Hogyan működik a nyelv?

fejes

Quote:

Egy magyarázó elmélet pedig úgy nézne ki, hogy bármely adott N neuronháló esetén meg tudja jósolni, hogy N milyen grammatikai szabályokat (ezek lehetnek akár statisztikai jellegűek is) fog realizálni.

Valószínűnek tartom, hogy nagyon hasonló eredményt nagyon különböző hálók is el tudnak érni, kb. úgy, hogy ahogyan egy programot is rengeteg különböző módon lehet megírni ugyanarra a feladatra. Ebből természetesen még következhetne, hogy a neuronhálóból levezessük a nyelvhasználatot, de az kb. olyan lenne, mintha egy bonyolult programot (amin mondjuk többszáz programozó dolgozott éveken át, és valamilyen magas szintű nyelven írtak) a gépi kódjából szeretnél megérteni. Vagy még olyanabb.

Arról nem is beszélve, hogy feltételezhetjük, hogy azt a programot felülről lefelé tervezték, és nem kis programocskákat terveztek arra a célra, hogy azok végül összedolgozzanak és valami hasznosat csináljanak.

Hogy mit magyaráz ez meg? Pl. azt, hogy miért szívunk annyit, amikor a nyelvtanban általános elveket, szabályokat próbálunk találni, de mindig van valami kibúvó, kivétel. Egy felülről irányított rendszerben (ideértve a jumperes elképzeléseket is) az ilyenek nem férnének bele a rendszerbe, vagy azonnal kiküszöbölődnének.

Persze ezzel semmiképpen nem szeretném azt mondani, hogy egy-egy szónak, szerkezettípusnak stb. egy-egy idegháló-darabka felel meg.

varasdi

fejes wrote:

http://index.hu/tech/tudomany/hurobt0218/

Az Index wrote:

A massachusetts-i műszaki egyetem, az MIT mérnökei olyan fejlett technológiát építettek a robotba, hogy húsz perc alatt megtanulja a lépéseket, és ezt követően már bármilyen irányba képes haladni. A Totyogónak nincs központi irányító rendszere, csupán egy ideghálózata, amely minden egyes lépését figyeli, és a talajviszonyokhoz igazítja. Az alig 43 centiméter magas és 2,8 kilogrammos robot a kutatók szerint sokat elárul a valódi emberek mozgásáról.

És mi van akkor, ha a nyelv is ilyesféleképpen működik? (Ha jól értem, Kálmán ezt szokta feszegetni.) Nem egy nagy rendszer van, hanem sok apró elem, amely azért áll össze egésszé, mert úgy tud működni. Talán igaz lehet ez neurobiológiailag és nyelvtanilag is egyszerre. Ráadásul ha a robot a semmiből ilyen gyorsan megtanul járni, akkor választ adhatunk arra a kérdésre is, hogy miképp tanulja meg az ember olyan "gyorsan" az anyanyelvét: mert alulról, apró elemekből építkezik.

Ha csak annyit mondunk, hogy a nyelv mögött egy ideghálózat van, akkor szerintem nem tévedhetünk sokat, hiszen az agyunk egy ideghálózat. És persze, a neuronhálózatok képesek tanulásra is. Engem inkább az érdekelne, mit magyaráz ez meg? Azaz, szeretnék látni egy olyan levezetést, ami a neuronháló sajátosságaiból levezeti pl. a nyelvtan szabályait. De azt nem tudom, hogy hogyan is nézne ki egy ilyen levezetés... Egy magyarázó elmélet pedig úgy nézne ki, hogy bármely adott N neuronháló esetén meg tudja jósolni, hogy N milyen grammatikai szabályokat (ezek lehetnek akár statisztikai jellegűek is) fog realizálni.

fejes

http://index.hu/tech/tudomany/hurobt0218/

Az Index wrote:

A massachusetts-i műszaki egyetem, az MIT mérnökei olyan fejlett technológiát építettek a robotba, hogy húsz perc alatt megtanulja a lépéseket, és ezt követően már bármilyen irányba képes haladni. A Totyogónak nincs központi irányító rendszere, csupán egy ideghálózata, amely minden egyes lépését figyeli, és a talajviszonyokhoz igazítja. Az alig 43 centiméter magas és 2,8 kilogrammos robot a kutatók szerint sokat elárul a valódi emberek mozgásáról.

És mi van akkor, ha a nyelv is ilyesféleképpen működik? (Ha jól értem, Kálmán ezt szokta feszegetni.) Nem egy nagy rendszer van, hanem sok apró elem, amely azért áll össze egésszé, mert úgy tud működni. Talán igaz lehet ez neurobiológiailag és nyelvtanilag is egyszerre. Ráadásul ha a robot a semmiből ilyen gyorsan megtanul járni, akkor választ adhatunk arra a kérdésre is, hogy miképp tanulja meg az ember olyan "gyorsan" az anyanyelvét: mert alulról, apró elemekből építkezik.

NYELVÉSZ