NYELVÉSZ

Szeretném kiegészíteni a felsorolást törökségi példákkal:

tatár
'reggel (fn)' irtä,'reggel (hsz.)' irten, 'holnap (hsz.)' irtägä
'este (fn.)' kiś,'este (hsz.)' kiśän, 'tegnap (hsz.)' kiśä

csuvas
'reggel (fn.)' ir, 'reggel (hsz.)' irpe, 'holnap (hsz.)' yran (y = veláris i)
DE: 'este (fn.)' kaś,'este (hsz.)' kaśpa, 'tegnap (hsz.)' ěner

Az oszmánliban viszont semmi hasonlót nem találtam.

Nem hiszem, hogy túl nagy elmélete lenne a dolognak. Valószínűleg egyszerű metonímiáról lehet szó, kb. úgy, ahogy az este még megvolt szerkezetben az este lényegében ua., mint a tegnap, és a reggel majd újra megnézzük esetében a reggle tkp. ua., mint a holnap. (Vagy fordítva, ha azt mondom, hogy tegnap még megvolt, aból feltételezhető, hogy este is -- legalábbis a hiánya nem tűnt fel --, ha viszont azt ígérem, hogy holnap megnézem, akkor remélhető, hogy ezt reggel azonnal megteszem.) Természetesen ezernyi ellenpélda is van, de úgy tűnik, az ilyen összefüggés mégiscsak gyakoribb, mint hinnénk -- vagy egy arhaikusabb társadalomban, időbeosztásban gyakoribb volt -- hiszen más magyarázata nem nagyon lehet ezeknek az összefüggéseknek.

"fejes"-nek:
Nagyon klassz!
Köszi a sok "egzotikus" példát holnap-reggel témában!
Akkor most már lehet is elméletet kovácsolni belőle...

észt: homme 'holnap', hommik 'reggel' (fn.) (hommikul 'reggel', tkp. 'reggelen')
udmurt: ćukna 'reggel', ćukaźe 'holnap'
komi: aski 'holnap (fn, hsz), asyv 'reggel' (az etimológiai szótár szerint aski < asylki 'tkp. reggelre -- a kódában az l > v változás szabályos, sok nyelvjárásban ma is megvan, tehát az asyv sok helyen ma is asyl); ryt 'este' (fn), töryt 'tegnap' (hsz.) (a tö itt a mutató névmásból ered, a szerkezet eredeti jelentése tehát kb. 'ez/az az este, ezen/azon az estén' lehetett)

Bár indoeurópai példák, de mivel a korábban említettektől etimológiailag függetlenek, emlékeztetnék rájuk:

lett: ríts 'reggel' (fn.), rít 'holnap', vakars 'este' (fn), vakar 'tegnap'
cseh: včera 'tegnap' (hsz), večer 'este' (fn.) (tkp. ue. az oroszban és nyilván jópár szláv nyelvben is), jítro < jutro 'reggel' (fn), zítra < za jutra 'holnap'.
Figyelemre méltó még: orosz: zavtra 'holnap' (felteszem, hogy ennek eredete ua., mint a cseh zítra-nak), zavtrak 'reggeli (mint étkezés)'.

Adatközlőm 11,6: ,,Nekem ez nagyon izgat.'' Azért fejlődik, másfél éve még ilyenek is voltak: ,,Miért így ne mondjam?''

Nade hamar észrevettem ezt a topikot. Pedig van saját adatközlőm (3,25), rengeteg érdekességgel.

A fonetika, fonológia, morfológia területeit már nagyjából felemésztette, most járunk a szintax és szemantika környékén; nagyon izgi!

Pl. a szintax: "Volna én szerettem megenni a csokit." amely adat mind a fókusz mind a modalitás témakörébe kellemesen illeszthető.

De az igazán érdekes szerintem egy szemantikai jellegű eset: t.i. hogy a "holnap" hangsort a szokásos jelentésén kívűl renszeresen "világos (nappal)" vagy "reggel" jelentésekben használja, ez utóbbi azonban a spanyolban (mańana ) vagy a németben (morgen) valóban mindkét entitás leírására alkalmas. Ha még találnánk egy-két egzotikusabb (nem indoeurópai) nyelvet, ahol ez így van, akkor... ö... akkor az nagyon érdekes lenne!

Jut eszembe. Van a Minimaxon a Pöttöm George című sorozat, amiben a főhős a Shrinks névre hallgat. Ez idáig rendben van, fiatal versenyző mondja is böcsülettel, hogy [srinksz]. Van viszont egy epizód, a "Shrinks ház szelleme". Ebből mi lesz? [srinkház]. Úgy láccik, négy már sok.

Ja. Az én saját adatközlőm mostanában ilyesmikkel szórakozik: Planetárium > Patepátium, Ildikó > Ilikó, gördeszka > göreszka.

Ja, ja, 'indulj már' volt! drakulálok!

Nálunk holikopter volt.

Az én kedvencemet úgy kétéves korában produkálta az ifjú versenyző. Azt mondta: hipper-szuppar.
Elemzés (szerintem): legyárthatott magának egy -Ar képzőt, a zöngétlen végű egytagú tő pedig a meccs és társai mintájára megnyúlt. Így lett két töve, hipp és szupp, amihez aztán a magánhangzóharmónia szeplőtlen alkalmazásával hozzáfűzte az adekvát toldalékokat.

Helikopter egyéb változatai: hepiter, kaikópa.

Ismertem egy kislányt, aki rendszeresen 'helikópáter'-nek nevezte a helikoptert. Úgy látszik, némelyik CC-cluster azért mégiscsak jelölt...

Lehet esetleg: Indulj már!

kisöcsém egy időben egy rejtélyes szót ismételgetett, főleg az évnek abban a szakában (december, karesz), amikor ilyen-olyan terepasztalunkat előbányásztuk a szekrényből, összeszereltük, és méretarányos Pullmann-kocsikat stb küldtünk rajtuk körbe. a megfejtendő hangsor: 'imumáj'. tesóm akkoriban még ideges típus volt, és az egésznek volt némi ártatlan szitokszó jellege (amíg rá nem jöttünk, mit jelent, és rájöttünk, mert szisztematikusan használta).
no vajon mit akart mondani? (a terepasztal vonal nem csak narrativ sallang)

Nekem is van úthengeres sztorim: állítólag egy dadogó kissráctól tanultam a szót és alig tudtak a szüleim lebeszélni, hogy az nem húhúhúthenger. A kontextus: három éves koromban költöztünk egy lakótelep kezdeménybe, az egész kisiskolás korom építkezések között telt.