NYELVÉSZ

Nyelvészeti vitafórum
It is currently 2018. April 1, Sunday, 19:51

All times are UTC + 1 hour




Post new topic Reply to topic  [ 387 posts ]  Go to page Previous  1 ... 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18 ... 26  Next
Author Message
 Post subject:
PostPosted: 2007. December 13, Thursday, 12:59 
Offline

Joined: 2007. December 7, Friday, 16:48
Posts: 40
Hehehe... Pont ez jutott az eszembe nekem is. Mármint, hogy talán a "kultúrált" szó kavar be a kultúra értelmezésébe.
Azaz másképp használjuk a kultúra szót. Amiről itt szó van, azt talán egy másik szóval kéne hívni? "Igényesség", "igényes nyelvhasználat", esetleg?


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. December 13, Thursday, 12:34 
Offline

Joined: 2007. December 13, Thursday, 7:47
Posts: 15
Bocsánat hogy laikusként közbeszólok, de véleményem szerint itt valami nem stimmel:

fejes.lászló wrote:
Mint erre -- mások meleltt -- már kitértem, véleményem szerint a homokvárépítés vagy a "fasz" szó is része a kultúrának, továbbá ha bármelyik előforduló nyelvtani jelenség az, akkor az összes többi is. Most tehát ennek ellenkezőjéről kellene meggyőzni.


Gondolom a kultúrába beletartozik a "kulturált/kulturálatlan" különbségtétel is. Ha így van, akkor mi a probléma azzal az állítással, hogy pl. a "fasz" szó emberekre való alkalmazása kulturálatlan viselkedésforma/nyelvi megnyilvánulás? Vagy fejes.lászló szerint nem így van?


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. December 13, Thursday, 11:19 
Offline

Joined: 2007. September 9, Sunday, 18:13
Posts: 2367
Örülök, h Roquentin fontosnak tartja a vitában betöltött szerepemet, és végre igyekszik érdemi kérdésekkel is foglalkozni.

Quote:
Salamon kiinduló tézise - véleményem szerint - az, hogy a nyelvi jelenségek körében is megkülönböztethetőek "értékterhelt" és "értékmentes" jelenségek. E megkülönböztetés alapja pedig az lehet, hogy a szóban forgó jelenségek részei-e a kultúrának, avagy sem.


Ha ez így van, akkor felmerül a kérdés, h mi dönti el, h mi része a kultúrának, és mi nem. Mint erre -- mások meleltt -- már kitértem, véleményem szerint a homokvárépítés vagy a "fasz" szó is része a kultúrának, továbbá ha bármelyik előforduló nyelvtani jelenség az, akkor az összes többi is. Most tehát ennek ellenkezőjéről kellene meggyőzni.

Quote:
Gondolom, a melegpárok jelenlétének kérdését (amennyire én meg tudom ítélni) az ember a szocializációjától függetlenül nem tekinti kultúrahordozó jelenségnek.


Amennyiben minden, ami a kultúra része, kultúrahordozó, akkor annak tekintem. Egyébként nem tudok mit kezdeni a "kultúrahotrdozó" terminussal.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. December 13, Thursday, 10:32 
Offline

Joined: 2007. November 15, Thursday, 10:05
Posts: 89
Én nagyon remélem, hogy Fejes László nem lesz ennyire kegyetlen hozzánk, és végülis nem váltja be a fenyegetését, hanem velünk marad. Legalábbis én őszintén szeretném ezt, hiszen meggyőződésem, hogy sokkal szürkébbé válna eltűnésével a topic.

Sajnálom, ha úgy érzi, méltatlanul keveset foglalkoztam a kérdéseivel - de azért annak örülök, hogy elismeri: sok, hosszú hozzászólást írtam. Valóban nagyon sok kérdés hangzik el, és mindegyiket nem tudom megválaszolni - a döntésem e téren pedig sokszor esetleges. Márpedig erre a szelekcióra rákényszerülök, hiszen (sajnálatos módon) az az időmennyiség, amit evvel tölthetek, meglehetősen véges.

De akkor most megpróbálom pótolni mulasztásaimat.

fejes.lászló wrote:
Az adott ponton arra mutatam rá, h az, amit Roquentin eddig mondott a kultúráról, az meglehetősen egysíkú és buta.

