NYELVÉSZ

Nagyon köszi. Van még ilyen, hogy örvös (medve), de nyakörvet. Nekem ez a farkos kétéltű furcsa, biztos vmi szakszó. Na de mi az a pípes? Pépes?

farkas ’lupus’ – farkos kétéltű
A jegyes esetében vannak nyelvjárások, ahol az ’eljegyzett’ és a ’jeggyel, jellel bíró’ előhangzója között eltérés van (az előbbinél gyakoribb az ë). A jeles esetében is hasonló a helyzet (’kiváló’ jelentésben mindig zárt az ë, ’jellel megjelölt’ jelentésben gyakoribb az e). Lehet, hogy a pípes esetében is van valami megoszlás.
Az értelmező szótárból ezeket tudtam összeszedni.

Kedves unikornis, tudom, hogy OFF, ha akarod, válaszolj új témát nyitva, vagy majd áthelyezik, de nagyon kiváncsi lennék: Egy nagy korpuszban (ami nagyrészt a zárt ë-t nem használó nyelvváltozatokból származik) egy csomó olyat találtunk, hogy szenen kívül, szenen keresztül stb. (persze a szénen alakból is rengeteg van). Az érdekelne, hogy a te zárt ë-s nyelvjárásodban is elképzelhetőek ezek?

Koszi, ezek utan a helyëz nem lep meg, gondolom a helyëzkëdik is ilyen. Tudtok még más ilyet a hely-en, hegy-en kívül?

hely?- vagy hely??- és tsai

rebrus irta egyéb adatok közt: ...
Namost, olyasmi ez mint a következő nem is egészen abszurd párhuzamul elképzelt kérdés
Minthogy a helyet-ben ott van egy e betű, míg a helyt-ben nincs, mert a *helyët azóta > helyt, amióta az ozut† > azt (vagy “a pázsit > pást”).


Az 1.1 hely helyt helyëk helyës
1.2 hely helyet helyek helyes
esetéhez a
2.1 hëgy hëgyët hëgyëk hëgyës
2.2 hëgy hëgyet hëgyek hëgyes
a nagyon bizonytalan
3.1 këgy këgyët këgyëk këgyës
3.2 kegy kegyët kegyëk kegyës
3.3 këgy këgyet këgyek këgyes
3.4 kegy kegyet kegyek kegyes
aztán a
4. ëggy ëggyet ëggyek ëggyek
5. mëggy mëggyet mëggyek mëggyek
hasonlít legjobban. Kéttövű, de egészen más a
6. ész észt (“észët” h.) -- ? -- eszës

Namost nekem úgy tűnik, hogy maga a cím már részleges válasz a szövegben feltetthez, és a hozzászólások is azok.
Igen, a helyës és helyes, valamint a hëgyës és hëgyes közti különbség az, ami itt el lett mondva.

A helyt ad de helyet kér “«közül melyik az idiomatikusabb?»” --- mert ha az első, akkor a cím ez lenne:
(*)helyt és persze helyës is

Igen, leírólag sem könnyű esetek ezek; de történetileg sokkalta bonyolultabb témakörről van szó. (Megjegyezném, hogy “én már látom a fényt”, de ezt a megjegyzésemet ne vegyék figyelembe azok a nagyon komoly olvasók, akiknek egyáltalán nincs humorérzékük.)

szerintem helyëz, de helyek, helyem

én vagyok, létezik

A hëgyes ’hegyekben, dombokban bővelkedő’ és a hëgyës ’hegyben, csúcsban végződő’ meg mást jelent.
Nem vagyok ë-ző, de nem lepne meg, ha potenciálisan legalábbis létezne egy ’hellyel rendelkező’ jelentésű helyes szó.

Lehet, de persze a helyes se olyan transzparens a hely-hez képest.

Sztem az aranyos is "idiómaszerű izé", pl. egy aranyat tartalmazó gyógyszerre nem ezt mondanám, hanem azt, h aranyas.

Most látom, hogy a helyes szóban a második e zárt. Ez viszont ellentmond annak, hogy a tárgyeset kötőhangzós (helyet, *helyt, most hagyjuk a helyt ad, helytáll idiómaszerű izéket), hiszen ilyen általában nyitótöveknél fordul elő koronális szonoráns/folyamatos hang után (pl. halat, héjat, zárat). A helyet alakban ugye jól tudom, hogy a kötőhangzó nyílt (és máshol is, pl. helyëk, helyëm, helyëz)? Mert ebben az esetben a hely abba a nagyon szűk csoportba sorolható, mint az arany, olaj (aranyat, aranyos, olajat, olajos). Tudtok még ilyet?