A kis Lejzer nagykorában Az eszperantó mozgalom (ami szintén olyan amilyen) (szintén) az evangelizáló felekezetekhez (elítélőbben: szektákhoz) hasonlítható leginkább.
[[Hogy feszült volt-e a viszonya a kis Lejzernek az édesapjával, hogyha anyjával jiddisül beszélt, apjával inkább oroszul. Ha apja csinóvnyik volt, sőt, szörnyű de igaz, cáratyus cenzora, akkor már eddigis 1000-nél 1-gyel több okunk van feltételezni, hogy születésekor Zamenhof “jókor, jó helyen” született ahhoz hogy egy skizofrén század egyik emblematikus alakja válhasson belőle. Elképzelhető, hogy Lejzernek sosem kellett így kérlelnie szigorú apját: “Édesatyám, tiszetelettel kérem, hagyjon már nekem békét az óhéber dumákkal!” Valószínűbb, hogy apja modernebbül volt szigorú: “Lejzer! Beszélj államnyelven! Mert most ez a hazánk!”]]
A kis Lejzert mindenek előtt érte [1] egy NEM evangélizáló hatás: az orthodox judaizmusé --- de már annak (vagyis evangelizáló vallásfélének), számít [2a] a CIONIZMUS, és [2b] a SZOCIALIZMUS. Az eszperantó propagátorai nem hallgatják el Zamenhof zsidó származását; sőt az emelik ki, és (nyilván helyesen) hogy viszont nem volt (nyilván szintén helyesen) nacionalista, hanem már internacionalista, pacifista, és ezt hirdeti az ESZPERANTÓ is, mit? Mit hirdet? A népek nagy ZÖLD (nem vörös, azok mások) TESTVÉRISÉGÉT!.
Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy cionizmus kibontakozásakor értelemszerűen azonnal felmerült, hogy az ÓÚJHAZA (Altneuland) nyelve mi[ a fene] legyen. Ilyesmik merültek fel:
(i) legyen héber --- ez volt a legnehezebb, és legképtelenebb javaslat --- és ez valósult meg!!!
(ii-a) legyen (latinbetűs irodalmi) német vagy,
(ii-b) legyen (héberbetűs) német (még kidolgozandó irodalmi normával, később jiddis és egyéb néven) --- nem valósult meg, sokak (pl Dovid Katz) bánatára,
(iii) legyen valamely élő Ny-Európai nyelv --- nem valósult meg, hacsak azt nem vesszük, hogy ma az angol nélkül nincs is élet (gazdasági (és szellemi)) sehol (máshol sem).
(iv) legyen valamely (még kidolgozandó) mesterséges nyelv a héber vagy jiddis helyett a “
nem aškenaz(im)(ok)” kedvéért --- megvalósult eszperantó néven --- nemcsak zsidóknak --- a korai szociáldemokrata, (anarchoszindikalista (? --- nem akarok marhaságot beszélni)) munkásmozgalom nyelveként (a hozzáértők részleteikben is jobban tudják, hogy előbb a bolsevik, majd a sztálinista “«baloldal»” hogy gyűlölte és üldözte ezeket a szerencsétlen naivokat is).
Csak annyit szeretnék hozzá tenni, és csak azért mert nem eléggé köztudomású, hogy létezett egy
DI ŠPRAX (yivo-san «DI SHPRAKH») című
nyelvvédő, language planning, “édes mamelošn” nagyon színvonalas (de azért nem tudományos) folyóirat, természetesen az olvasói levelek számára fenntartott rovattal, ahol tárt karokkal fogadtak és leközöltek minden jónak (és rossznak) látszó HELYESÍRÁSI javaslatot. Amire emlékszem, hogy a mi Zamenhofunk állandó beirogató volt (a spanyol viaszt fedezve fel így) hogy a
-(e)m,
-(e)n,
-(e)l,
-(e)r köztes
(e)-jét nem kellene írni, vagyis mégis inkább kéne (talán ő sem tudta, hogy mit akar, nagy okoskodó volt).
Írt ő saját nevén is, de amikor már kezdték nem szivesen látni a szerkesztők, akkor különféle álnevek mögé bújt, a rengeteg közül az egyik (nocsak!)
Dr-o Esperanto volt! Majd később más név alatt egekig dícsérte a hatalmas (országszerte világhírű) nyelvtudóst (dr-o Esperanto-t), hogy az már a tutit is tudja.
Akit a téma jobban érdekel, elindulhat Dovid KATZ honlapjáról (ld. ott ==> --- de ami természetesen nem Zamenhofról szól! hanem bevezetés a litvák hangtörténetébe főleg!)
Az eszperantó mozgalom/nyelv még létezget, de végleg kipurcant hordozójával a munkásmozgalom harcával együtt. Hordozói most mem füstös bányászok/mozdonyvezetők, nem szurkos suszterek és nem okos műszerészek/újságírók, intelligens nyomdászok, (szem)orvosok, hanem --- “középosztálybeli” elbutult (elpuhult-at akartam írni) pacifikált, aulikus (gyógy)pedagógusok akiknek mincs miről beszélgetniük a nemz.köz.eszp. találkozókon, így hát énekelnek és fogyasztanak a békéről.
betoldás. egy (és több más) érdekes nyelvészeti vonatkozásra lelünk az eszp.-pel kapcsolatban is itt:
http://www.christopherculver.com/linguistweblog/?p=13Ennyit akartam most mondani. De mégis jónak látszik hangsúlyozni (--- és nem “LASSAN mondom” mint ők, hanem “HANGOSAN mint” mi (vagy csak én) ---) hogy a szövegben előforduló szabad szavak nem összekotyulásra valók! A szöveg nem bizonyíték semmi féle összeesküvés mellett, ilyes célból senki nem merje idézni; a szöveg hamarabb tekinthető gunyoros hangvételű HALOTTI BESZÉDNEK, mintsem bármi másnak (pláne uszításnak).
Zamenhof orosz(-)anyanyelvűségét nem a családi visszaemlékezésekből tudni, hanem a nyelvtudomány derítette ki/rekonstruálta (Szerdahelyitől tudom végülis): Zamenhof saját (eszperantó) szövegeiben az igék vonzatai csaknem teljesen azonosak az asszociálható orosz igék vonzatával. Szegény Lázárnak annyira fingja sem volt a nyelvtudományról (tehát nemcsak a franciát nem vágta eléggé), hogy
elfeledkezett rendelkezni az igék vonzatairól, nyilván nem tudta, hogy azok micsodák.