Nekem úgy tűnik, hogy ez nagyjából ua., mint amit Kálmán már korábban elő is adott egy konferencián (Szegeden?), azóta talán már meg is jelent...
Újraolvasva az tűnt fel, hogy Kálmán panaszkodik a médiában tapasztalható egyoldalúságra, amiben nyilván igaza is van, csak éppen a dolognak van egy olyan olvasata is, hogy keserű a szőlő... Éppen ezért talán taktikusabb volna elhagyni az ilyen megjegyzéseket, és ott nyomulni a médiában, ahol erre tér nyílik... Lám, a Mancs és az ÉS közöl ilyeneket, a Deokratára meg ne várjunk...
Ami még feltűnt:
Quote:
"Ha pl. az idegen szók gátlástalan áradata felveti a nyelvfejlesztő érzék elapadását, veszélyezteti nyelvünk finnugor örökségét, kötelességünk erre felhívni a figyelmet, s tenni valamit a káros tendencia visszaszorítása érdekében."
Aki azt hiszi, hogy az idegen szavak beáramlása veszélyeztetheti egy nyelv genetikai hovatartozását, az nem érti a nyelvrokonság fogalmát. (Mellesleg: könnyű dolguk lenne a halszagú rokonság ellenzőinek...) Ha viszont finnugor örökségen az akkori szókincset és nyelvtant érti, akkor azt már alaposan elherdáltuk: az összes finnugor nyelvből nem tudunk akkora szókincset rekonstruálni, mint amekkora egy hétéves gyereknek van, elherdáltuk tővéghangzóinkat, miközben zöngés obstruensekkel szennyeztük nyelvünk hangzását...
Ez alapján az alábbi kitételt:
Quote:
Ugyanakkor persze a nyelvművelők hangsúlyosan nyelvészként aposztrofálják magukat (ami szakképzettségüket illetően általában igaz is)
inkább arra módosítanám, hogy "papírjuk van róla". Ha nem az ecseriről, akkor az a szakma egészének a szégyene.