fejes.lászló wrote:
Quote:
hogy ne késztessünk másokat anyázásra.
Már elnézést is, de én egy olyan példával kezdtem, amikor egy szabályosan közlekedő kerékpárost akartak leszorítani, cska mert szabályosan igénybe vette az úttestet.
Akkor erősen félreértettük egymást. Anyázni tapasztalataim szerint (ritka kivételtől eltekintve) akkor szoktak, ha valaki nem az elvártnak, elvárhatónak megfelelően viselkedik (jelen esetben: közlekedik).
fejes.lászló wrote:
Már nagyon unom ezt a folytatólagos szókiforgatást.
Nem forgatok. Beszélgetünk. Azzal -- alappal -- megvádolható vagyok, hogy beszélgetéskor a témákat lazán kezelem, ez az erős témakötöttségű fórumozással valóban nem fér egészen össze (ezért mindenkitől elnézést kérek), de hogy én ki akarnám forgatni a szavaidat, az vicc.
fejes.lászló wrote:
Arról van szó, hogy nincsenek meg a kerékpáros közlekedés lehetőségei, miközben a kerékpározás sokban hasznos a nem kerékpározóknak is.
Ebben majdnem egyetértünk. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy jelenleg még csak korlátozottan vannak meg a lehetőségei.
fejes.lászló wrote:
Quote:
Addigra már nem az Andrássy útról beszéltem
Magyarul ismét ignoráltad a diskurzust.
Ez a fixa ideád! Egy lépéssel absztraktabb fokra vittem a témát (így közelebb általában a szabályrendszerekhez, ami már a helyesírás főkategóriája), ami szerintem ki is derült a szövegemből.
fejes.lászló wrote:
Quote:
ahol legalább törekszel alaposan elolvasni és megérteni a vitapartnered állításait
Könnyebb lenne a dolgom, ha vitapartnerem koherensen tartaná magát a korábbi állításaihoz,
Hol nem tartom magam korábbi állításaimhoz?
fejes.lászló wrote:
nem változtatna ötletszerűen témát.
Nem ötletszerűen változtatok témát, hanem gondolatmeneteket fejtek ki. Való igaz, mint fentebb is jeleztem, hogy a gondolkodási-kommunikációs stílusomra jellemző a mérsékelten szabad asszociációkkal való élés, ezek azonban reményeim szerint inkább stimuláló, mint destruktív hatásúak.
fejes.lászló wrote:
járdán nem szabad kerékpározni.
Ez így ebben a formában nem igaz:
Quote:
54. § (1) Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés (117/c. ábra) esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni.
(2) Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol a (7) bekezdés a) pontja szerint tilos, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.
(3) Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni.
(4) Kerékpárral
a) a kerékpársávról - kivéve, ha jelzőtábla erre utasítást ad, továbbá ha a kerékpársávot a balra bekanyarodás céljából az úttest felező vonalának közelében helyezték el - vagy,
b) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá
c) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni nem szabad. A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva - a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint - kell az úttesten áthaladnia.
(5) Kerékpár pótülésén a 18. életévét betöltött vezető egy, tíz éven aluli gyermeket szállíthat. Egyébként kerékpáron személyt szállítani nem szabad.
(6) A kerékpárt éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani és a kerékpárt hajtó személynek - lakott területen kívül - fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.
(7) Tilos
a) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni;
b) elengedett kormánnyal kerékpározni;
c) kerékpárhoz oldalkocsit, valamint - kerékpárutánfutót kivéve - egyéb vontatmányt kapcsolni;
d) kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni;
e) kerékpáron oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetőt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani;
f) kerékpárral állatot vezetni.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPMfejes.lászló wrote:
Quote:
A jelenlegi kerékpárutakon is csak lézengenek a kerékpárosok.
Ennek az az oka, h a kerékpárutak/kerékpársávok is rosszak, veszélyesek (lyukak, átkelők), foglaltak (parkoló autók, csámborgó gyalogosok) ráadásul nincs közöttük összeköttetés. Sokak számára csak kakkor lesz alternatíva a kerékpározás, ha zárt és biztosnágos kerékpárút/kerékpársáv-hálózat lesz.
