NYELVÉSZ

Sztem a higgy egyszerűen azért van gy-vel írva, mert a nagyjából azonos alparadigmába tartozó többi 6 ige (tesz-vesz igék: tesz, vesz, visz, lesz, eszik, iszik) is gy-vel van írva. Ez utóbbi oka meg az, hogy ezeknél nem is lehetne d+j-vel mert felszólító/kötőmódjukban a kiejtett gy intervokalikusan rövid (tegyél, vigyen).

És persze ezek az igék tényleg sohasem mutatják egyértelműen a d-s tövet, szemben az "igazi" sz~d-váltó tövekkel (relax igék: alszik, nyugszik, fekszik, alkuszik, esküszik, egyéb (k)Odik~-(k)szik).

Persze lehet mondani, hogy a vitt, hitt valójában vid+t, hid+t, és nem hi+tt, vi+tt. Ezt sohasem fogjuk szinkronice egyértelműen eldönteni, és lehet, hogy nem is kell (ld. kálmán megjegyzéseit a toldalékok előtt megjelenő inetimologikus msh-ról), de azért vegyük figyelembe, hogy a tesz-vesz igéknek van egy (máskor is megjelenő) mgh-végű rövid tövük (vi-het, hi-het), és a múlt idő t-je mgh. után mindig hosszú (pl. lőtt, mondott). A többi nem (szám/személy-) toldaléknál meg télleg "hasonulás" van: tenne, hinni, hasonlóan az egyedi paradigmájú megy-hez.

Ezzel szemben a relax-igéknél és a többinél ma már nincsen ilyen hasonulás (az alunni szerintem iszonyú régies), azaz a d-tő meg tud jelenni (aludna, feküdne, nyugodva, esküdhet). És ha már ez a tő megvan, akkor kapóra jön a múlt időre és a felszólító/kötőmódra, mert uúgy viselkedik, mint egy "rendes" d-végű ige (alud-t, esküd-j). Nem is naon lehetne máshogy, hiszen a relax-igéknek nincs mgh-végű rövid tövük (alu-, fekü-), ezeknél szórványosan megjelenik a rövid tő, de az msh-végű (al-hat, fek-ve, nyug-hass!).

Nana, higgy- jelenik ott meg végig. Hogy az hid+j azt te konjekturálod! Épp az a jóslatom, hogy ha az aluggy- mellett nem lenne aludni, -na, -va (nekem pl úgy nem jó, hogy a gyerekek már el voltak *alva, itt csak aludva), akkor nem/kevésbé lenne indokolt a helyesírási különbség. A másik, hogy a helyesíráscsinálók ilyen ,,mennyien vannak'' eltéréseket nem mindig vesznek figyelembe. Mért is kéne mindig ezt?

Jajj, kalman, nem érteni, érezni kell!

Hát ez sztem nettó butaság, nem az, amit te mondasz, hanem a kodifikátor eljárása. A Szontághot is kötőjellel kell írni szerintük, pedig nem is nagyon magyar (csak az sz meg az á utal a magyar nyelvre). És mi az, hogy egy ilyen név, mint Szontágh kulturálisan nem idegen? [És ha én ismernék mondjuk egy Bezzeghet, akit ki nem állhatok, akkor "távolságtartásból" toldalékolhatnám kötőjellel?]

Sztem azér, mer baromira ritka alakok ezek. Az exapósom, exsógorom írásmódot olvasva én megakadnék, mer asszem hiába tanultam szótagolva olvasni, azér az egész alakot ismerem fel, de ezeket nehezen; az exfeleség-et sztem inkább írják kötőjel nélkül, mer sokkal gyakoribb.

Hát a hid- az egész felszólító-kötőmódban megjelenik, az azér elég sok alak, nem? Az alud- meg csak n előtt, na jó, az is sok alak, de nem annyival több (és ne felejtsük el, hogy régiesen meg tájnyelvileg van alunni, alunna stb. is). (Az aludva nekem fura, de mondjuk legyen még plusz egy alak.) Semmiképp se nagyságrendi különbség.

