Na, ez az.
Újabb áltudományos fogás. Ha már az Élet és Tudományba nem publikálhatnak derék álnyelvészeink, hát célba veszik az egyéb folyóiratokat. Most éppen az IC magazin volt a soros, de történt már olyan kis hazánkban, hogy A Kutya c. folyóiratban fejtegették a sumér és a magyar kutyafajták azonosságát. A lap 1969. évi június 6-i számában jelent meg "A puli útja Eridutól Bugacig" címmel Schedel Andor cikke. A jóhiszemű szerkesztők nem is gondolták, micsoda átejtést fognak leközölni, bár utólag - azt hiszem - helyt adtak tudományos cáfolatnak is.
Néhány "sumér-magyar egyezés" (természetesen semmi hivatkozás):
kutya - sum. KUD-DA
komondor - KU-MUN-DUR
kuvadz - KU-ASSA
ugat - akkád (!) UG-GU harag
harap - óbabiloni HARAPU vágni
nem folytatom, mert felesleges.
Jól látható, hogy - kihasználva az olvasók jóhiszeműségét - a szerző magát tudósnak beállítva, tudományosnak látszó eszköztárral felszerelkezve, de azért forrásmegjelölés nélkül teszi közzé "felfedezéseit".
A sumér-magyar, etruszk-magyar, ógörög-magyar, emberiség ősnyelve-magyar elméletek hirdetőire összességében jellemző, hogy:
1. Szeretnek nem/rosszul hivatkozni
2. Szeretnek pontatlanul idézni (pl. mellékmondatok idézése gyakori)
3. Gyakran hivatkoznak egymásra, tkp. körbehivatkozzák egymást.
4. Gyakran hivatkoznak elvbarátaik által hivatkozott szerzőkre, akiket feltehetőleg nem olvastak. Érdekes látni az állítólagos idézetek evolúciójának folyamatát. Még érdekesebb a nevek megváltozása. Így lesz Alineiből "Alieni" vagy Bowring nevéből Bovering, Bowrig, Browing.
5. Nagy részük emigrációs, és alapvetően nem végzett egyetemet. HA mégis, az jó régen volt (talán igaz sem volt... valahol azt hallottam, hogy az emigrációs magyarokkal Amerikába tartó hajókon diplomákat lehetett vásárolni, a jobb elhelyezkedés reményében.) Nem riadnak vissza attól, hogy 2002-ben megjelent munkájukban 1928-as könyvből idézzenek.
6. Általában erős nacionalizmustól fűtöttek. Tehát nem pusztán hazaszeretők, hanem kifejezetten soviniszták, idegengyűlölők. (Faludy György egy helyütt valahogy így fogalmaz: A hazaszeretet a fiatalemberhez hasonló, aki rajongva szereti édesanyját, míg a nacionalizmus olyan, mint az a kamasz, aki a szülőjén erőszakot szeretne ejteni.)
7. Az elméleteikkel szemben felhozott ellenérveket szinte mindig úgy intézik el, hogy bírálójuk nem magyar, csak magyarul beszél. Aki mást mond mint ők, az idegenszívű, de legalábbis a szemiták bérence. És különben is Mohács óta Magyarországon idegen uralom van, de majd az emigrációsok letörik.
8. A finnugor rokonságot azért is elvetendőnek tartják, mert a finnugorok (szerintük) túlságosan primitívek. Mintha a primitívség (ha létezne) nyelvi kategória lenne.
Ha már szóba került Sir John Bowring, aki (szegény) a hivatkozások
számát tekintve a magyar álnyelvészek Chomskyja
, érdemes megjegyezni, hogy a (többféle formában!!!) neki tulajdonított idézet nem is tőle ered. Illusztrálásként idemásolom a sumermagyarológusok Bowring-idézeteinek egyikét:
Quote:
A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Ez egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája, a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír. Az angol ember büszke lehet, hogy nyelve magán hordozza az emberiség történetét. Eredete kimutatható, láthatóvá tehetők benne az idegen rétegek, melyek a különböző népekkel való érintkezés során rakódtak egybe. Ellenben a magyar nyelv olyan, mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok képtelenek megfejteni, azt mellőzik. A nyelvészetben csakúgy mint a régészetben. A régi egyiptomi templomok alapjai, amelyek egyetlen kőből készültek, nem magyarázhatók. Senki sem tudja, honnan származnak, melyik hegyből szerezték a csodálatos képződményt, vagy miként szállították és emelték helyére, a templomokban. A magyar nyelv kialakulása ennél sokkal bámulatosabb. Aki ennek titkát megoldja, az isteni titkot fogja kifejteni: "Kezdetben vala az ige, és az Ige vala Istennél, és Isten vala az Ige."