Igaza van Fejes Lászlónak, nem engem, hanem a (kultúráról alkotott) elképzeléseimet minősítette butának. Én úgy érzem, ebben a "sok hosszú hozzászólásomban" egyebek között, a buta elképzelésem kapcsán felmerülő kérdéseket igyekeztem megválaszolni. Talán, kis jóindulattal, értelmezhetné úgy ezt Fejes László, hogy próbálok egy "halom más, értelmes vitában adott lehetőséget" kihasználni arra, hogy bővebben kifejtsem "egysíkú és buta" álláspontomat. Legalábbis én úgy érzem, erre törekszem.

Továbbá talán, ha egy picit pontosítana Fejes László, az nagy mértékben megkönnyítené a dolgomat. Egészen pontosan miért is látja "egysíkúnak és butának" a kultúráról kifejtett véleményemet? Továbbra is úgy hiszem, az érveket cáfolni szokás, nem pedig a létezésüket (pláne: létezésük lehetőségét) vitatni; mégcsak nem is okvetlen "butának" vagy "egysíkúnak" minősíteni azokat.

fejes.lászló wrote:
Sajnos számomra még mindig nem derült ki, h mi volt Salamon kiinduló tézise

Salamon kiinduló tézise - véleményem szerint - az, hogy a nyelvi jelenségek körében is megkülönböztethetőek "értékterhelt" és "értékmentes" jelenségek. E megkülönböztetés alapja pedig az lehet, hogy a szóban forgó jelenségek részei-e a kultúrának, avagy sem. Dehát nem egészen értem, hogy miért épp tőlem várja, hogy összefoglaljam ezt, hiszen egy helyütt azt írja nekem:

fejes.lászló wrote:
nagyon nehéz elhinni, h te vagy éppen az, akinek egy filozófus gondolatait kell interpretálnia a számunkra

Na, mindegy.


fejes.lászló wrote:
Legutóbbi kérdésemre, miszerint szerinte a melegpárok elfogadása a kultúra hanyatlását jelenti-e, annyit reagált, h őt zavarja, ha egy pár nemileg érintkezik előtte egy villamoson, függetlenül attól, h hetero- vagy homoszexuális párról van-e szó? Mire következtethetek ebből? Esetleg arra, h Roquentinnek kifogása van a szexuális érintkezés nyilvános gyakorlása ellen. Esetleg arra, h Roquentin úgy általában kifogásolja a szexualitást. Kérdésemre azonban nem válasz egyik sem.

Pontosan értelmezi a hozzászólásomat vitapartnerem, valóban kifogásolom a szexualitás nyilvános gyakorlását.
A kérdésére válaszolva pedig nem okvetlen tekintem a kultúra hanyatlásának a melegpárok elfogadását. "Buta és egysíkú" kultúraértelmezésemben ugyanis két szempontból próbáltam eldönthetőnek látni a kérdést, hogy egy jelenség kultúrahordozó szereppel bír-e:
- a közösség annak tekinti-e
- az ember (szocializációjától függetlenül) annak tekinti-e

Gondolom, a melegpárok jelenlétének kérdését (amennyire én meg tudom ítélni) az ember a szocializációjától függetlenül nem tekinti kultúrahordozó jelenségnek. Nem tudom, osztozik-e ebben a véleményemben velem Fejes László, mint ahogyan valójában azt sem értem pontosan, hogyan is kapcsolódik ez a Nádasdy-Salamon vitához.

Remélem, megbocsájtja késlekedésemet vitapartnerem, és valóban nem foszt meg minket attól az ajándéktól, hogy a továbbiakban is körünkben marad. Pláne így, karácsony előtt.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. December 13, Thursday, 9:50 
Offline

Joined: 2007. September 9, Sunday, 18:13
Posts: 2367
Quote:
Jaj, kedves Fejes László, hát hová gondolsz? Dehogy sértettél meg avval, hogy "butának" minősítetted az elképzelésemet...


Quote:
Ígérem, igyekezni fogom, de hát - mint arra Fejes László is olyan szellemesen rámutatott - elég buta vagyok.


Az adott ponton arra mutatam rá, h az, amit Roquentin eddig mondott a kultúráról, az meglehetősen egysíkú és buta. Igyekeztem világossá tenni, h mégcsak nem is azt gondolom, h Roquentin buta, még azt sem, h butaságokat gondol a kultúráról. Azt állítotam, h amennyit eddig elmondott, az még butaság. Roquentin ezután nem fejtette ki bővebben álláspontját, nem mutatott rá, h én értem félre, amit mond és nem használt ki egy halom más, értelmes vitában adott lehetőséget sem. Mi több, néhány bekezdés múlva már azt is elfelejti, amit ő maga írt, és azt állítja, h őt minősítettem butának.

