NYELVÉSZ

Köszönöm

De mér? A matematika állítólag nem melléknév, és én látok is ebben rációt (*ez a szigorlat nem matematika). Nekem a matematikaszigorlat oan mint a buszmegálló.

Nekem meg nem, a matektanár igen, a matematika jegy és a szigorlat nem. A melléknév-főnév megkülönböztetés egyébként se mindig világos nekem. Mi a helyzet a gyapjúpulóverrel, ott jó az, hogy ez a pulóver nem gyapjú, a gyapjú mégsem tűnik melléknévnek, és a gyapjúpulóver pedig felőlem összetett szó is lehet. De értem, amit mondasz, csak szerintem nem feket-fehér a dolog, a teszted se feltétlenül tökéletes, mert az sem jó legalábbis nekem, hogy *ez az oroszlán nem alvó és az alvó oroszlánt mégis külön kell írni, nem?

Ha helyesírásról beszélünk, akkor megint fel kell hoznom kedvenc vesszőparipámat, a hangsúlyt. A matematikaszigorlat egy hangsúlyt kap, az alvó oroszlán meg kettőt, mer ott az utótag is. Szerintem ennyi, én valahogy ösztönösen is így működöm, ezért nem bírom megemészteni, hogy a nyitva tartás meg az úti cél (stb nyilván) külön írandó az AkH szerint.

De asszem, az egy hangsúly az összetett szóság mellett is jó érv.


Ezzel egyetértek, melléknév-főnév ügyben nekem se igen vannak hasonló esetekben intuícióim. Mongyuk éppen ezért a gyapjúval kapcsolatban sincs. Felőlem akár lehet melléknév is, nyilván ez semmi mástól nem függ, mint attól, hogy egy adott nyelvtan hogyan határozza meg ezeknek a szófajoknak a disztribúcióját.

Tökre egyetértek, sztem vadnak is a hangsúly miatt van az az intuíciója, hogy a matematikaszigorlat két szó (nekem egyébként hangsúlyozásra is oan, mint a buszmegálló). Én se mondom, hogy a "melléknév" az egy jó kategória, de az se igaz, hogy a buszmegálló meg a matematikaszigorlat között az lenne a különbség, h az utóbbi "jelzős szerkezet", mer sztem nem, hanem mondjuk a hgsúly, csak ezt akartam írni.

Ha jelzős szerkezetről beszélünk, akkor elvileg a szerkezet megszakítható (szép ház -- szép magas ház) vagy a jelző bővítményeket kaphat (szép ház -- nagyon szép ház). A matematikaszigorlat esetében én nem tudok példát, bár igaz, h egyfelől a *matematika nehéz szigorlat lehetetlensége nem túl meggyőző példa (vö. *válóperes híres ügyvéd[/] -- ha arról van szó, h általában válóperekkel foglalkozik, és nem híres ügyvéd, akinek éppen válópere van, vagy [i]*piros hosszú ceruza -- legalábbis jelentős, írásban vesszővel jelölt szünet neélkül a két jelző között), másfelől vannak dolgok, amiket jelzős szerkezetnek szokás tekinteni, mégis hasonló szerkezeti tulajdonságokat mutatnak *kerti modern locsoló, de még az olyan transzparens szerkezetek is furcsák, mint az ? utcai véres verekedés.

További részletek a néhai fejes PhD-értekezésében: http://nytud.hu/~fejes/phd/index.html

Na aki kiváncsi, hogy akkor hogy is kell írni, itt megtalálja

Ez a Tóta W. egyre hülyébb. Egyébként szarom le, h a Média Iskolát külön írják ()bosszankodjanak azok, akik kezüklbe veszik a MN-t), amíg a Magyar Ösztöndíj Bizottság mint a művelődési/oktatási minisztériumhoz tartozó szerv nem képes egybeírni magát.

Az összetételek is morfológiai szerkezetek, függetlenül attól, hogy egybe vagy külön írjuk őket (asztalláb, rántott hús). (ÚMNy, p 188.)
Ez az asztal láb a bútoremberen
a hirtelen rántott hús más, mint a mirelit
(a szemantika ne figyeljen ide!)

Úgy tüünik, az összetételeken csak egy hangsúly van(!).

Antal szerint a szó kritériuma a szóköz és a hangsúly. Ennek megfelelően a 'rántott hús'-ban a hús nem szó, mert nincs rajta hangsúly (amikor van, akkor az akár párizsi szelet is lehet, hirtelen kirántva a sütööbööl).

Ha helyesírásunk fonetikus, mint mondják, miért nem rántotthús? Nem biztos, hogy jó, ha két szó egy szó.[/i]

A helyesírásunk nem fonetikus, és nem is mondják. Elvben helyesírásunknak három alapelvbe van: kiejtés, szóelemzés, hagyomány. Ami ellentmond az első kettőnek, azt rá lehet fogni a harmadikra. Így is tesznek.



Ezt megmagyaráznád? Mi az, h morfológiai szerkezet?

Bocs, miért kellene megmagyarázni? Semmi különös.

Nem mondtam, h meg kell magyarázni. Érdekel, hogy mit nevezel morfológiai szerkezetnek, hogy az összetételeket is ennek nevezed. Persze nem kötelező válaszolni.



Ezt én nem írtam, szerintme ez a te válaszod lehet. Mivel azonban nem egyértelmű, nem válaszolok rá.

Úgy emlékszem, az összetételeknek a szerkezetektől való elválasztására van egy pár kritérium kidolgozva Haspelmath által. (A szóköz asszem nincs köztük )

Jó lenne, ha pontos hivatkozást adnál, bár ha jól értem, ez inkább elkülöníti az összetételt attól, amit "morfológiai szerkezet"-nek szoktunk-szoktak (?) nevezni.

Nem ertem mi a baj?

Itt van pl. a -szerű és a -(v)al/(v)el

A Szabalyzat szerint ha a to sz-re végződik, akkor a hosszu digraf irasa nem "abab", hanem "aab", hiszen mindkettő TOLDALÉK.
Azaz: ésszerű (es nem észszerű), ill. ésszel (szemben a részszempont típusú "rendes" összetételekkel, ahol nincs digráf-egyszerusités)

Na de mi van, ha a szótő (amely nem vezetéknév) hosszú digráfra végződik: pl. dszessz?

Ekkor ugye dszesszel (és nem ssz-sz vagy sszsz vagy szsz vagy akár sssz ), hiszen a -val/vel TOLDALÉK

Viszont a dzsessz-szerű típusú szavak esetében mégis megmarad a tővégi hosszú digráf, az összetételekhez (pl. dzsessz-szám) hasonlóan, tehát -- gondolhatnánk -- a -szerű ÖSSZETÉTELI tag.

Tehát 3 féle entitással van dolgunk:
- mindig toldalék, pl.: -(v)al/(v)el
- mindig szó, pl. szempont vagy szám
- néha szó, néha toldalék (pl. szerű), attól függően, hogy a tő kettős betűre végződik vagy sem



(ps.: szemfüleseknek feltűnhet, hogy a Szabályzat a "képzőszerű utótag" kifejezést használja)