NYELVÉSZ

Hát számomra nem evidens, hogy az állást foglal jelentése az állás és a foglal jelentéseinek összege. Az állás szó önmagában nem rendelkezik olyan jelentéssel (a mai magyar nyelvben), hogy álláspont: #neked mi az állásod ezzel a kérdéssel kapcsolatban?, #te milyen állást foglalsz ebben az ügyben?

Pl. a semmittevő esetében sokkal inkább fennáll, hogy az egész jelentése a részek jelentéseinek "összege" (semmittevő=olyan valaki, aki nem tesz semmit), de azt meg egybeírjuk. Zavaros.

Véletlenül hagytad le a szmájlit, vagy télleg ezt gondolod?Ezt a kérdést még szmájlival együtt se értem. Magukat nyelvésznek nevezők készítették, és ismerek olyat, akit én is nyelvésznek gondolok, és ő pl. könyvet írt róla az Osirisnél.Persze, én csak egy példát ragadtam ki.Nem értem, mér akarsz jóindulatú lenni. Az viszont megérne egy rövid topikot, h milyen alapon hívod azt a dolgot nyelvtannak.

1. Mert ezek tagjainak együttes jelentése nem más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege.
2. Most akkor nyelvészet a helyesírás, vagy nem? Egyébként szerintem annyira képlékeny kritériumon alapul a két eset szétválasztása, hogy törvényszerű a bizonytalanság. Számomra a vízbefúlás vs. vízbe fulladás, illetve a csodaszép vs. csoda jó sokkal kellemetlenebb. A 114. a) vs. b)-ről és a 100. b), c) vs. 101. a), illetve 102. a), b) vs. 103. a) eseteiről nem is szólva. (És ha az OH. 94–6., 105–6., 108–11., 115–6. oldalakon levő részek nem segélykiáltás, akkor semmi sem.)

Ha nagyon jóindulatú akarok lenni, akkor azt mondom, hogy a felett a nyelvtan felett, ami a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján (amikor készült az 1984-es szabályzat) mainstream volt, nem kicsit járt el az idő. Ceterum censeo egy valódi megoldás lenne: az alapoktól újraalkotni egy helyesírási szabályozást.

Nekem az a benyomásom, hogy általában egyetértek veled, csak néhány részletkérdésben vannak hangsúlyeltolódások.

Itt valami végzetes történt, vagy teljesen félreismertelek, vagy komoly baj van veled, tényleg egyetértesz velem?

És hát ott van a minden áldott nap, majdnem minden nap, minden éjjel, minden áldott éjjel, minden vasárnap stb. hosszú sora. Szóval a nap képes egyszerre is főnév és határozószó lenni (ráadásul ezt még bizonyos összetételei is öröklik), így a mindennap határozószó és a minden nap főnévi csoport ilyetén megkülönböztetése szerintem kifejezett tévút.

Boldogult gyerekkoromban volt egy műsor, az Olvassatok mindennap! Először nagyon nem értettem, miért van ilyen bődületes helyesírási hiba a címében...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Igazad van, ezek a jó példák, az én példámban (pl. nem aludtam három éjjel, három nap) más a szemantikája a határozónak ('három napon keresztül').

(Az) egyik nap meg (a) másik nap és az egy nap időhatározói jelentése/használata pedig teljesen mindennapos.

Valaki felhívta a figyelmemet arra, amit az iskolából biztos tudnom kellett volna, hogy a minden nap (mint időhatározó) egybeírandó, így: mindennap. Hajmeresztőnek érzem ezt, ellentmond az intuíciómnak, nyilván azért, mert simán lehet két hangsúlya: 'minden 'nap. A szótár a 136. paragrafusra hivatkozik, amelyik így szól:Érdekes megfogalmazás, mert a mutatja leleplezi, hogy valójában előre adott (szerintem a hangsúlyozáson alapuló) írásmódokból próbálják kihámozni, "nyelvtanilag" megfogalmazni a szabályokat. A múlit idő (volt) is aranyos, mintha pl. a munkanélküli a nélküli-ből származna vagy mi a fene.
De a leggázabb a "szófajra" való hivatkozás, hiszen az, hogy a nap-nak "főnév" a "szófaja", vitatható, például azért, mert létezik a minden nap kifejezés. Szerintem egyébként a három nap és hasonlók is használhatók időhatározóként, talán egy kicsit régies-irodalmias, de mióta zavarja ez a magyarnyelvészeket és a helyesírókat?
Ti mit gondoltok erről?

Jogos, ráadásul én tévedtem, azok nem jelentenek különírást, csak más szócikkekre utalnak, ahol egybe vannak írva. Akkor viszont ezek analódiájára mégis a gyógynövényalapú a helyes. Én kérek elnézést.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

A 116. oldalon az Alakú aleseteként felsorol sok egybeírandó alapú utótagú szót. Mond szabályt is, a különírásra pl ezt: "Ha a melléknév valaminek a formájára utal, különírjuk a főnévi jelzőtől: négyzet alapú, képi séma alapú."
A 2 példa közül a második szerintem sántít. Vagy rosszul tudom, mit jelent.

Azért tegyük hozzá, h a kérdést nem martonfi szabályozza, ő csak el tudja mondani, mire hivatkoznának a döntéshozók. Meg persze azt is, h mire hivatkoznának az ellenkező esetben.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Megpróbálom rekonstruálni, mit mondana martonfi: "az úti cél olyan cél, ami az úton, az út végén stb. van; az útitárs azonban nem olyan társ, aki az úton, út végén stb. van, hanem aki az úton elkísér bennünket, vagyis az egész jelentése nem azonos a két tag jelentésének összegével."