NYELVÉSZ

Mindig mulattat, amikor egy nem nyelvész egy nyelvészeti kérdésben egy nyelvész véleményével azonos értékűnek tartja a sajátját. Erre utaltam az antikopernikánus ,,véleményemmel''.
Hát ebből látszik, hogy gőzöd nincs arról, mit és hogy csinálnak a nyelvészek. Komolyan azt gondolod, hogy ennyiből bármilyen következtetésre lehet jutni bármivel kapcsolatban?

Szívesen olvasnám viszont válaszaid fejes.lászlónak ezekre a kérdéseire:

Kedves Szigetva!
Nincs értelme egymás sértegetésének, csak azért, mert eltérő nézeteket vallunk.
Így nincs értelme annak sem, hogy azon civakodjunk, ki jött, és mikor a Kárpát-medencébe annak idején. Ti állítanátok a magatokét, meg én is az enyémet.
De van valami, ami mindezektől függetlenül megvitatható., ha már nyelvészeknek valljátok magatokat.
Egy sziklafelirat olvasata: JA.DA.U
Megpróbáljátok-e nyelvészetileg elemezni? Ha nem, az sem baj. De ebből akár egy értelmes párbeszéd is lehetne. Származását, írásformáját csak később mondom meg, hogy ne legyen befolyásoló tényező.
Üdv.

Kicsit részletezd: erre így nehéz reagálni.

"Tudtommal az egyetlen Kárpát-medencei népcsoport, amely Indiából jött, a cigány. Amennyiben az indiai eredet igazoltnak tekinthető, valószínűleg cigány nyelvemlékről van szó, tehát ezen az úton kell fiolytatni a vizsgálódást."

Történelmi tudás: 1-es

Magas lóról nagyot lehet esni.

Érdekes, hogy mondjunk bármit is erről a feliratról, ha nem látjuk?



Én ezen nem döbbentem meg.



Ezen annál inkább.



Ekszküzé moá?



Tudtommal az egyetlen Kárpát-medencei népcsoport, amely Indiából jött, a cigány. Amennyiben az indiai eredet igazoltnak tekinthető, valószínűleg cigány nyelvemlékről van szó, tehát ezen az úton kell fiolytatni a vizsgálódást.

Egyébként nem értem a problémát, ha a szöveg brámi írású, mit kell rajta megfejteni? Ha meg meg kell fejteni, akkor hogy lehet belőle bármit is kiovasni?



Respektálva a véleményét: mégis, mire alapozza? Megérzésre? Esztétikai szempontokra? Netán a brámi krónikákra?

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Véleményem szerint pedig a nap kering a föld körül. Én ezt egész életemben így tapasztaltam, és a legkevésbé sem izgat, hogy a tudós urak mivel akarják megtéveszteni a népet. A föld nem lehet alárendelve a napnak.

Ami a nagyszentmiklósi kincs feliratait illeti, Vékony Gábor is foglalkozott vele, erről a "Székely írás emlékei, kapcsolatai,története" c. könyvben lehet olvasni. 126.-157. oldal.

_________________
少年易老學難成

Véleményem szerint a finnugor rokonság csak annyiban állja meg a helyét, hogy nem a magyar tartozik a finnugor nyelvcsaládba, hanem a finnugor nyelvek, és a magyar is, meg a többi rokon nyelv egy nagy nyelvcsaládba tartozik. Ennek más nevet kell adni. A magyar nem alárendeltje a finnugor nyelveknek, hanem velük, és sok más rokonnyelvvel egyenrangúként tartozik egy ezeken felülálló nagyobba. Ha el tudnánk olvasni például a bajóti Jankovich-barlang írásemlékét, akkor látnánk ezeknek a nyelveknek az ősét. A sumért, és a hun nyelvet ebből a nagy nyelvcsaládból nem lehet kizárni. Nem tudom, érthető-e, mire gondolok. Lehet, hogy nem a legjobban fogalmaztam meg.

Szerintem ennek az imént ajánlott oldalnak elkélne egy kis marketing(mondjuk egy kellemes orgánumú ember felolvasná, miközben a képernyőn megjelenne animáció formájában is, és mindezt felrakni youtubra). Mert ha valaki ezt (értő) olvasással elolvassa(vagy meghallgatná, nézné), akkor nagy valószínűséggel ki tudja szűrni mi a reális és mi nem az. Erre talán lehetnék példa én is. Szóval szerintem megérné, ha reklámoznátok egy kicsit magatokat(vagyis az álláspontotokat, azaz a tudomány álláspontját).

Szerintem érdemes lenne először is megismerkedni mindenkinek azzal, hogy miért tartják a nyelvészek finnugor nyelvnek a magyart. (L. pl. http://fgroszt.nytud.hu/miert/index.html) Vagy még inkább azzal, miért tartanak a nyelvészek két nyelvet egymás rokonának. Utána lehet közösen olvasgatni a feliratokat és spekulálni a hozzájuk kapcsolódó elméletek valószínűségén. Fordítva lehet, izgalmasabb, de sokkal kevésbé hihető eredmények születnek.