OFF


Nem oszt ki, inkább azt mondja, hogy jó megfigyelés: az idegen és a hagyományos magyar családnevek írása szinte teljesen megfelel egymásnak, itt viszont eltér a kodifikáció. Nyilván azzal lehet magyarázni a kodifikátor ezen eljárását, hogy a kötőjelben van valami távolságtartó jelleg, márpedig a hagyományos magyar családnevekkel szemben nem indokolt ez a távolságtartás. Másfelől nézve: strukturálisan a hagyományos magyar családnevek idegenek a mai magyar írásrendszertől, de kulturálisan nem idegenek, és ezt a kétarcúságot próbálja tükrözni a helyesírás.

Ezek jó része már elhangzott a topik kezdetekor, 2005-ben, tessék visszaolvasni.

Pl.:

A proto-t is szokás kötőjelezni...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Érdekes, mer én utálok kötőjelezni, valami pillanatnyi elmezavar lehetett.

Majd a fórummájszter rendezkedik, ha sokat offolunk. Addig mondom: az a gyanúm, hogy ha mássalhangzóra végződik vmi, és utána magánhangzóval a következő morf eleje, akkor azért szoktunk kötőjelezni, mert különben átszótagolódva látjuk a mássalhangzót, és nehezebben bontjuk az alakot morfjaira: centiméter centi-méter oké, de az exapósban nehezebb meglátni a határt. (Az angolban vettem észre ezt a tendenciát, de talán ráhúzható erre az esetre is.) Az ex-nej, ex-sógornő analógia
Másik ötletem: az ex- az x-ével ordítóan idegen, jobb azt karanténban tartani. A szóvégi ragoknál is ez van, hiába mondja a Szabályzat, hogy csak ,,néma'' hangoknál kell, másoknál is szokott (Shakespeare-nél, Milton-nál; egyébként akkor miért nem Kossuth-ot? (Na húzom a fejem, mer mingyár jön martonfi és kioszt, hogy nem is úgy a.

(Zárójel, offtopikság, de ezer éve töröm a fejem, hogy miért kötőjelezi az emberek 99%-a kényszeresen az ex- előtagot (és ha igen, a centi-t, a lokál-t vagy a pre-t vagy bármelyik másikat miért nem)?)

nekem pedig csakis "jösztök". a "jöttök"-ben nagyon hiányolom a "sz"t.

Nyíregyházi főiskolás koromban találkoztam vele először, szabolcsi ex-apósom, ex-sógornőm abszolút ezt használja (ex-anyósom nem, ex-nejem azelőtt se nagyon, hogy Kaposvárra költözött volna, 15 év Somogy után meg már egyáltalán nem).

Ez marha érdekes dolog. A történeti korpuszban [url = http://www.nytud.hu/cgi-bin/pat3h.cgi?s ... &start=-25]hat találat[/url] van a szóalakra. Mind szereplő szájából hangzik el, vagyis nem narratív szövegrészben, ami arra enged következtetni, hogy az élőbeszédet akarják vele érzékeltetni az írók. Szerintem egyébként északkeleti-keleti sajátosság (az írók közül több odavalósi), Miskolcon, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen (pedig ezek városok) egyenesen normatívnak számít. Az MNSz-ben 25 találat van, abból néhány Jakab említett cikkéből, a többi ugyancsak erdélyi, kárpátaljai íróktól meg személyes fórumkommentekből. Valószínű, hogy az E/2. analógiájára alakulhatott: jöv-ök:jöv-ünk, jösz-sz:jösz:tök, jön-(nincs rag):jön-nek, így tökéletesen párhuzamos az egyes és a többes szám. Szóval ha má logikát keresünk, akkor ez a logikusabb.

_________________