mondhatja valaki az anyanyelvére, hogy abban valami így vagy úgy jobban hangzik, de nem jelentheti ki, h ez univerzális elven alapul. Nem hiszem, h a helyesírás megalkotói egyáltalán megnézték volna, h miként van ez más nyelvekben, akár a legkézenfekvőbbekben (ha mégis, akkor átvették azt a szokást, de aligha hiszem, h bármiféle univerzalitás eszükbe jutott volna).


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2006. April 22, Saturday, 13:03 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
Valszeg rosszul fogalmaztál, én is meg akartam jegyezni pont azt, amit halmtomi. A ,,preferáld a nyitányt''-ot univerzális (egyesek szerint velünkszületett) elvnek gondoljuk, így még a helyesírás főpapjai is birtokolják, ha nem is tudatosan.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2006. April 22, Saturday, 10:53 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 23:20
Posts: 584
Location: http://fu.nytud.hu
Őőőőő... Biztosan jól értetted, amit írtam?


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2006. April 21, Friday, 15:30 
Offline

Joined: 2004. November 17, Wednesday, 18:58
Posts: 737
Location: Budapest
fejes wrote:
2. A kéreg elemzésekor Nádasdy a "preferáld a nyitányt!" elvére hivatkozik, majd zárójelben megjegyzi, h a ké-reg szótagolást ajánlja az akadémia helyesírási szabályzata is. Szerintem az egyszerű olvasó ebben kényszeredetten ok-okozati összefüggést fog feltétlezni, holott én el nem tudom képzelni, hogy a helyesírási bizottság erre épített volna.


Mért, attól hogy valaki helyesírási bizottság még lehet nyelvi intuíciója, nem?


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2006. April 21, Friday, 13:50 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 23:20
Posts: 584
Location: http://fu.nytud.hu
Nádasdy annyira jó, h bármennyit lehet kritizálni, az nem fogja elhomályosítani érdemeit. A MANCS március 30-ai számában (http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/84.html) a Ricse, ricse, Beatrice skandálásra való utalása annyira a helyén ül, hogy tényleg állami elismerés után kiált. Viszont hagy kötözködjek már egy kicsit...

1. A cikk első felében olyan, mintha Nádasdy nem tudná eldönteni, h a magyarról vagy általában a nyelvekről beszél-e. A felsorolt lehetséges szótagkezdetekről megállapítja, h a magyarra érvényesek, de egyes nyelvekben lehetnek szigorúbb megszorítások is. Ez azt a benyomást kelti, hogy a magyar szálsőségesen megengedő, holott nem (arról nem is szólva, h egyes nyelvekben nem csak a magánhangzó lehet mag -- tudom, terjedelem).

2. A kéreg elemzésekor Nádasdy a "preferáld a nyitányt!" elvére hivatkozik, majd zárójelben megjegyzi, h a ké-reg szótagolást ajánlja az akadémia helyesírási szabályzata is. Szerintem az egyszerű olvasó ebben kényszeredetten ok-okozati összefüggést fog feltétlezni, holott én el nem tudom képzelni, hogy a helyesírási bizottság erre épített volna.

3. Egy hasábbal később Nádasdy a szóbelseji mássalhangzók szótagokba osztásának tudományos megközelítésére vonatkozó mondandóját azzal zárja, hogy "a mai nyelvészet hajlik arra, hogy a szó peremei másként elemződjenek, mint a belseje". A gondolkodó laikus alighanem vakarhatja a fejét, hiszen az egyetlen szóbelseji magánhangzó szótagba sorolásánál éppen a szóperemekre hivatkozott Nádasdy: nem túl következetesek ezek a nyelvészek, gondolhatja.

4. A helyesírási hagyományt ennél a kérdésnél Nádasdy arra vezeti vissza, hogy a finnugor a szó elején csak az egy mássalhangzót tűr meg, és cikkét is így zárja: "ennyire ma már nem kell finnugornak lennünk". Bár a magyarban a szóeleji mássalhangzó-torlódás kerülése tényleg fu. (ill. uráli) örökség, azért ez jóval a finnugor koron túl is megmaradt, mi több, ma is működik a jövevényszók adaptációjában (a művelt rétegekben persze alig).

5. A kevésbé figyelmes olvasók miatt viszont én a cikk befejező mondatát semmiképpen nem írnám le, mert a szövegkörnyezetből kiragadva igen alkalmas a visszaélésekre. (Persze ezt semmiképpen sem mondanám hibának, csupán jelzem, h én óvatosabb lennék.)


