NYELVÉSZ

Én normálisnak tekintem, hogy egy-egy tanszéken azt tanítanak, amihez értenek. Az Angol Nyelvészeti Tanszéken például rendesen van nyelvtörténet, de -- néhány évvel ezelőttig -- semmi szemantika nem volt. (Olyasmit csak zárójelben merek említeni, hogy mit szólna az MIT, ha mondjuk a CVCV elméletet számonkérnénk rajtuk. (Jó, sántít a párhuzam, mert ez egy adott elmélet, nem egy tudományterület, aki akar gondolkozzon jobb példán.))

Jó, de a Grimm-szabály meg ilyenek: ez mind lexikális ismeret, megtanulod, elfelejted. De pl. nyelvtörténeti elemzési módszereket, a nyelvi változások elméletét stb. nem tanítják, arról nem is szólva, h a bevezető kurzus után mikor találkoztál nyelvtörténettel?

Off:
eredetileg a másik szakommal terveztem az Erasmus ösztöndíjat, de ott nagyon csúnya dolgok történtek, amikről nyílt fórumon nem szívesen mesélnék. De egyáltalán nem bánom, hogy így alakult

(innen kiszerkesztettem egy nagy sor panaszkodást)

On:
igenis van a bevezető kurzusokon nyelvtörténet, legalábbis a Hubánál volt - mi abban a hitben éltünk, hogy a vizsgán biztos nem lesz, és de igenis volt. Mi az a Grimm-szabály, és legalább 3 különböző példán kellett bemutatni a működését... a másik csoportnak meg valami más volt, de az is olyan, hogy nem lehetett mellébeszélni, egzakt válasz kellett.

(Bocs, az előző 2 hozzászólást nem láttam. Így irreleváns, amit írtam.)

A StrMNy 3.-ban talán arról a részről beszélsz, amit Bartos Huba írt és egy morfoszintaktikai elemzés van benne transzformációs-generatív keretben, azon belül is, ha emlékeim nem csalnak, a minimalizmus egyik változatát használja. (Bocs, az oldalszámokra nem emléxem.) Igen, tehát nem igaz az az állítás (nemtom, kitől), hogy a StrMNy3.-ban ne lenne generatív elemzés, az is van. (A Bartos Huba fejezete abszolút, de emlékezetem szerint Kiefer Ferencnek az összetett szavakról szóló része is tartalmaz nyomokban.)

Tegnapelőtt még nagyon kétségbeestem, hogy nem tudnám megmondani, mi tekinthető generatívnak... Talán az, ami a nyelvet mondathalmazként definiálja és célja, hogy kizárólag az ebbe a halmazba tartozó mondatokat állítsa elő (írja le és magyarázza)? (És az mindegy lenne, hogy ezt milyen eszközzel éri el?)

Anno biztos rábukkantam, bár akkoriban szerintem az LFG nem sokat mondott nekem, de már nem emlékeztem rájuk, és most meg lusta voltam újra rendesen megnézni, ennyiben jogos a kérdésed

Viszont mostanra teljes a káosz bennem, hogy mi generatív és mi nem, és mitől lesz valami generatív

(kb. fél perc keresés után:)

650. o.



Ajánlott olvasmány: Komlósy András: A lexikai-funkcionális grammatika mondattanának alapfogalmai. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához VII. Nem transzformációs nyelvtanok I. Tinta Könyvkiadó, Bp., 2001. További irodalom uo.

(újabb 5 másodperc keresgélés:)

659. o.



http://en.wikipedia.org/wiki/User:RockRockOn/A_Minimalist_Theory_of_Syntax

(újabb 8 másodperc:)

666. o.

Itt már a fejezet címe is megadja, h a Szétosztott Morfológiáról van szó.

A StrMNy elég jól meg szokta határozni, h milyen keretben dolgozik, őszintén szólva nem értem, hogy ha tényleg megpróbáltad megérteni ezt a részt, hogyhogy nem bukkantál rá ezekre az infókra.

(Ja, a kérdésedre nem adok kimerítő választ, biztos más elméleteket is használtak.)

Nem érzem, hogy keverném a dolgokat. Tökéletesen értem, és értettem eddig is, hogy a formalizáció nem egyenlő a generativitással, sőt, ismerek többé-kevésbé formalizált funkcionális elméletet is, ezért kérlek titeket, hogy most már többször ne világosítsatok fel ezügyben . Viszont azt kérném, hogy valaki lapozza fel a STRMNY megfelelő kötetét, és árulja el nekem az elméleti keretet, amelyben a 619-762. o.-ig íródott, mert tényleg inkopetens vagyok ebben
Egyébként egy szót nem szóltam X' elméleti morfológiáról, csak azt mondtam, hogy ebben a kötetben van.

varasdi:

Szerintem értjük egymást, tényleg kár lenne több kört futni.

kalman:

Én úgy értelmeztem, hogy a HPSG a konstrukciós nyelvtan igen formalizált irányzata, és a konstrukciós nyelvtan nem generatív, tehát a HPSG sem az.