Kedves nyelvészek!
Teszek ide fel valamit. A téma nem csak az íráskutatást érinti, hanem a nyelvet is. Az írást a nyelvvel párhuzamosan kell elemezni, eredményeket csak így érhetünk el.

A felsőszemerédi felirat
Közös munkára kérem az íráskutatóinkat!
Van egy olyan magyar vonatkozású feliratunk, amely a mai napig megfejtetlen, és a jeleit nem tudtuk besorolni egyetlen jelkészletbe sem. Eddig volt néhány bizonytalan próbálkozás, számokat véltek kiolvasni, ez alapján datálták 1482-re. Az a kérésem az íráskutatókhoz, hogy most az egyszer tegyék félre mindazt, amit eddig a tudomány dogmái kőbe véstek. Itt most egy egészen új dolog van születőben, amihez „szűz kézzel” szabad csak nyúlni. Ami most következik, azt úgy tudom, soha senki nem fogalmazta meg. A Kárpát medencében létezik még egy írásfajta, amelyet eddig nem tudtak azonosítani, mert ha azonosítani lehetett volna, akkor el is tudták volna olvasni, és az olvasat nyelvét értelmezni. A dolog csak a bizonytalan találgatások szintjéig jutott, amelyek tudományosan nem megalapozottak. Ez az írásfajta véleményem szerint az indiai írások körébe sorolható. Az igaz, hogy a mai napig sem sikerült az indiai írások közül egyértelműen besorolnom egyetlen csoportba sem, csupán annyi állapítható meg, hogy igen közeli rokonságban van a brámival. Az indiai írások csoportjába tartoznak a teljesség igénye nélkül: karoshti; brami; devanagari; gupta; uigur; tibet; java; batak; sinhala; tokhar; siddhamatrka; modi; maurya; bhatiprolu; sunga; kushana, kshatrapa. Ami minket valószínűleg ezek közül érdekelhet, az főleg a brámi, kusán, maurya abc. A brámit modellezték már az arámiból és a föníciaiból. Írásiránya jobbról-balra, és balról-jobbra is ismert volt. A brámi szótagos írás. Kr. e. V. századtól Kr. u. V. századig használták. Mivel a Kárpát-medence-i leletek közt jó néhány olyan felirat található, amely a brámi eredet felé mutat, meg kell vizsgálnunk ezt is. A kérdésben egyelőre csupán feltételezések merülhetnek fel mindaddig, amíg további kutatások ezeket meg nem erősítik, esetleg cáfolják. A brámi eredet felé mutató legmarkánsabb felirat a felsőszemerédi. Amit még egyértelműen brámi eredetűnek vélek, a nagyszentmiklósi kincs feliratai közül azok, amelyek nem görög feliratok, és egy kicsit hasonlítanak az ótörök, és székely jelekhez. A mai napig nem tudtuk azonosítani, hogy az milyen abc volt, mert olyan abc-ről nincs tudomásunk, amelyikben ezek összes jele szerepelne, viszont lennie kellett egy abc-nek, amely ezeket tartalmazta, és ennek a brámi adhatta az alapját. Ezzel írták a nagyszentmiklósi kincs feliratait, és esetleg a szarvasi tűtartót is. Brámi írásnak gondolom még a Holdvilág-árok kürtős barlangjában található jeleket. A kürtő alatti két jelből álló szó olvasata brámi szerint: SZA.DA. (A hun nyelvben a szaa~száj jelentésű. A „SZA.” Szótaghoz kapcsolódó „DA.” rag a száj szónak szájadék értemet ad.) Ha megnézzük, mit ír a Wikipédia Szada településről, megdöbbenünk:
A Szada név finnugor nyelvből származik és valaminek a száját, bejáratát jelenti. Gödöllő felől nézve a település pont egy völgy bejáratánál van.
Ez bizonyítja a felirat olvasatának helyességét, azzal a kis megjegyzéssel élve, hogy a Szada név NEM! a finnugor nyelvből származik, különben beleesünk abba a hibába, hogy a szekér húzza a lovat. Gondoljunk arra, kik is lehettek az avarok? Eddigi kutatásaim arra a felismerésre vezettek, hogy az avarok, egyik fő nemzetalkotó részünk, kusánok voltak. Mert hol is éltek a kusánok? Így már nem is olyan meredek azt állítani, hogy az avarok India felől jöttek. Kik hagyták hátra a nagyszentmiklósi kincset? Ha az ember a domborművek ábráit jobban megvizsgálja, és összeveti a kusánok leleteivel, arra a következtetésre jut, hogy a nagyszentmiklósi kincs kusán hagyaték, és azért van némelyiken görög felirat, mert vándorlásuk során ott éltek a görögök mellett egy ideig, velük kereskedtek, mielőtt bejöttek a