kalman wrote:
Tanulmányok helyett (és mellett) én érvekre szoktam hivatkozni, olyanokat meg ebben a topikban már írtam, csak mintha nem lett volna rájuk válaszolva. Egyébként ha a te teszted csak metaforára jó (vagy arra se), akkor miért lenne érv amellett, hogy van "szó szerinti jelentés"? Akkor csak arra érv (esetleg), hogy van metafora. (Ráadásul mi pont a metonímiáról vitatkoztunk, nem is a metaforáról.)
Az ugye nem baj, hogy egy ideje már a szó szerinti jelentés létezéséről és a metaforákról is beszélgetünk? Talán némi közük lehet az eredeti témához, nem teljesen OFF...
Nem értem, miért mondod, hogy egy teszt van, amikor hármat említettem (hasonlat-metafora-átfogalmazás, megfordítás, hedge-kifejezések)?
És miért gondolod, hogy legfeljebb csak a metaforára jók, amikor az előbb mutattam meg, hogy a metonímiára is működik az egyik?
Azt pedig végképp nem értem, hogy ha egy teszt bizonyítja a metafora létezését, akkor hogy a bánatba ne bizonyítaná egyúttal a szó szerinti/nem szó szerinti jelentés létezését is. Pláne, hogy a kontrasztot maguk a beszélők szeretik így hívni.
A metaforát többféle elméleti keretben vizsgálják, sok minden vitatott vele kapcsolatban, de abban egyetértés van, hogy a metafora a nyelv nem-szószerinti, figuratív használata. Ez van benne Glucksberg könyvének címében is (figurative language), aminek a második része az idiómákról szól. A metaforikussághoz hasonlóan az idiomatikusságnak is vannak fokozatai. A skála egyik végpontján van tehát a szó szerinti jelentés
(pl. a fű zöld), a másikon az ún. tiszta idiómák (pl. fűbe harap).
Lehet szeretni vagy nem szeretni , de attól még tény marad, hogy a beszélők így szokták nevezni a különbséget, és képesek rendszeresen megtenni. A nyelvi tesztek alátámasztják a beszélők rendszeres intuícióit a különbségtétellel kapcsolatban. A pszicholingvisztikai kísérletek pedig igazolják, hogy van különbség az általuk szó szerintinek illetve nem szó szerintinek nevezett jelentések feldolgozása között. Nem tudom, milyen kritériumok teljesülését várod még el? Vagy a pszicholingvisztika mint olyan módszertanával van problémád?
Azért kérdezem, mert eddig azt hittem, hogy azt kifogásolod, amit írtál is, hogy "teljesen homályos, empirikusan tesztelhetetlen" a szó szerinti jelentés.
Mármost ez egyszerűen nem igaz. Glucksberg 2001 erről szól, el lehet olvasni, hogyan tesztelhető empirikusan és mennyire nem homályos annak ellenére, hogy fokozati kérdés. Ezért szeretném, ha te is valamilyen tanulmányra hivatkoznál - nem elsősorban az érvek miatt, hanem mert úgylátszik részben ténykérdésekről vitatkozunk -, hiszen például amikor azt mondtam, hogy a beszélők általában képesek megbízhatóan megtenni ezt a különbséget, te érvek helyett annyit mondtál, hogy "Nem hiszem el..."