Te a 10.13-as hozzászólásodban viszont azt írod, hogy a HPSG tipikusan generatív, viszont a konstrukciós -- legalábbis a te felfogásodban -- kifejezetten antigenerativista. Ez azt jelentené, hogy hogy a HPSG és a konstrukciós nyelvtan két külön irányzat. 13:42-kor viszont már szinte azonosítod a konstrukciósat a HPSG-vel, és mindkettőt nem transzformációs generatívnak nevezed (pontosabban megerősíted a könyvbeli besorolást). Akkor most hogy is van ez? Esetleg a konstrukciós nyelvtan egyes irányzatai generatívok, mások kifejezetten antigeneratívok? Akkor mi kapcsolja őket össze, és miért lehet mint egy irányzatról beszélni róla/uk?

Tebe:

Úgy tűnik, eléggé kevered a dolgokat. A formalista annyit jelent, hogy a felfedezett nyelvtani szabályosságokat képletszerűen ábrázolja. Elvileg egy hagyományos nyelvtant is formalizálni lehet (már ha korrekt a leírás, szóval nem a MG-ról van szó).

A generatív jelentését nehéz meghatározni, tkp. egymásból kifejlődött iskolák sorozata, ezek sokszor egymástól is igen eltérnek, de a történetiség összetartja őket. Én úgy képzelem, h a generaívot elsősorban az újraírószabályok jellemzik, de alább olvashattál már más elképzeléseket is.

Az X'-elmélet lényegéről nem én foglak kiokosítani, de ami a generatívhoz való viszonyát illeti, emlékezetem szerint ez a generatív többedik hullámában (újrafogalmazásában) jelent meg, annyira viszont régen, h mára talán az összes élő generatívirányzatba beépült. Viszont a X'-elmélet szintaktikai elmélet, a szintaktikai fákhoz hasonló ábrákat ugyan találhatsz a morfológiában is, de szón belül X'-t vagy XP-t nem, szóval X'-elmélet a morfológiában: ez nekem nagyon sületlenül hangzik.

(Én sem vagyok megelégedve azzal, amit most írtak, részben abban a reményben írtam, h valaki kijavít.)

Bódogan : John Taylor: Cognitive Grammar. Oxford: OUP, 2002.

Ha akarod, el is viszem valamikor belelapozásra, vagy akármire.

Mert a mainstream konstrukciós nyelvtan (ami a HPSG egy változata vagy fordítva ) oda tartozik.

A tolerancia mindenre kiterjed (de persze az feltétel, hogy ne csak egy elmélet szókincsét/fogalmait ismertesse), miért nem adod meg a referenciát?

Még egyszer: én kifejezetten az X' elmélet jellegzetességeit véltem felfedezni ott, amiben persze tévedhetek. De úgy tudom, az X' generatív elmélet

De akkor a könyvetekben miért a nem transzformácós generatív nyelvtanok között szerepel?



Szerintem azért lehet, de hogy mi a jó az erősen ízlés kérdése Én pl. remek bevezető tananyagot ismerek a kognitív nyelvtanhoz, csak gyanítom, arra már nem terjed ki a tolerancia.

Télleg nehéz megmondani. Mindenesetre a HPSG (pace fejes) tipikusan generatív irányzat. A konstrukciós nyelvtanról nehéz nyilatkozni, mert nincs explicit és egységes megfogalmazása (ahogy én értelmezem, kifejezetten antigenerativista). A fonológiai irányzatokat is nehéz címkézni, nem is próbálkoznék vele. Annyi biztos, hogy a mi tanszékünknek kezdettől fogva a gondolkodás szabadsága (de tudományos jellege) volt a fő trademarkja, szemben olyan tanszékekkel, amelyekre ez nem volt igazán jellemző (és ahol ezzel összefüggésben nem is engedték meg, hogy mi tanítsunk, így jött létre a tanszékünk).

Még valami: nem hiszem, hogy jó bevezető tananyagot lehet találni nem generatív nyelvtanhoz, ezért a beveztő kurzusaink természetesen mind ezt a fogalomkészletet ismertetik -- de ezt úgy is vehetjük, hogy ez némi tudománytörténeti szempontot visz a beveztő kurzusokba, nem beszélve arról, hogy ezeket a terminus technicusokat használják az antigenerativisták is, ez a lingua franca.

Nem értem, mi az összefüggés a formalizált és a generativista között. A STRMNY kötetei egyébként alapvetően generativisták (ezért nem kerülhetett pl. bele a mondattani kötetbe a segédigék rendszeréről szóló fejezetünk), de pl. a fonológiáról szóló kötet már nem volt ilyen szigorú ("vonalas").

Azt mindenki elismeri itt, hogy ha igaz a kritika, akkor hadd menjen! De nem is ez volt a probléma (de most már több kört nem futok ezzel kapcsolatban).




Ja, ez jó ötlet!