NYELVÉSZ

Nem, a jiddis jelentésével már korábban foglalkozott, itt már csak a héberről van szó.

Az ilyen megoldás az alábbi esetekben lenne helyes:

maim (többes szám) 'víz'
samaim (többes szám) 'ég'

Ezek ugyanis a héberben valóban grammatikailag többes számúak, egyes számuk nincs is -- pluralia tantumok -- viszont a jelentésükben semmi többes nincs, és nem is jó úgy magyarra fordítani őket. (Kivéve persze a bibliát, ahol ezért isten lelke a vizek felett lebeg.)

Világos: sokan vannak, egyformák és izegnek-mozognak.
Nem azt mondja, hogy a héber jelent egyet, hanem hogy a jiddis egy héber többes számra megy vissza (a magánhangzók miatt), a jelentést szerintem a jiddisre érti. Alternatív magyarázat: pont azért, mert kicsik és egyformák (ld. még bab, mák).

Jó, egy kiragadott példa: srác

jiddis eredetű, blabla, "A jiddis szó eredete a héber šerásím (többes szám) 'féreg; gyerek' alakra vezethető vissza." <az átírást egyszerűsítettem> Namármost szerinted milyen összefüggés van a 'féreg' és a 'gyerek' jelentések között? És ha többes szám, miért jelent egy férget, egy gyereket?

Nézzük, mit ír ugyanerről a TESZ? "A jiddis szó a héb. šeres 'féreg, (kis) pimasz <személy>' többes számú šerásím, šerósím 'férgek; nyüzsgés; gyerekek' alakjából vonódott el."

Akkor most mondd meg, melyik a világosabb: a laikusoknak írt egyszerűsített magyarázat, vagy a szakembereknek írt, nehéz szakszöveg.

Ilyen az egész. És egyszer olvass bele a végén található szakszöveggyűjteménybe...

De még mindig nem tom, miért förmedvény?

Semmire. Megkérdeztem, hogy miért tartod förmedvénynek.

Szerk.: Na jó, ez persze nem igaz: érv arra, hogy ugyanazok az etimológiák találhatóak benne, mint a TESzben.

És? Mire érv ez?

Miér? Én úgy tudom, lényegében egy az egyben a TESz és az EWUng alapján készült!

Nem vettétek észre, hogy az utóbbi időkben minden elrodálódik?

A TESZ szerint a -ly "ellátottságot, bírást [sic!], helyet" kifejező képző, azaz eredetileg kb. 'szemes' volt a jelentése, ráadásul ebből előbb az 'arc' jelentés fejlődött, és ebből az 'egyén(iség)' jelentésen át a mai. (Ez adatokon alapiul, nem puszta spekuláció, legalábbis adatoltak ezek a jelentések.)

Különben az ért. sz-ak nem igazán mérvadóak a szavak eredetét tekintve. Ebben bizony a TESZ-hez kell fordulni, ill. ennek német nyelvű új kiadásához, aminek nem jut eszembe a címe (Vmi Etymologisches Wörterbuch der Ungarischen vagy hasonló).

OFF

Ezúton is óva intek mindenkit, h pénzt adjon a Tinta-féle új etimológiai förmedvényért!

ON

segítsetek nekem: az ért.kézisz. azt írja, higy a "személy" szavunk a "szem"-ből ered.

Tudtok valami konkrétumot, hogy hogyan?


De egyébként úgy általában - van az ért.szótár.-hoz hasonló forrás a neten?

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Tök jó, megtaláltam mindkét értelemben guglin!

Tegnap hallottam a rádióban valakitől, hogy rabbiátus. Ez megvan nektek?

Mér ne? Hajrá!

a naiv szófejtésekben nem magyar adatok is szerepelhetnek?

Egy ideje gyűjtöm Platón, Arisztotelész és görög követőik munkáiban a görög etimológiai "magyarázatokat". Esetleg begépelhetnék néhányat, ha valakit érdekel.

Hm. Érdekes. Én is gugliztam de nem találtam semmit.
De honnan a név....???