eszesb wrote:
Én sem értek hozzá, de olvastam pár dolgot azoktól, akik értenek hozzá, és ennek alapján valószínűsítem, hogy alapvetően hibásnak tartanák a te értelmezésedet.
Talán kérdezzük meg őket.
eszesb wrote:
az autistáknak ez a deficitje egy általánosabb képességhiány, a mindblindness alesete. Ennek semmi köze az újításokhoz,
Ne haragudj, úgy látom, egyáltalán nem értetted meg az okfejtésemet. Éppen azt magyaráztam, amit te "mindblindness"-nek nevezel, és perszehogy van köze az újításokhoz, hiszen ahhoz, hogy egy (a gyerek számára) újszerű használatnak a szabályát a gyerek levegye, "bele kell látnia a beszélő fejébe", vagyis le kell vennie, hogy miért használta az illető az adott kontextusban azt a kifejezést.
eszesb wrote:
Nem az számít tehát, hogy a beszélők rendszeresen kijavítják magukat (az lenne a különleges, ha nem így tennének), hanem az, hogy rendszeresen sikeresen referálhatnak ilyen típusú állítások megtételével olyan dolgokra is, amikre nem illik rá, vagyis amelyekre hamis az adott leírás.
Mármost ha valaki elfogadja ennek a jelenségnek ezt a jellemzését (referencia hamis leírással), akkor beláthatja, hogy hibás kalman-nak az a véleménye, miszerint ha egy NP-vel referálhatnak a beszélők valamire, akkor az NP azt a valamit (is) jelenti.
No hiszen. Szerintem enélkül a kioktatás nélkül is értettem a dolgot, és válaszoltam is rá: elmeséltem már egyszer, hogy én nem úgy gondolom, hogy ha valamire sikeresen referálhatunk egy kifejezéssel, akkor az a kifejezés
jelenti azt a dolgot, hiszen pont ezért mondtam, hogy nem mindegy, hogy ezekben a példákban a beszélők belátják, hogy
tévedtek, ha a hamis leírást alkalmazták, még ha sikeresen referáltak is. Nem úgy a
plüssbálna, a
hamis pénz, a
megszűnt vendéglő és a többi esetében. Ez utóbbiakat nem vagyok hajlandó a "referencia hamis leírással" kategóriájába sorolni. De ezt már mind elmondtam egyszer, talán jobban is.
eszesb wrote:
Szerintem mi alapvetően nem arról vitatkozunk, mit minek hívnak az emberek, hanem arról, hogy mi micsoda (kategorizáció).
Télleg? Én azt hittem, hogy szemantikáról beszélünk, nem pedig zoológiáról, numizmatikáról meg ilyenekről. Ha azt akarod nekem megmagyarázni, hogy a plüssbálna
zoológiailag nem bálna, akkor nyitott kapukat döngetsz, ezt is már többször mondtam.
Egyébként a
mi micsoda kérdés a számomra elgondolkoztatóan sokértelmű, hogy ne mondjam: homályos, rengetegféleképpen érthető, kezdve a "tudományos" kategorizációtól egészen a hétköznapi, hasonlóságokon alapuló, eléggé megfoghatatlan szóhasználati kérdésekig, mint pl. hogy mi minden vizijárműre lehet azt mondani, hogy
hajó.eszesb wrote:
Szerintem ez csúsztatás: varasdi itt nyilván nem arra volt kíváncsi, hogy a vasmacska szót a magyarban használják-e rövidebb macska formában (de persze majd megmondja, ha nem így volt). Hanem arra, hogy ontológiai kategorizációs szempontból tekinthető-e macskának egy bizonyos értelemben a horgony.
Télleg? Ha ez a kérdés télleg izgat, akkor nem viccelek tovább, és megmondom egyenesen: a horgony semmilyen értelemben nem tekinthető macskának (a 'cat', 'Katze', 'felis' stb. értelemben különösen nem).
eszesb wrote:
Számomra a tanulság ebből az, hogy a nem szó szerinti jelentés esetében érdektelen, mit minek neveznek az emberek.