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2006. April 16, Sunday, 19:55 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 23:20
Posts: 584
Location: http://fu.nytud.hu
Quote:
Megállapítottuk, hogy a szókincs változása, bár érdekes és jellemző egy nép sorsára, nem rendszerszerű és ezért nem nyelvi változás.


http://www.mindentudas.hu/nadasdy/20031117nadasdy1.html?pIdx=7

Ha a szókincs nem nyelvi változás, akkor nem a nyelv változása, és akkor a szókincs nem része a nyelvnek. Persze igaz, hogy ez egy a szövegkörnyezetéből kiragadott állítás, de számomra akkor is úgy tűnik, hogy nagy volt a lendület, és Nádasdy ezzel a megfogalmazással kissé kisodródott a kanyarban.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2006. April 16, Sunday, 19:49 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 23:20
Posts: 584
Location: http://fu.nytud.hu
Szerintem is, már csak ha a tőtípusokra gondolunk, vagy a lehetséges szófaji felosztásra (függetlenül attól, hogy mennyire lehetséges egyértelműen szófjokba sorolni a szavakat), de Nádasdynak voltak elég radikális kijelentései, amely szerint a szókincs nem része a nyelvnek. Persze nyilván ő ezt azzal az állásponttal szemben hangsúlyozta, amely a nyelvek közötti különbséget a szókincsben látta, de akkor is nagyon radikálisan fogalmazott.


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Nádasdy a MANCSban
PostPosted: 2006. April 16, Sunday, 19:34 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 12:46
Posts: 1080
fejes wrote:
Paradox módon Nádasdy magyarázata rendkívüli jelentőséget tulajdonít a szókincsnek, holott máskort -- igaz, más szempontból -- ő maga hangsúlyozta, hogy a szókincs nem releváns része a nyelvnek (ha része egyáltalán).


Nyilván része.


Top
 Profile  
 
 Post subject: Nádasdy a MANCSban
PostPosted: 2006. April 16, Sunday, 19:01 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 23:20
Posts: 584
Location: http://fu.nytud.hu
Bár általában angy rajongója vagyok Nádasdy Ádám Modern Talkingjának, a február 16-ai számban olyan, mintha eltűnt volna a cikk vége. Ott a nyelvhalálról Nádasdy ezt írja:

Quote:
A nyelvhalál elég gyakori oka, hogy egy úgynevezett korlátozott használatú nyelvet adnak fel a beszélői. A korlátozottság azt jelenti, hogy nincs kialakult szókincse az élet "magaskultúrás" területeinek, nem lehet jogról, tudományról, műszaki kérdésekről beszélni, esetleg nincs írásbeliség.


A nyelvhalál lehetséges okáról Nádasdy mást nem mond. Szerintem a laikus olvasóban ez könnyen azt a képzetet keltheti, hogy az ilyen nyelvek természetes módon vannak kihalásra ítélve. Nem is az a baj, hogy Nádasdy nem fejti ki, hogy a nyelvvesztéshez ilyen esetben is az szükséges, hogy a beszélők hozzáférjenek egy olyan nyelvhez, amely ezzzel a hiányzó szókincsréteggel rendelkezik (legyen módja ezt a másik nyelvet elsajátítani), hiszen ezt a laikusok is kitalálhatják. Nem is az a baj, hogy nem szól a nyelvváltás lehetséges irányáról az ellenkező irányba (egy "kultúrnyelv" hordozói is válthatanak egy "primitív nyelv" irányába, ha az életkörülmények azt indokolják -- gondoljunk csak egy hajótörésre), hiszen ez aligha érintheti a "fejlettebb nyelv"-et beszélők teljes közösségét, így a nyelvhalál szempontjából kevéssé releváns.

Súlyosabb hiány, hogy nem veszi figyelembe: az ilyen "hiányos szókincsű" nyelvek gyakran könnyen pótolják a "hiányzó" szókincset -- akár átvétellel, akár belső szóalkotással: márpedig ha egyes nyelvek nem hallnak bele a "szóhiány"-ba, akkor másoknál a puszta "szóhiány" nem lehet a halál magyarázata.

Paradox módon Nádasdy magyarázata rendkívüli jelentőséget tulajdonít a szókincsnek, holott máskort -- igaz, más szempontból -- ő maga hangsúlyozta, hogy a szókincs nem releváns része a nyelvnek (ha része egyáltalán).

Nyilvánvaló, hogy Nádasdy tudja, hogy egy nyelv megmaradásában -- függetlenül attól, hogy mennyire rendelkezik "magaskultúrás szókincs"-csel -- elsősorban a beszélők attitűdjének van szerepe, amely külcsönösen összefügghet olyan tényezőkkel, mint a nyelv használata a médiá(k)ban, az oktatásban stb., a nyelvközösség kompaktságával és azzal, hogy az egyes beszélők környezetükben kikkel és mennyit tudják használni az adott nyelvet etc. A nyelvhalállal kapcsolatban elsősorban ezt kellene emlegetni, ez viszont mintha kifelejtődött volna...


Top
 Profile  
 
Display posts from previous:  Sort by  
Post new topic Reply to topic  [ 27 posts ]  Go to page Previous  1, 2

All times are UTC + 1 hour


Who is online

Users browsing this forum: No registered users and 0 guests


You cannot post new topics in this forum
You cannot reply to topics in this forum
You cannot edit your posts in this forum
You cannot delete your posts in this forum
You cannot post attachments in this forum

Search for:
Jump to:  

Figyelem!
A faliújságon megjelentek nem képviselik többek közt a következő szervezetek hivatalos véleményét:
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group