Quote:
Quote:
A kultúra valóban szelekciót jelent. Az amerikai dél kultúrája pl. azt szelektálja, h fekete bőrü ember ne aludjon házban, ágyneműben, hanem istálóban, a barmok között. AZtán jönnek a liberális északiak, és eljön a kultúrális romlás, amikor egy fehér kénytelen egy buszon utazni egy feketével.


Mellékes kérdés-e egy vitában egy vitapartner kiinduló tézise?


Sajnos számomra még mindig nem derült ki, h mi volt Salamon kiinduló tézise, hiszen nem tudom, mit akart Nádasdytól. Persze jó lenne Salamontól tudni, de sajnos még Roquentintől (aki érteni véli Salamont) se tudtam meg. Kár.

Roquentin türelemre intett, amikor konmkrét kérdésekre vártam tőle választ. Azóta már több, mint egy oldal megtelt, több hosszú hozzászólást írt, sajnos a kérdéseimre semmit. Legutóbbi kérdésemre, miszerint szerinte a melegpárok elfogadása a kultúra hanyatlását jelenti-e, annyit reagált, h őt zavarja, ha egy pár nemileg érintkezik előtte egy villamoson, függetlenül attól, h hetero- vagy homoszexuális párról van-e szó? Mire következtethetek ebből? Esetleg arra, h Roquentinnek kifogása van a szexuális érintkezés nyilvános gyakorlása ellen. Esetleg arra, h Roquentin úgy általában kifogásolja a szexualitást. Kérdésemre azonban nem válasz egyik sem.

Ez az a pont, ahol számomra végleg unalmassá válik ez a szócséplés. Legjobb igyekezetem ellenére sem tudtam vitapartneremet rávenni arra, h érdemben válaszoljon felvetéseimre. Még az sem zavarna, h vitapartnerem folyamatosan személyeskedő megjegyzéssekkel támad -- kezdve azzal, h érzelmi zavaraim vannak és gőgös vagyok, folytatva azzal h az általa kifejtettekről alkotott véleményemet folyamatosan úgy értelmezi, mintha a személyiségéről beszélnék. De azt, h érdemi megjegyzéseimet, mi több, egyenesen megfogalmazott kérdéseimet folytatólagosan ignorálja, a továbbiakban nem tudom tolerálni, és elhagyom a vitát. Addig legalábbis biztosan, amíg érdemi kérdésekről nem lesz szó.

Mindenkinek további jó vitatkozást!

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. December 13, Thursday, 9:40 
Offline

Joined: 2007. November 15, Thursday, 10:05
Posts: 89
szigetva wrote:
Kálmán szerint annak eldöntése, hogy van-e nyelvromlás vagy nincs, a nyelvtudomány kompetenciájába (is) tartozik. Szerintem is. A nyelvtudomány mai állása szerint nincs. Ezután énszerintem nyelvromlásról való beszédnek a nyelvtudományon belül nincs relevanciája. Kálmán szerint sincs. (Gondolom, de ha nem, majd szól.) Így érthető?

Kálmán László wrote:
Hát én például pont ezt az előfeltevést nem értettem, iletve nem értettem vele egyet (hogy ti. itt olyan kérdésekről an szó, amiknek van a szaktudományon kívül eső relevanciája).

Szerintem nem egészen ezt jelenti a mondat, amit Kálmán László leírt. Én - továbbra is inkább úgy érzem, arra utal, hogy nem tartja elképzelhetőnek, másfajta tudomány (pl. a filozófia, vagy az esztétika), vagy akár a nem-tudomány is jogosult lehetne a kérdés eldöntésére.

Különben nem tudom, van-e ennek igazi relevanciája; ha van, akkor gondolom annyiban, amennyiben ez némiképp segíthene értelmezni Salamon felvetését: miért gondolja a filozófus úgy, hogy itt valójában "hatalmi és nyelvi kérdésről van szó", ahol a "most is a hatalomé és a nyelvé az utolsó szó"

Érdekes lenne megkérdezni Kálmánt, mit gondol erről, de félek tőle, velem már nem áll szóba. Esetleg veled?

szigetva wrote:
Párhuzam: hogy van-e hatása a bolygók állásának az emberi sorsokra, azt a csillagászat, asztrofizika, stb. kompetenciája eldönteni. A válasz ma ez: nincs. Ezután a magazinok asztrológia rovatának a csillagászaton, asztrofizikán belül nincs relevanciája.