Ez a mondat számomra értelmezhetetlen. Az én számomra (szakmai ártalom) egyáltalán nem érdektelen, hogy mit minek neveznek az emberek, akár szószoros, akár szószortalan értelemben vagy miben.
eszesb wrote:
Lefordítva a kifejezést más nyelvekre, biztosan fogunk olyan nyelvet találni, ahol az adott dolgot nem annak hívják, mint a mi nyelvünkön, és emiatt értelmetlen azt kérdezni, hogy az-e, aminek mi nevezzük, vagy nem az. Nem ténykérdésről van szó.
Ez a gondolatsor számomra már-már dadaistának tűnik. Nem lehet, hogy belekeveredtél egy kicsit? Mi az, hogy "az adott dolgot nem annak hívják, mint a mi nyelvünkön"? Perszehogy nem, a vasmacskát pl.
anchor-nak hívják angolul, nem pedig
washmotchka-nak. Ha arra gondolsz, hogy nem
iron cat-nek hívják, az igaz, de mi ennek a jelentősége?
eszesb wrote:
A hamis pénz esetére áttérve: simán el tudok képzelni egy olyan nyelvet, amin a beszélők a hamis pénzre nem használják azt a szót, amit a valódi pénzre használnak.
Nem tudom, kéne látnom a példát, de szerintem azon a nyelven a valódi pénzre használt szó akkor nem ugyanazt "jelenti", mint a magyar
pénz, ez pedig banális példája annak az ősrégi szlogennek, hogy "a nyelvek másképp tagolják a világot". Semmi jelentőségét nem látom ennek a mi vitánk szempontjából (amelyet egyre kevésbé érzek értelmes vitának).
eszesb wrote:
Amit mondasz, abból összesen annyi következik, hogy a szemantika nem lehet bizonyos vonatkozásokban olyan tudomány, mint a kémia. De ez nem különösebben meglepő, tekintve, hogy egészen más természetű dolgokkal foglalkozik a kettő.
Ettől viszont még lehet ebben a vonatkozásban olyan, mint a pszichológia: a kognitív pszichológiában például tudományosan vizsgálják az utóképeket, pedig ezek létezésére nincs több bizonyíték, mint hogy az emberek el tudják dönteni, "látnak"-e ilyet, miután erős fényforrásba néztek, illetve meg tudják mondani, milyen az alakjuk stb.
Nagyon furcsa nekem, ahogy érvelsz. Én nem értek ezekhez az "utóképekhez", de gondolom, jól ellenőrizhető, megismételhető, alanyoktól függetlenül megfigyelhető jelenségről van szó, én meg pont azt mondtam, hogy a "szó szerinti jelentésre" vonatkozó ítéletek nem ilyenek. Ráadásul valamiért elfogadod az ilyesféle teszteket (pl. hogy megkérdezzük valakitől, hogy mi a
pénz "szó szerinti jelentése"), de nem fogadod el azt a szintén empirikus megfigyelést, hogy az
Ez a pénz hamis mondatban az emberek semmi anomáliát nem találnak (és általában, hogy a
pénz szóval utalhatnak hamis pénzre is), hanem ezt megpróbálod valamilyen köztes szemantikai reprezentációval ('ez a pénznek látszó dolog hamis') kimagyarázni. Szerintem nem vagy következetes, és szerintem ez utóbbi jelenség valóban szisztematikus, míg az embereknek a jelentésekre vonatkozó ítéletei nem azok.
eszesb wrote:
Ugyanis annak, aki az igazságfeltételeket vizsgálja, szüksége lesz a referencia fogalmára. Pl. a Róma Olaszország fővárosa. mondat elemzéséhez meg kell fogalmaznia az alábbi tényt:
A "Róma" szóval a beszélők Rómára referálnak.
ha ez egy tudományos állítás, akkor a benne szereplő fogalmak nyilván tudományos fogalmak. Az (egyik) probléma az, hogy nem létezik olyan tudomány, ami Rómával és általában a városokkal foglalkozna.
Ezt az egész gondolatmenetet sajnos nem értem, és nem tudom, hogy jön ide.