(
http://www.geocities.com/rovasiras/mint ... wringr.htm)
Namármost evvel szokták magyarázni a kölcsönszavak tagadását. Mondván, hogy csúnya idegenszívűek hamisítgatnak amikor azt mondják, hogy ezt vagy azt a szlávoktól-törököktől stb. vettük, amikor az nem lehet, hiszen "Bovering" is megmondta, hogy nem vettünk át sehonnan! És nem közlik a kötetet/oldalszámot. (Amit most én sem teszek, mert ezeket a munkákat csak olvasni volt szerencsém, nem tartok belőlük itthon...)
A legszebb az egészben, hogy BOWRING ILYET FELTEHETŐLEG NEM MONDOTT. Az "idézet" alapja (mivel derék áltudósaink többször kiegészítették) Ács Tivadar
Akik elvándoroltak című művéből származik (1940). A 239. oldalon a szerző Berzenczey Lászlót mutatja be, aki Ázsiában találkozott Sir John Bowringgal. Idézet a könyvből:
Quote:
Berzenczey Hongkongban igen jó barátságba került Sir John Bowriggal, az angol nagykövettel. Az amerikai konzul hozta össze vele. Bowri[n]g régebben Kínában képviselte hazája érdekeit. Az angol miniszter igen tudós férfi volt s többek között a magyar nyelvet is tanulmányozta. Ez idő tájt Petőfi verseit fordította angolra. Bowri[n]g szívélyességgel fogadta Berzenczeyt és számos estét töltöttek együtt. (...)
Az angol követ híres nyelvtudós volt, s a magyar nyelvnek őszinte bámulója. Önönmagából következetesen és szilárdan alkotott beszédnek jellemezte, amelyben logika van, sőt matézis, az erő, a hangzat minden hajlékonyságával és formázhatóságával. Szerinte az angol legyen büszke arra, hogy az ő nyelve az emberi történelem époszát tünteti fel. Ki lehet mutatni eredetét, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, melyek különböző népekkel való érintkezés idején rávakolódtak. A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idők viharai karcolást sem ejthettek. Nem az idők változásától függő kalendárium. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem trafikál, nem ád, nem vesz senkitől. Nyelvünk nemzeti önállóságunknak, szellemi függetlenségünknek legrégibb, legfényesebb élő emléke. Amit a tudósok nem tudnak megmagyarázni, azt mellőzik. Ez a nyelvészetben is így van, ép úgy az archeológiában. Az egyiptomi régi templomok egyetlen kőből készült padlatait sem tudják megmagyarázni. Honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömeget, miként szállították le, vagy emelték fel egy templom tetejéig? A mi nyelvünk eredetisége ennél csodálatosabb tünemény. Aki megfejti, az isteni titkot fogja boncolni, annak is az első tételét: ťKezdetben vala az Ige s az Ige vala az Isten s az Isten vala az IgeŤ.
A vicc az tehát, hogy nem Bowring szavait olvassuk, hanem egy Bowringot ismerő emberről író ember szavait. Hát ezért nem hivatkoznak, mert akkor kiderülne a turpisság. Ja amúgy erre itt jöttem rá:
http://www.matud.iif.hu/04apr/08.html
Forrásom szerint a fenti idézetet még Grétsy is felolvasta a rádióban
Még egy utolsó jellemző:
Az egyik ilyen áltudós munkában találkoztam egy furcsa hivatkozással: XY kézirata az OSZK-ban. (XY szintén emigráns áltudós volt) Ergó XY beadta az OSZK-nak az anyagot, mire áltudósunk lehivatkozta, hogy a menő OSZK is őrzi tehát...
Vagy pl. Badiny Jós Ferenc
MAH-GAR a magyar c. könyvében az szerepelt, hogy a szerző bizonyításait a Sorbonne-on rendezett konferencián is elfogadták. Komoróczy
Sumer és magyar? című leleplező könyvében viszont olvastam, hogy BJF kiment erre a konferenciára Párizsba (megtehette, mert a Buenos Aires-i Jezsuita (magán)Egyetemen tanított vmit) de a rezüméből nem derült ki, hogy miről fog beszélni. Az előadása alatt döbbent csend, majd nem reagált senki. (Általános taktika, ha tudományos közegbe dilettáns téved, nehogy azt higgye, egyenrangú félként tekintik.) Erre BJF elkönyvelte, hogy egyetértenek vele...
Érdemes lenne felállítani az áltudomány eszköztárának kánonját vagy mijét, összefoglalva Bobula Idától - Tarpatakky Köves Hejdemagyar Gézán (kitalált személy, emigrációs "nyelvész") át - Egely Györgyig (álfizikus. Nagyon népszerű a plebs (Fókusz-Bulvársajtó) körében és rendszeresen eljár tudományos konferenciákra megvédeni magát. Azaz ordítozni és sértve elrohanni.[/i]
Login
FAQ
Search