Kárpát-medencébe. Lehetne itt sok dolgot felsorolni, többek között történetíróink fennmaradt történelmi témájú műveiben keresgélve, hogy kik is éltek ez idő tájt a görögök mellett. Még merészebbet gondolok, de ez ismételten további kutatás tárgya lehet, hogy a kusánokat (vagy az ászikat) nevezték királyi szkítáknak. Az avar sírok egyébként is gazdagabbak a hun síroknál. A várhun, uarchun szóban én az úrchun (chun~ember, harcos) kifejezést látom, amely megkülönböztette a többi hunoktól őket. Ahhoz már az én tudásom kevés, hogy felgöngyölítsem az ügyet, hiszen nem vagyok történész. Az avarok nyelve szkíta-hun volt, ezt források is említik. A kevés fordításból, amit a brámi szövegek alapján megjegyeznék, hogy ez a szótagokból álló szkíta-hun avar nyelv azért legjobban mégiscsak a sumérhoz hasonlít. Szerintem Mezopotámiából vándoroltak fel Afganisztán, Baktria, Észak-India felé. Onnan később egy részük elindult visszafelé, amelynek végcélja a Kárpát-medence volt, és hoztak magukkal egy indiai írásfajtát. Az látszik, hogy a felsőszemerédi felirat tipikus brámi, a nagyszentmiklósi feliratok írása már változáson ment keresztül az eredeti brámihoz képest. Úgy tudom, az avarok két hullámban érkeztek a Kárpát-medencébe, ez azt mutatja, hogy a felsőszemerédi felirat régebbi, mint a nagyszentmiklósi. A Holdvilág-árok feliratai az első avar betelepülés idejéből származnak, éppúgy, mint a felsőszemerédi. Az indiai Maurya-dinasztia királya volt Asoka, (Kr.e. 270 – Kr.e. 232) aki hátrahagyott egy brámi írású törvényoszlopot. Itt említeném meg azt, hogy az Erdélyben fennmaradt Babba-Mária kultusz a maurya-néphez köthető, Bha.bha. maurya, a maurya nép istenanyáját jelentette, és nem Jézus szülőanyját, Máriát. Később „összemosták” vele. Itt éltek az ászik is, akik lehet, hogy azonosak a mauryákkal, már csak az Asoka név miatt is úgy tűnik, továbbá az ászik lehettek a későbbi jászok ősei, és az is könnyen előfordulhat, hogy a nagyszentmiklósi kincs az ászikhoz köthető, ez megmagyarazná az erdélyi Babba-kultusztt, amennyiben az ászik azonosak a mauryákkal, és a későbbi jászokkal. Ez itt csak eszmefuttatás, további kutatást igényel. A felsőszemerédi felirat jeleinek azonosítása nem is olyan egyszerű dolog. Mivel eddig nem ismerték fel a brámi írást magyar leleteken, így a brámi irányába sem folytak kutatások, ez még viszonylag „szűz” terület. Jó-e, vagy sem, de én ott átom a felirat utolsó jeleiben a PA.TE.SZI. szót. Ha ez valóban jól lett azonosítva, akkor újabb kérdéseink lehetnek, vagy helyére kerülhet néhány eddig kérdéses momentum történelmünkben. Az a téves elképzelés, hogy a felsőszemerédi felirat pálos rovásírás, nem állja meg a helyét. A Pilisben is sok olyan feliratos kő van, amely brámi írású. A bráminak külön jelei vannak a számokra is, tehát, ha brámi szöveghez nyúlunk, ajánlatos a számok jeleit is figyelembe venni. Ezekről azt hinni, és terjeszteni, hogy pálos rovásírás, egyszerűen botorság. Azt kérném az íráskutatóinktól, hogy ne támadják egyből, hanem vizsgálják meg, és olvassuk el közösen. Kérem azt is, hogy ez ügyben kutassunk tovább úgy, hogy a dogmákat ne vegyük figyelembe, mivel az írásról eddig kialakult elképzeléseinkben ez az írásfajta eddig nem kapott semmilyen szerepet.
Luczáné M. Zsuzsa

Hát, mondjuk, OK. Csak azért szóltam, mert veled értek egyet.

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Gondolkodtam rajta, de semmi értelmes nem jutott eszembe, mivel nem tudni, kitől van az idézet.

De majd most.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

A kijelölés és "Quote" után még nyugodtan lehet szerkeszteni, amit odamásolt, és a quote= utáni idézőjeles részt lehet (és kéne is ilyenkor) módosítani.

Kedves BS, nem az én hibám, hogy a rendszer így működik. Kijelölöm, idézem, és beírja, h te írtad, mert a te hozzászólásodban volt. Ebből még senki nem gondolja, hogy a te fejedből pattant ki.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)