NYELVÉSZ

Akkor aze'rt kaptam olyan keve's tala'latot a Guglito'l a "Bencze'dy Jo'zsef"-re. De aze'rt van aki u'gy i'rja rajtam ki'vu"l is

Csak hogy nehogy szó érje a Tudományközpont elejét , azért jegyzem meg, hogy Bencédy mester nevét így, tehát z nélkül írja.

Csak abban az esetben, ha annyira tömegesen fordulnak elő, hogy már definiálják "mai nyelvhasználatot". A kérdés nyomban az, hogy mi számít "mai nyelvhasználatnak"? Ha a populáció nyelvhasználata eléggé variált, kétséges maga a fogalom is. Másik kérdés: miért érték a "mai nyelvhasználat", ha van is olyan, konzerválása? Az egyedi bakik és a "mai nyelvhasználat" között helyezkedik el az a szürke zóna, ahol a nyelvi normák eltolódása megindul. De miért ajánlható dolog erővel szembemenni a természetes nyelvváltozással? Ezt mindenkinek, aki akármilyen formában --- magánemberként vagy egyenesen hivatalos tényezőként --- támogatja a nyelvvédelemet meg kell(ene) tudnia racionálisan válaszolni.

Ma Benczédy ,,Ficamjavító'' József élcelődött beszélőtársai nyelvi produktumain. Úgy látszik, mostanában obligát része lett a liturgiának az ,,egyes nyelvész kollegáink''-ról való megemlékezés, vagyis már legalább kicsit rosszul érzik magukat, és tudják, hogy nem mindenki ért velük egyet. Olyan mondatokat sorolt, amelyek szerinte ,,nem felelnek meg a mai nyelvhasználatnak''. Na most, ha egyedi esetek, akkor kár rájuk a szót vesztegetni, hiszen performanicia-hibák, mindenki tudja, hogy rosszak. Ha nem egyedi esetek, akkor viszont cáfoltuk azt az állítást, hogy ,,nem felelenek meg a mai nyelvhasználatnak'', nem?

Nézd má, tényleg:
http://xn--msorlap-eub.xn--anyanyelvpol-kbb9w.hu/ea/pdf/ea0510.pdf

A polémia, a racionális vita csak a tudományokra jellemző, a nyelvművelés viszont nem tudomány. Esztétikai ítéletekkel nem lehet racionálisan polemizálni, csak szó nélkül elfogadni vagy elutasítani őket.

Próbált már valaki az Édes Anyanyelvünk újságban ellenvéleményt megjelentetni? Sosem láttam, hogy teret adtak volna ilyesminek, ha csak úgy nem, hogy a vezércikkben beidéznek egy Kálmán- vagy Lanstyák-mondatot, aztán érvek híján siránkoznak rajta.

A nov. 13-i műsorban Balázs ,,Illemtanár'' Géza azon sopánkodik, hogy miért mondja Nádasdy ,,NyelvészKollégám'' Ádám azt, hogy a nyelvésznek nincs dolga a káromkodással. Dehát akkor ,,ki illetékes káromkodásügyben?'' kérdezi BG. Merthogy kell hogy legyen egy illetékeselvtárs, nyilván. Persze BG tudja, hogy NÁ szerint mindenki illetékes. Csakhogy szerencsére BG-nek van másik szakmája is: mint néprajzkutató, ő tudja azt, amit a nyelvész ezek szerint nem, ti. hogy a népdalokat, meg a nyelvet is egy ember találja ki, nem a ,,nép''. A nyelvet is egyéniségek alakítják, és nehogy má' a káromkodó alakítsa. A nyelvészek több ezer éve (!?) foglalkoznak azzal, hogy hol, mikor és hogyan használják a nyelvet. Szegény nyelvművelőket meg ne tegye nevetségessé NÁ, hogy azt feltételezi, ha a trágárság nyelvi kérdés lenne, akkor azt kéne ajánlani, így mondjuk: ,,ki a hímvessző törődik ezzel!'', ,,a prostituált életbe!''. És akkor jön a krédó: ,,a nyelvművelő nem azt mondja, hogy a káromkodás nyelvileg rossz vagy hibás, hanem azt, hogy bizonyos helyeken nem illik.'' Merthogy ,,a nyelvi illem kérdésében mégiscsak illetékes a nyelvész!'' Akkor most a nyelvművelő, vagy a nyelvész? Szegény BG! Méghogy NÁ tenné őt nevetségessé...