Persze, ebben sok igazság van, de azért az is nonszensz, hogy a közösség költségén nem létező kerékpárosok számára fejlesszünk nagyon sok hi-tech kerékpárutat (az autók és a gyalogosok számára rendelkezésre álló utak se mentesek a fenti fogyatékosságoktól, leszámítva a teljes összeköttetést), hogy hátha majd a fejlesztés végén hirtelen kinőnek a földből. Szóval a kettő csak egymást erősítve lépegethet előre.
fejes.lászló wrote:
Quote:
A járda nem a gyalogút szinonimája szerintem
Tudtommal a KRESZ szerint a gyalogosok számára fenntartott izé a járda, de szívesen elolvasom a pontos definíciót.
Quote:
Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPMfejes.lászló wrote:
Quote:
Beszéltem én valahol is a rákényszerítésről? Az önkéntes alávetettség szerintem nem azt jelenti.
Eredetileg arról volt szó, h lehet-e a folyóiratoknak saját helyesírásuk. Te ezt helytelenítetted, momndván hogy közX-ről van szó. Szerintem meg magánX-ről.
Természetesen lehet, de nem praktikus (legalábbis jelentős mértékben eltérni a közgyakorlattól). A közX -- magánX kérdését te kifejezetten tulajdoni alapon látod, én meg inkább a használat közösségi vagy magánjellegében. Ha a tulajdonra szűkítjük le, akkor a rendszerváltás után gyakorlatilag a minimális mértékű állami produktumot tekintetnénk csak a helyesírás terepének. Ez nyilvánvaló irrealitás. Ha abból indulunk ki (és én másból nem nagyon vagyok képes kiindulni), hogy a helyesírás fő célja az olvasás, adat-visszakeresést segítése, akkor ez épp a közhasználatúsággal függ össze. Tehát az alapértelmezett hatókör a közhasználatú szövegek köre. De nem hagyható figyelmen kívül, hogy ez pusztán alapértelmezés, és a helyesírástól való eltérés igenis szolgálhatja a kommunikáció hatékonyságát.
fejes.lászló wrote:
Quote:
És hol marad tartalom és forma egysége?
Látom, nem csak a helyesírás területén szabályoznád a sajtót.
Szabályozná a halál. Az, hogy véleményem van bizonyos dolgokról, nem azt jelenti, hogy bármi módon hatóságilag látnám szükségesnek fellépni. Ha valami nem tetszik, kimondom, aztán vagy termő talajra hull a mag, vagy ugarra.
fejes.lászló wrote:
Quote:
Nem gondolom, hogy a 21. század a nyegleség szinonimája lenne.
A blogformát a nyegleséggel keverni kb. olyan,
Milyen szerencse, hogy ez eszembe se jutott.
fejes.lászló wrote:
Quote:
Miért lenne tragédia a helyesírási szabályzattól való eltérés?
Mert megbélyegezhetnek érte.
Akkor ez ellen a megbélyegezhetőség ellen kell küzdeni! Küzdenünk!
fejes.lászló wrote:
Quote:
Azt mondja ki, hogy művészi vagy tudományos céllal eltérhetsz.
OK, a gyerekemnek azt fogom tanítani, h hivatkozzon erre.
Nagyon remélem, hogy amikor a gyereked ezzel fog szembesülni, addigra már a küzdelmünk eredményeket is fel fog mutatni.
fejes.lászló wrote:
Számomra már az is kérdéses, hogy tény és vélemény elválasztható-e egymástól.
Mindig megijedek, amikor a posztmodern amúgy teljesen jogos elméleti bizonytalanságainak alapján azt a minimális közös nevezőt is, ami van, és lehetővé teszi az együttélésünket, támadás alá veszik. Valóban nem lehet egzakt és éles határt húzni tény és vélemény közé; de ezzel egyidejűleg minden bizonnyal az is igaz, hogy az esetek túlnyomó részében az emberek túlnyomó része nagyon nagy összhangot mutatna abban a kérdésben, hogy egy adott állítás/szöveg tény, avagy vélemény. (Még egész jó nyelvészeti kritériumokat is lehetne erre találni.) Érdemes a fürdővízzel a gyereket is kiönteni? A következő nem az lesz, hogy mivel egy csomó dologról nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy bűn vagy nem bűn, ne is legyenek törvények? Vagy hogy mivel nem lehet soha senkinek minden kétséget kizáróan bizonyítani az ártatlanságát vagy a bűnösségét, ezért inkább ne is legyen igazságszolgáltatás? El lehet menni egy ilyen irányban. És elméleti kérdésekben én is nagyon hajlamos vagyok erre. De olyan dolgokban, amelyeknek komoly gyakorlati relevanciái vannak, erősen azt hiszem, hogy jobb ettől az úttól tartózkodni, mert embertelen következményei lehetnek.