[Ezt egy másik témából hoztam ide, mert nem oda tartozott.]
Gubbubu wrote:
Vegyük az ír szót: ez jelent egy népet (mn.) , egy tevékenységet (ige), és az írmag szócskában lévő, mára nehezen értelmezhetővé vált, jelentését vesztett gyököt. Az első két alak vélhetően teljesen véletlen egybeesés, azaz homonim. Vajon mit jelent a harmadik alak, és milyen kapcsolatban van az előzőekkel, valaki nem tudna-e utánanézni?
A harmadik
ír történetileg bizonyosan független az elsô kettôtôl, de nem teljesen tisztázott az eredete. A TESz szerint lehet éppen ôsi örökség az ugor korból (vö. vogul
te:r `orvosság'), de kialakulhatott az
ér szóból is a magyaron belül. (Az
ér `gyökér stb.' persze maga is finnugor eredetű.) A jelentésének az alakulása is vitatott, de a `gyökér' > `gyógyszer' nem tűnik elfogadhatatlannak. Úgy tűnik, az
írmag-ban is `gyökér' értelmű lehetett, míg a
gyógyír szóban inkább `szer' vagy `kenôcs' értelmű.