NYELVÉSZ

Azokkal értek egyet, akik úgy vélik, hogy a cigány nyelv(ek) NÉPTÖRZS(ek) nyelv(ei). Miközben az ESZPERANTÓ, sőt a nyelv használói is a földkerekség minden részén megtalálhatók.

Gondjai persze neki is vannak a magyar nyelvhelyességgel, mert a feltételezit csak nem bírja (meri) kettészakítani tételezi fel-re.

ha pl. egyes vizsgákat csak idegen nyelven lehetne letenni, vagy idegen nyelvű változatot is elő kellene adni, pl. előadástartásnál, vagy akár a szakdolgozat megvédésekor...

Na látod, ez egy egészen konstruktív ötlet!...Valójában az kéne, amit te is mondasz, hogy ui. a curriculum egy (akár egészen kis) részét kötelező jelleggel valamely idegen nyelven kéne abszolválni bármely egyetemi MA-en.
...Ha ezt komolyan vennék és beintegrálnák az oktatásba, akkor tényleg az eredeti célhoz jutnának közelebb.

Az ELTE BTK Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában a következők olvashatók: "Az eszperantóból mint élő idegen nyelvből szerzett állami nyelvvizsgát és a kar Idegen Nyelvi Lektorátusán letett egyéb nyelvvizsgát is elfogadják.

az egész diplomaszerzési nyelvvizsgamizériát ki lehetne ütni azzal, hogy ha pl. egyes vizsgákat csak idegen nyelven lehetne letenni, vagy idegen nyelvű változatot is elő kellene adni, pl. előadástartásnál, vagy akár a szakdolgozat megvédésekor...

Magyar anyanyelvére lehet, legyen is büszke Uj Péter, ha már ilyen gorombán nekiesett az "eszperantós faterkák" torkának. (Ken áj kik it? Népszabadság, március 10.) Gondjai persze neki is vannak a magyar nyelvhelyességgel, mert a feltételezit csak nem bírja (meri) kettészakítani tételezi fel-re. Vat ken áj széj? Ez a fajta "anglicizmus" az újlipótvárosi kávéházi nénikék megmosolyogtató magyaros angolsága. Angol ember nem beszél így angolul. De térjünk vissza a "nagy eszű eszperantó alapítványosokhoz". Tudja a fene, hogy ki szítja ilyen eszementen Uj dühét, miért az izzó hangvételű filippikák az eszperantó nyelv (és irodalom, kultúra, mozgalom stb.) ellen?! Az eszperantisták nem arrogánsak, nem agresszívek. Amire honfitársaink figyelmét akár ilyen szórólapokkal is felhívják, mindannyiunk jogos aggodalma: az angol nyelv egészségtelen térhódítása az anyanyelv szókincsében, az amerikai (film)kultúra lassan hegemonikus uralma hazánkban is (lásd a magyar mozik filmkínálatát).

József Attila a század harmincas éveiben kéri a hazát: "Adj magyarságot a magyarnak, / hogy mi ne legyünk német gyarmat". A költő kérése ma is aktuális: mind gazdaságilag, mind kulturálisan egyre erősebben érzékelhető a német és az amerikai befolyás. Az eszperantó, éppen azért, mert nemzetek feletti, a társadalmak kommunikációjának demokratikusabb nyelvi eszköze lehetne. Az eszperantó nem halva, hanem élve született, fejlődésének távlatai beláthatatlanok. Az emberarcú szocializmus emlegetése (valójában az emberarcú szocializmussal való riogatás) olyan lerágott csont, amelyet még a legéhesebb kutya sem kezdene el nyalogatni, a rágásáról nem is beszélve.

És végül a lejmolás. Az eszperantisták alapítványa ugyanazzal a lehetőséggel szeretne élni, mint a törvény által meghatározott alapítványok mindegyike: pótlólagos támogatást kér, eszperantistáktól és nem-eszperantistáktól egyaránt. Ajánlom U. P. figyelmébe a hasonló hirdetések tömegét. A féllábú, magyar állampolgárságú, zsidó vallású négerek alapítványán - ha létezne ilyen - jól elverhetné a port! Summa summarum: újságírónak lenni, elcikkenteni magunkat csak szerényen! Nagyon szerényen! Különben dóunt széj eniszing - vagyis, inkább ne mondj semmit!

Dr. Gecső Tamás az ELTE tanszékvezető egyetemi docense Budapest

Ugye nem vagy anglomán sznob? - kezd fenyegetőzni az arrogáns szórólap.

A szórólap példákat sorol, hogy pípsó, Rédijóu Brídzs, hóumpédzs, dzsídípí, satöbbi, tiszta sor: aki ezeket használja, anglomán sznob.

Fel vagyok szólítva, hogy használjam, saját nyelvem, legyek büszke rá. (Egyébként: használom, büszke vagyok, de ezt a szórólap énrólam nem feltételezi.)

Nem akarunk nyelvi gyarmatlakók lenni! - kiált kétségbeesetten a szórólap, kár, hogy értelmetlenül, mert ő nyelvigyarmat-lakót akart mondani, csak gondjai vannak szegénynek a magyar nyelvtannal, ő csak büszke.

Vat ken áj széj? Hát a magam részéről (IMHO): inkább az anglomán sznobéria, mint az arrogáns ostobaság. Aztán szórólapom, a drága kilyukad oda, ahová akar: ne angolt használjak, hanem eszperantót, mert akkor nem lesz kulturális elnyomás, akkor béke lesz, megértés, emberarcú szocializmus. Itt lejmolásról van szó, a szokásos, adóm egy százalékára tartanának igényt a nagy eszű eszperantó alapítványosok, hogy egy halva született kezdeményezést még egy pár évig fönntarthassanak, és mondjuk kitaláljanak egy jó kis latinos hangzású szót a világszerte használt home page vagy a GDP helyett, amelyet pár ezren majd megértenek (használni persze ők sem fogják), viszont a sok száz millió anglomán sznob néz majd, mint a birka.

Rendben van, eszperantós faterkáim, csináljátok, ha nektek bejön, de van egy aranyszabály, ami nem bonyolult, el lehet lesni a Moszkva téri hajléktalanoktól, persze ez roppant földhözragadt szabály, nincsen benne semmi utópisztikus vonás, se szabadságharcos lendület, viszont érdemes betartani, mert ellenkező esetben mindenféle atrocitásoknak lesz kitéve az ember: Lejmolni mindig szerényen! Nagyon szerényen!

Válaszol rá: Gecső Tamás: Dóunt széj eniszing!, Gados László: A közömbösség vétsége

While the language has
been in use for well over a century, it has been relatively little studied,
particularly within the disciplinary traditions of North American
scholarship.