Szellemes a hasonlatod, és többé-kevésbé elfogadhatónak is érzem.

Na, de ha valaki felvetéssel élne a tekintben, hogy a tudomány is vizsgálatra érdemesnek mínősíthetné az asztrológiát - nos ezt csak azért tehetné, mert igaziból máglyára akarja vetni azokat, akik nem hisznek ilyesmiben? És ráadásul feltétetlen csak "homályosan (vagy sehogyan sem) érvelve" tehetné ezt, olyasfajta sugallmazásokkal, hogy mindenki, aki nem hisz a Jupiter sosrsdetermináló szerepében, az erkölcstelen?

szigetva wrote:
Roquentin wrote:
nemtől, nyelvtől, származástól, vallástól, népcsoporttól, anyagi helyzettől, stb. függetlenül jól észlelhető minőségi különbséget éreznek a beszélők más (szinonim) nyelvi jelenségekkel összevetve azt

Pl. Józsi, aki Pestre jár dolgozni, valamiért ilyet szól otthon a faluban a fiúknak: ,,nem tudhatjuk, elmentek-e már'', mire a többiek ,,nemán Józsi, mit urizálol itten'' (direkt nem bazmegeltem, ne zavarjon az értékelésben). Tehát itt minőségi különbséget éreztek a többiek. De hogy ez azt jelentené, hogy a tyuktyükölő Józsi szebben, értékesebben beszélne? Affektál az a majom, asziszi bejár Pestre, oszt attól már nem is beszélhet rendesen az emberrel.


Gondolom, egy vita során lehetne eldönteni, hogy
- valóban létezik-e ilyesfajta (szocializálciótól független) minőségi különbség a suksükölős és a nemsuksükölös alak között
- amennyiben létezik, melyiket kívánjuk helyesnek, követendőnek, értékesebbnek tekinteni, és melyiket nem

Felteszem, vannak olyan szociológialag jól leírható csoportok (mondjuk a tizenéves fiatalok jelentékeny része), akik talán a nagyszerű Ganxsta Zoltán költeményeit értékesebbnek, izgalmasabbnak vélik, mint - teszem azt - a József Attila verseket. Ebből az következne, hogy nem tehetünk olyan megállapítást, hogy tévednének ebben?


Last edited by Roquentin on 2007. December 13, Thursday, 9:56, edited 1 time in total.

Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. December 12, Wednesday, 23:57 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
Kálmán szerint annak eldöntése, hogy van-e nyelvromlás vagy nincs, a nyelvtudomány kompetenciájába (is) tartozik. Szerintem is. A nyelvtudomány mai állása szerint nincs. Ezután énszerintem nyelvromlásról való beszédnek a nyelvtudományon belül nincs relevanciája. Kálmán szerint sincs. (Gondolom, de ha nem, majd szól.) Így érthető?

Párhuzam: hogy van-e hatása a bolygók állásának az emberi sorsokra, azt a csillagászat, asztrofizika, stb. kompetenciája eldönteni. A válasz ma ez: nincs. Ezután a magazinok asztrológia rovatának a csillagászaton, asztrofizikán belül nincs relevanciája.

És várom a reakciód a 21:33-kori hozzászólásom 2. részére is.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. December 12, Wednesday, 23:53 
Offline

Joined: 2007. November 15, Thursday, 10:05
Posts: 89
Valóban ismét fontos kérdéseket vetsz fel,

kedves Bárány Tibor.

De hát, megvallom, örültem volna, ha ezek előtt legalább egyet te is megválaszolsz abból a négyből, amit én intéztem hozzád. Tudod: vita, normák, elvárások, kölcsönösség, következetesség... Sokszor beszélgettünk már erről.

Roquentin wrote:
De mégis érdekelne a véleménye (Bárány Tibornak): az, hogy valakivel "nem lenne szabad szóbaállni", hogy valakinek a megnyilvánulására nincs jobb szó, mint a "buta" - ezek maradéktalanul beleférnek racionális vita során alkalmazható érvek körébe?

