NYELVÉSZ

Miként a Victor Hugo utca is.

Leíró munkát nem tudok, de generatív (OT-s) fonológián belül Linda Lombardi sokat foglalkozott a zöngésségi hasonulás tipológiájával. Néhány cikk a honlapjáról:
http://www.rebsig.com/LL/lombardi.html
Az adatokat azért fenntartásokkal kell kezelni, mert ha jól emlékszem az elméletének az első változatába a magyar típus (mármint, hogy a zöngésség és a zöngétlenség is terjed) nem fért bele. Lehet, hogy azóta meggyőzték.

Szerintem itt különböző dolgokról van szó. Bombaynek nem volt "magyar" neve, használtuk a hivatalos idegen nevet. Amikor ez megváltozott, mi is változtattunk. Ezzel szemben a csehszlovák kormány hiába kérte volna, hogy a Prešpurk / Prešporok stb. helyett használjuk a Bratislava-t, hiszen nálunk Prešpurk / Prešporok sem volt. Érdekes, hogy mi lenne a helyzet, ha pl. Capetown hirtelen Mandelacitynek nevezné magát, változna-e a magyar Fokváros elnevezés. ((Szent)pétervár esetében változott, holott az rendkívül elmagyarosodott már: Pétervárott.)

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Nem hiszem, h a baltikumban bárki hosszú ó-val szeretné írni. Ellenben lettül 'Európa': Eiropa, így az euró is eiro. Nem csoda, ha ilyen nyelvekkel nem lehet bekerülni a valutaunióba...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Ez érdekes, mert orosz területen meg azzal kampányolnak, h в Украине 'Ukrajnában', és nem на Украине 'Ukraijnán ', az érvelés pedig pont ugyanez. A cseheknél is folyik vita arról, h akkor na Slovensku vagy ve Slovensku...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

OFF
Nagyon érdekelne! Szeretném kérni, hogy minél többen minél több nyelvből (az angoltól a zunyiig bármelyikből) minél több adatot (esetleg forrással, ami lehet egy szimpla kiejtési szótár vagy nyelvtankönyv is; vagy a témával foglalkozó írások címeivel) küldjetek adatokat az ilyen [∫tra:sburk]-féle hangkapcsolatokra, amikor is a zöngés/zöngétlen obstruensek találkozásakor nem jön létre zöngésségi hasonulás (pedig léteznek zöngés/zöngétlen obstruensek az adott nyelvben). Érdekelnek az olyan esetek is, ha vannak, amikor a szonoránsok mutatnak "szokatlan" (értsd: a magyartól eltérő) zöngésségi hasonulást, viselkedést.
Különösen izgat, hogy mi (volt) a helyzet a törökségi nyelvekben, különösen a magyarral kapcsolatban állt török nyelvekben. Olyan zöngésség szerinti hasonulás van bennük, mint a magyarban, vagy másféle?
Ha futnának be válaszok, lehetne persze egy új topikot is nyitni neki, de így az ünnepek körül tartok tőle, hogy nem fog sok hozzászólás érkezni.
ON

ja, németül kb. [∫tra:sburk] lenne

A [strazburg] azért nem túl németes ejtés. Inkább magyarosnak mondanám.

Nem tudom, honnan vetted elő most ezt a szabályt, és mér gondolod, h alkalmazható erre az esetre. Ezek a "nevek", az egyetemek nevei azér eléggé transzparensek, különben is, valaki egyszer (szerintem rosszul) úgy döntött, hogy az angol elnevezésben a magyaros névsorrendet használja, ez nem vmi szabály miatt van így, hanem puszta (szerencsétlen) véletlen, nyugodtan lehetne fordított sorrendben is.

És lëtzebuergischül Lëtzebuerg. )
A trükk amúgy nem egyedi, bár a testvérek már kihaltak. Amit ma Brazíliavárosnak, illetve Mexikóvárosnak hívunk, nem is oly rég még Brasília és Mexico volt – miközben országaik a Brazília és Mexikó névre hallgattak. Ha jól emlékszem, először Mexico dőlt ki, amikor futball-világbajnokságot rendeztek ott (úgy rémlik, a sportriporterek fejlesztése volt a Mexikóváros). Ez az eset vitte később magával Brasíliát is. Nem lepődnék meg, ha Luxembourg is átvedlene idővel Luxemburgvárossá. Vicces egyébként, hogy a magyar helyesírási szótárak és kiejtési szokások szerint a Strasbourg betűsor kiejtése: [strazburg]. Tehát franciásan írjuk, németesen ejtjük.

)
Azért olyat szerintem senki nem mondana, hogy a Zuglóban, a Kelenföldön, az Óbudán, a Kőbányán, a Kispesten, a Pestszenterzsébeten – szóval a tapasztalataim szerint is érzékelhető változás mellett van egy csomó régóta egyértelműen névelőtlen alak (és nem mindegyik olyan település, amelyet 1949-ben csatoltak Budapesthez).

Azt hiszem, valóban tévesen jártál el. Nagyobb névbe beépülő kisebb név már nem foroghat, mert duplán címkeszerű. Olyasmi ez, hogy Victor Hugót a H alatt soroljuk betűrendbe, de a Victor Hugo utcát már a V alatt.

Szó szerint ugyanezt gondolom a kérdésről.

A nem angolos azért túlzás, hiszen bár az angolig a portugálon keresztül jutott el, de az íráskép és hangzás relációjában egyértelmű nyoma van az angolnak (portugálul a -bay nem ejtendő [bé(j)]-nek). A hindit meg nem véletlenül kérdőjeleztem meg. Nem néztem akut utána, ugyanis nem hinném, hogy túl nagy jelentősége van. (Néhány hete elolvastam a FNESz.-szócikket [wikis dolgokat is], szóval tudtam, hogy lényegileg rendben van. Hogy maráti az ősforrás, Kiss Lajos szerint se volt releváns információ, szóval nagyon nem szégyenkezem, hogy nem fordítottam rá ennél nagyobb súlyt – és jelöltem is (?) jellel a bizonytalanságomat.) Mindenesetre akkor már ide is bemásolom:

Bombay ’város Indiában az Arab-tenger partján’ [1816: Bombay: Hübner; Lex. 1: 418]. Az ang. Bombay átvétele.L. még hind. Bambaī. A vidék őslakosságának istennőjével hozzák kapcsolatba, és Mumbā-dēvī (tkp. ’Mumbā istennő’) elülső névelemére vezetik vissza. (Egli² 128; EncBrit. 3: 830; DizEncIt. 2: 375; Słuszkiewicz: Onomastica 2: 355; Nikonov: KrTopSl. 59; Staszewski: SłowGeogr.³ 73; Losique: DENPP. 65.)

Na, ha már itt tartunk: tudja valaki, hogy ki találta ki azt, hogy magyarhelyesírásul az ország Luxemburg, a főváros viszont Luxembourg? Mert gondolom franciául mindkettő Luxembourg, hóhdojcsul meg mindkettő Luxemburg.