(Másfelől BG is csak akkor ilyen határozott, ha nyelvészek nincsenek a közelben.)

Atya-gatya. Ilyen tényleg van?

csak egy idézet és no comment... (kiemelés tőlem)

"Lapunk információi szerint Hajdú Péter és Galambos Lajos lekerül a közszolgálati tévé képernyőjéről. A két sztárműsorvezető egyike az új anyanyelvi és képernyőbizottság vizsgálata során vérzett el, de még nem adta fel a reményt.

Úgy tűnik, több sztárjától is elbúcsúzhat a Magyar Televízió, ugyanis információink szerint újonnan felállított bizottságuk már két képernyőst is eltiltott a szerepléstől. A közszolgálati csatorna vezetői a hazai médiatörvény nyomására hozták létre az anyanyelvi és képernyőbizottságot, ami a közelmúltban megkezdte cseppett sem népszerű munkáját."

http://www.szinesbulvarlap.hu/sztarvila ... f2_id=6641

Ugyan már! A magyar nyelvet ne érje hatás! Ti nem hallottatok még az mocskos jiddis és cigány jövevényszavakról, melyek ráadásul az argóból, a tolvajnyelvből szivárognak be patyolat anyanyelvünkbe?!?

Hát épp ez az. A magyar nyelvet felülről csak ne érje semmilyen hatás!

Szerintem szlovák hatás akkor is érné a felvidéki magyar nyelvjárásokat, ha a Kárpátokon marad a határ. Csak akkor nem szupersztrátumnak, hanem szubsztrátumnak hívnánk és nyilván a szókincsnek más részét érintené.

Persze bejátszik itt a "hogyan reagáljunk Trianonra" kérdés is. Az egyik reakció: mivel ez igazságtalanság volt, ezért úgy kell tennünk, mintha meg se történt volna. Ebből a szemszögből a szlovák, román, ukrán stb szavak átvétele belenyugvás a realitásokba, tehát megalkuvás. És azt ezt az álláspontot képviselő (jórészt persze elszármazottakból vagy anyaországiakból álló) csoport jelentős átfedést mutat a nyelvvédő dumákra fogékony csoporttal.

A közös pont persze az, hogy nyelvünk egy skanzen. És ez a határon túliakra fokozottan érvényes: nekik öltözködni, szórakozni, lakni is a skanzenben kell: népviseletben, néptáncolva, lehetőleg hagyományos (értsd angolvécé, áram nélküli) parasztházakban. És persze beszélniük lehetőleg egy kétszáz évvel ezelőtti nyelvet kell rendületlenül.

Ma Balázs Géza (midöl nevet most inkább nem írok) mondott olyant, amivel a hosszabb szünet megszakítására kényszerít. A nem magyarországi magyar nyelvváltozatokról volt szó. Saját véleményét nem merte kimondani, természetesen így érveket sem kellett mellette felsorakoztatnia. Az érvényes nyelvészeti állapotról beszélt (kicsit gúnyolódott is rajta, egyáltalán olyan volt, mintha nyelvművelőink elnyomott kisebbség lenne, mintha a közmédiában szóhoz jutna nyelvész is -- na jó, Nádasdynak enged egy pár szót az Értsünk szótba, lehet, hogy fügefalevél?), amely szerint minden nyelvváltozat egyenértékű. Ennek eredményeképp az Értelmező kéziszótárban, meg a Helyesírási szótárban már szerepelnek a határon túli, a szomszéd népek hablattya által szennyezett, úgymond magyar szavak (a jelzők a BG intonációjából általam kihallott üzenet szóbaöntései). Ezután Erdélyből elszármazott, nyelvükért aggódó laikusok levelét olvasta, akik tiltakoznak a frizsider-féle szavak ellen, meg szlovákiaiakét. Ennek részleteivel nem terhelném e helyet (amúgy se jegyeztem fel). A slusszpoén az volt, hogy szlovákul búcsúzott, hogy aszongya ezentúl így beszél az anyanyelvi műsorban.

Ez az alak nagyon kártékony. Egyrészt uszít, azt sugallva, hogy beszennyezi a magyar nyelv tisztaságát, vagy mit, azzal, ha szlovákul beszél az anyanyelvi műsorban, másrészt a Matica Slovenska módjára riogat: ha Losoncon az iskolában magyarul beszélhetnek, nemsokára a bratislavai parlamentben is kötelező lesz a magyar. Fogják el!

A műsor mp3-ban.

(további részletek: http://www.arts.u-szeged.hu/elteal/mate ... _2005c.doc)