Ha valaki egy cikkből mögöttes tartalmakat olvasna ki, akkor feltétlen csúsztat - de mondjuk evvel a fajta gondolattársítással nincsen semmi gond:
Quote:
A kultúra valóban szelekciót jelent. Az amerikai dél kultúrája pl. azt szelektálja, h fekete bőrü ember ne aludjon házban, ágyneműben, hanem istálóban, a barmok között. AZtán jönnek a liberális északiak, és eljön a kultúrális romlás, amikor egy fehér kénytelen egy buszon utazni egy feketével.

Mellékes kérdés-e egy vitában egy vitapartner kiinduló tézise? Mondjuk épp ha egy nyelvromlásról szóló vitában valaki abból indul ki: az, hogy értéktelenebb/silányabbnak látunk egy nyelvváltozatot - az funkcionálisan ekvivalens lenne avval, hogy értéktelenebbnek/silányabbnak/erkölcstelenebbnek látjuk azokat a beszélőket, akik ezt a nyelvváltozatot használják? Feltétlen a "mellékes érvekbe való belekötésnek" minősül, ha valaki vitatja, hogy ez a kiinduló tézis megalapozott lenne?

Vagy esetleg bizonyos normák betartása csak és kizárólag rám nézve kötelező?


De akkor lássuk a te kérdéseidet:
barany wrote:
Roquentin wrote:
Szerintem a „mert én azt mondtam”-nál súlyosabb érveket is megpróbáltam felhozni amelett, honnan lehetne megállapítani egy (nyelvi) jelenségről, hogy része-e a kultúrának. Legalább kettőt:
- a közösség az adott jelenséget kultúrahordozónak tekinti

Melyik közösség? És azt elismered, hogy bármelyik nyelvi jelenséghez elvileg hozzárendelhető két olyan közösség, amelyek közül az egyik kultúrahordozónak tekinti a szóban forgó jelenséget, a másik viszont nem? (Az "elvileg hozzárendelhető"-t értsd így: elképzelhető, hogy létezik két ilyen közösség, vagy bizonyítható, hogy létezik két ilyen közösség.)

Gondolom, a nyelvi jelenségek esetén a nyelvi közösség dönthetne alapvetően a kultúrahordozó szerepről. Pl. arról, mi számít igényesnek, mi kerülendőnek, közönségesnek. Felteszem, az ilyesfajta ajánlások megfogalmazásában nagy szerepe lehetne a nyelvészeknek is. Nem látom képtelenségnek, hogy arról beszélgessünk: értékesebbek-e a suksükölös alakoknál másmilyen alakok. Azt hiszem, vitatkozni általában érdekesebb dolog, mint dogmatikusan elzárkózni egy problémafelvetéstől.
Gondolom, elképzelhető persze, talán bizonyítható is, hogy többféle megközelítés is felmerülne egy ilyesfajta - esetlegesen meginduló - vitában. De azt nem egészen értem, hogy ez mért volna különösebben problematikus. Általában a társadalmi normák kérdéséről különböző csoportok különbözőképpen gondolkodnak. Gondolom, ebben az esetben is lehetne törekedni arra, hogy megtaláljuk a - nyilván folyamatosan változó -, de többé-kevésbé mindenki számára elfogadható kompromisszumokat.


Bárány Tibor wrote:
Roquentin wrote:
- nemtől, nyelvtől, származástól, vallástól, népcsoporttól, anyagi helyzettől, stb. függetlenül jól észlelhető minőségi különbséget éreznek a beszélők más (szinonim) nyelvi jelenségekkel összevetve azt

Milyen értelemben vett "minőségi" különbséget? Azt állítod, hogy vannak olyan nyelvi jelenségek, amelyeket minden nyelvhasználó nyelvi szocializációjától függetlenül kultúrahordozónak tekint?

Igen, azt állítom, hogy vannak olyan jelenségek, amiket - függetlenül az ember szocializációjától - értéknek tekint. Gondolom, függetlenül a szocializációtól értéknek tekinti az ember a könyörületességet szemben a kegyetlenséggel, vagy az észszerűséget szemben az irracionalitással. És erősen hiszem, vagy nagyon valószínűsítem, hogy hasonlóképpen a nyelvi jelenségek körében is lehetne ilyesfajta különbségtétellel élni. Mondjuk talán a káromkodást még azok is értéktelenebbnek érzik a választékos beszédnél, akik pedig gyakran alkalmazzák - vagy éppen olyan környezetben élnek és szocializálódtak, amelyben a trágárságot nem tekintették különösebben szokatlannak és szégyenletesnek.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. December 12, Wednesday, 23:45 
Offline

Joined: 2004. November 17, Wednesday, 18:58
Posts: 737
Location: Budapest
Ha jól értem, Roque, te valami olyasmit mondasz, hogy pl. a suksükölő magyar nyelvjárások nem részei a magyar kultúrának?


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. December 12, Wednesday, 22:53 
Offline

Joined: 2007. November 15, Thursday, 10:05
Posts: 89
szigetva wrote:
Roquentin wrote:
De emlékeztetnék ismét mindenkit: eddig következetesen tagadtátok azt, hogy a nyelvromlás kérdésének lehetne egyáltalán bármiféle, a nyelvtudomány területén kívül eső relavanciája.
Szerintem az tagadtuk (én legalábbis, de asszem a többiek is), hogy a nyelvromlásnak lehetne a nyelvtudomány területén belül bármilyen relevanciája, hogy egyáltalán értelmezhető ez a fogalom a nyelvtudományban.

Valóban, pontosan kalman írta az alábbikat (bár nem emlékszem, hogy helyesbített volna bárki is)

kalman wrote:
Roquentin wrote:
Hiszen, gondolom, a Salamon írásában feltett kérdés inkább arra vonatkozik, vajon jogos és helyes dolog-e, ha egy tudós a tudomány tekintélyére való hivatkozással foglal állást olyan kérdésekben, amelyeknek fontos, a szűken vettszaktudománya körén kívül eső relevanciái is vannak.

Hát én például pont ezt az előfeltevést nem értettem, iletve nem értettem vele egyet (hogy ti. itt olyan kérdésekről an szó, amiknek van a szaktudományon kívül eső relevanciája). Szerintem arról még könnyen meg tudna mindannyiunkat győzni a Salamon, hogy oasmibe pofázunk bele, amihez nem értünk (én biztos, hogy csinálom ezt), ebből nem is lett volna különösebb vita. De a nyelvromlás létezésének vagy nem létezésének a kérdése azér annyira nem esik távol a nyelvészettől, vagy igen?

Akkor tehát jól értem, hogy itt a nyelvtudomány álláspontja sem egységes?

szigetva wrote:
ha a Roquentin-Salamon által kulturáltnak tekintett közösség helytelennek tekinti a nem tudhassuk, el-e mentek mán megnyilatkozást, tegye. A nyelvtudományt azonban ne próbálják meg a bizonyítási eljárásba bevonni, mert az erre alkalmatlan.

Szerintem ez a megállapítás nem állja meg a helyét. A nyelvtudomány igenis nem közömbös ebben a kérdésben: kategorikusan tagadja a különbségtétel lehetőségét, és tudománytalannak, "helytelennek" (Nádasdy) minősíti azt, aki evvel a különbségtétellel él. (Ráadásul következetlenül is teszi, mert olykor nyilván maga is elismeri, hogy milyen fontos a (tudomány tekintélye által) sugalmazott tartalom - ld. a Kálmán-cikket megintcsak.)

Talán ennek fényében még Salamon írásának egyik (valamelyik topictársam számára alig értelmezhető) egy gondolata is világosabbá válik:
Salamon János wrote:
itt hatalmi és nyelvi kérdésről van szó.


Mégpedig ebben a sorrendben.

Tartozom még egy válasszal kedvenc vitapartneremnek, a mindig rendkívül szabatosan fogalmazó és éleselméjű Fejes Lászlónak is.

Fejes László wrote:
Roquentin wrote:
Tettem pedig mindezt azért, mert vitapartnereim minduntalan arra tértek vissza: Salamon álláspontja azért tarthatatlan, mivel minden suksükölőt erkölcstelennek bélyegez meg.


Tegyük fel, hogy nem erről szól Salamon cikke. Akkor miről?


Ajánlom figyelmébe ebben a kérdésben a topic 1-11 oldalán található hozzászólásokat.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. December 12, Wednesday, 22:49 
Offline

Joined: 2006. March 27, Monday, 22:25
Posts: 50
Roquentin wrote:
Valójában mégis úgy hiszem, van egy nyilvánvaló sugalmazása a cikknek a tekintetben, hogy rohattzsidózni undorító dolog. (Mellesleg, tényleg minden félreértés elkerülése végett: természetesen valóban az is. De nem ez a felvetésem lényege. Mint ahogyan az sem, hogy nyelvészeti kérdésekben bíráljam kalmant – nyilván ezeket különösebben megítélni sem tudnám; engem mindenesetre meggyőzött.)

Tehát pl. a közlés helye, a cikkben szereplő példák, a cikk stílusa és mondanivalója egyértelműen azt sugallja számomra: írója rendkívül rossz véleménnyel van azokról, akik ilyen módon használják a nyelvet. (Annál is feltünőbb ez, hiszen, amennyire megértettem, az egész cikk a sugalmazott jelentéstartalom relevanciájával foglalkozik.) Ráadásul ezt a véleményét tudósi tekintélyével, tulajdonképpen a tudomány tekintélyével támasztja alá. Annak a tudománynak a tekintélyével, amely – mint ezt többször is kifejtette – nem alkalmas arra, hogy állást foglaljon ilyesfajta kérdésekben.


Nem. Ez egy nyelvészeti állásfoglalás a nyelvhasználatról, bíróság elé. Nem? Azér sugallja az általad implikálva vélt tartalmat, mer mink az ÉSt olvassuk. A nyelvészeti (metafora, metonímia és tsai) fejtegetések sehol sem tartalmaznak értékítéletet. Nem "pfuj, antiszemiták"-véleményt támaszt alá, hanem "antiszemiták"-véleményt. Ill. konklúziót. Vagy mit.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. December 12, Wednesday, 22:12 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
Roquentin wrote:
Ajánlom figyelmedbe az előző hozzászólásomat arról
De kérlek, komolyan kéred számon a ma reggel 8:50-kor írt hozzászólásomon azt, ami te ma este 21:01-kor írtál? Vagy félreértem, mire utalsz itt?

Egyébként meg 21:33-kor igyekeztem tagadni a 21:01-kor említett egyik ismérved tarthatóságát, de elfogadom, hogy 21:53-kor elküldött hozzászólasodban még nem tudsz erre reagálni, mert 21:33 előtt kezdted írni.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. December 12, Wednesday, 22:08 
Offline

Joined: 2004. December 19, Sunday, 22:01
Posts: 29
Location: Budapest
Roquentin wrote:
Szerintem a „mert én azt mondtam”-nál súlyosabb érveket is megpróbáltam felhozni amelett, honnan lehetne megállapítani egy (nyelvi) jelenségről, hogy része-e a kultúrának. Legalább kettőt:
- a közösség az adott jelenséget kultúrahordozónak tekinti


Melyik közösség? És azt elismered, hogy bármelyik nyelvi jelenséghez elvileg hozzárendelhető két olyan közösség, amelyek közül az egyik kultúrahordozónak tekinti a szóban forgó jelenséget, a másik viszont nem? (Az "elvileg hozzárendelhető"-t értsd így: elképzelhető, hogy létezik két ilyen közösség, vagy bizonyítható, hogy létezik két ilyen közösség.)

Roquentin wrote:
- nemtől, nyelvtől, származástól, vallástól, népcsoporttól, anyagi helyzettől, stb. függetlenül jól észlelhető minőségi különbséget éreznek a beszélők más (szinonim) nyelvi jelenségekkel összevetve azt


Milyen értelemben vett "minőségi" különbséget? Azt állítod, hogy vannak olyan nyelvi jelenségek, amelyeket minden nyelvhasználó nyelvi szocializációjától függetlenül kultúrahordozónak tekint?


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. December 12, Wednesday, 21:53 
Offline

Joined: 2007. November 15, Thursday, 10:05
Posts: 89
szigetva wrote:
Roquentin wrote:
valószínűleg számos olyan nyelvi megnyilvánulást tudnék találni, amiről sokkal inkább úgy érezném: "nagy baj van vele." [...] másrészt és főképp, mert nagyon alkalmasnak tűnt mindez arra, hogy végre tényleg arról szólhassak, amit én a vita lényegi részének tartok.
Ti., hogy igenis lehet érvelni e feltevés mellett (is)
Hát akkor hajrá. Nem értem, ha ez a vita érdemi része, akkor miért nem mondtál még egyetlen érvet sem. Mert az ugye nem érv, hogy te azt gondolod (vagy úgy gondolod -- belezavarodtam :oops: ), hogy a ,,nem tudhassuk''-os változat nem része a kultúrának.

Kedves szigetva,

Ajánlom figyelmedbe az előző hozzászólásomat arról, milyen érveket próbáltam felhozni amellett, hogyan lenne lehetséges a kultúrahordozó jelenségek megkülönböztetése a nem-kultúrahordozóktól.

Ha ezen (lentebb megfogalmazott) érvek bármelyikét nem találod megfelelőnek, érdemes lenne megpróbálni kimutatni, miért nem azok. Az érveket általában cáfolni szokták, nem a létezésüket kétségbe vonni.

szigetva wrote:
És, engedjük meg egy pillanatra, hogy nem része, de hogy akkor miért nem esztétikus, értékes, helyes, azt végképp nem értem. Te tényleg azt gondolod, hogy ezek szinonim fogalmak?

A vita ugye a Salamon-Nádasdy cikkeről szólt. Nos ennek kapcsán próbáltuk meg értelmezni Salamon gondolatkísérletét. A felvetésének lényege, hogy a nyelvi jelenségeken belül vannak „értékterheltek” és nem „nem értékterheltek” (Ha jól emlékszem, talán varasdi alkalmazta ezt a szerintem is találó terminológiát.)

Nos, az „értékterhelt” jelenségek – véli Salamon – részei a kultúrának, míg a másik halmaz elemei pedig nem. Elhangzott kifogásként ezen feltevés ellen, hogy nem lehetséges objektív módon megállapítani, mely jelenség lehet része, és melyik nem a kultúrának. Ezt a kifogást próbáltam cáfolni, amikor megszólalásomban megpróbáltam néhány támpontot összeszedni ehhez.

Igazad van, szigetva, olykor érdemes összefoglalni az elhangzottakat.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. December 12, Wednesday, 21:33 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
Roquentin wrote:
De emlékeztetnék ismét mindenkit: eddig következetesen tagadtátok azt, hogy a nyelvromlás kérdésének lehetne egyáltalán bármiféle, a nyelvtudomány területén kívül eső relavanciája.
Szerintem az tagadtuk (én legalábbis, de asszem a többiek is), hogy a nyelvromlásnak lehetne a nyelvtudomány területén belül bármilyen relevanciája, hogy egyáltalán értelmezhető ez a fogalom a nyelvtudományban. Mondtam is:
szigetva wrote:
ha a Roquentin-Salamon által kulturáltnak tekintett közösség helytelennek tekinti a nem tudhassuk, el-e mentek mán megnyilatkozást, tegye. A nyelvtudományt azonban ne próbálják meg a bizonyítási eljárásba bevonni, mert az erre alkalmatlan. A nyelvtudomány csak annyit tud mondani, hogy ez a megnyilatkozás nyelvtanilag jólformált
Roquentin wrote:
nemtől, nyelvtől, származástól, vallástól, népcsoporttól, anyagi helyzettől, stb. függetlenül jól észlelhető minőségi különbséget éreznek a beszélők más (szinonim) nyelvi jelenségekkel összevetve azt
Pl. Józsi, aki Pestre jár dolgozni, valamiért ilyet szól otthon a faluban a fiúknak: ,,nem tudhatjuk, elmentek-e már'', mire a többiek ,,nemán Józsi, mit urizálol itten'' (direkt nem bazmegeltem, ne zavarjon az értékelésben). Tehát itt minőségi különbséget éreztek a többiek. De hogy ez azt jelentené, hogy a tyuktyükölő Józsi szebben, értékesebben beszélne? Affektál az a majom, asziszi bejár Pestre, oszt attól már nem is beszélhet rendesen az emberrel.


Top
 Profile  
 
Display posts from previous:  Sort by  
Post new topic Reply to topic  [ 387 posts ]  Go to page Previous  1 ... 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18 ... 26  Next

All times are UTC + 1 hour


Who is online

Users browsing this forum: No registered users and 0 guests


You cannot post new topics in this forum
You cannot reply to topics in this forum
You cannot edit your posts in this forum
You cannot delete your posts in this forum
You cannot post attachments in this forum

Search for:
Jump to:  

Figyelem!
A faliújságon megjelentek nem képviselik többek közt a következő szervezetek hivatalos véleményét:
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group