NYELVÉSZ

A már említett tanulmány 77. oldalának alján és a 78. oldal tetején van pár szó a hisz-ről.
/* Ezt csak érdekességként mondom, mert nem értek hozzá. */

Nem azért, mert a hinni töve (akármi is az), hid- alakban sose jelenik meg (hacsak nem épp a higgy-ben), míg az alud- igen: aludni, aludna, aludva (vagy alva), de hinni, hinne, híve (vagy mi ez az utóbbi)?

Nem is cáfolatnak küldtem.

Inkább ehhez kapcsolódik:


Aranyos a végefelé ez:
"Mindenki hallotta, esetleg használta is már a többes 2. személyű jösztök formát."

Egy haverom szerint pedig a "jösztök" miskolcias.

Megkerestem a guglin, hátha csak én gondolom így.

A ha jösztök lesztek ha hoztok esztek keresésre (idézőjelek között) kiadott 340 találaT, míg arra, hogy ha jöttök..., csak 234-et.

Erre mondaná HP, hogy 45,29 %-kkal több!

Há' mer az van a Szabályzatban!


Ez pedig csak "jösztök"-kel hangzik jól:

Kösz, most csak átfutottam; amennyire látom, semmiben sem mond ellent annak, amit én leírtam.

Én ezt olvastam "jön" témában:
Egy hangtani változás rendszertani következményei
Jakab László: TANULMÁNYOK AZ IGERAGOZÁS KÖRÉBŐL
http://mek.niif.hu/01700/01711/01711.pdf 70.oldal

Értelek,ez kimerítő volt Köszönöm a választ kalman,mindenesetre egy közhelyet eldurrantok:nagyon szép ez a magyar nyelv!

Kicsit még folytatom, mer itt rengeteg dolog van, amit nem érintettem (mer nem volt rá szükség). Szóval létezik a -CtOk mintán kívül egy -OtOk minta is, ha az igető végén sok stabil (mindig megjelenő) mássalhangzó van, bár ez általában ingadozást mutat a -CtOk-kal: hall(o)tok, műt(ö)tök, ajánl(o)tok stb.
Aztán érdemes megnézni, milyen mássalhangzó lehet a C a -CtOk mintában, amikor nem a tő végén mindig megjelenő stabil mássalhangzóval azonos. Lehet az -n-, ami az infinitívuszban, a feltételes módban meg a T3-ban megjelenik: menni, menne, mennek mintájára mentek. Aztán lehet a jelen időben végigmenő -sz-, pl. hiszek, hiszel, hisz, hiszünk, hisznek mintájára hisztek. (De: alusztok vagy alszotok, nem pedig alsztok.) És lehet -t-. amit tekinthetünk akár úgy is, hogy a -tOk első mássalhangzója megnyúlik, mint a múlt időben: lőtt, lőttünk mintájára lőttök, jött, jöttünk mintájára jöttök. (Tehát olyan, mintha a magánhangzó + múlt idő esetén is lenne egy "CC-kényszer".)
Egyébként hasonló "CC-kényszer" van az infinitívuszban és a feltételes módban is, és ott is több megoldás van, pl. aludni, aludna, de hinni, hinne (ezektől az alakoktól, vagyis az infinitívusztól és a feltételes módtól eltekintve a hisz és az alszik paradigmája majdnem ugyanaz, bár a helyesírás ezt nem tükrözi, mert nem hidjen-t írunk, hanem higgyen-t, Isten tudja mér.)

Nem írtál hülyeséget, nagyon elterjedt az a fajta nyelvszemlélet, amit itt (kimondatlanul) magadévá tettél. A nyelvekben a "helyességet" csak úgy lehet értelmezni, hogy valamelyik normához való igazodás (és sok nyelvben van egy-két kitüntetett nyelvváltozat, a "tekintélyes" nyelvváltozatok, és sokan csak azt nevezik "helyesnek", ami ezekhez a nyelvváltozatokhoz igazodik). Egy csomó esetben még azt se tudjuk megmondani, hogy illeszkedik-e egy megnyilatkozás egy bizonyos normához, mert egyszerűen nincs még eléggé feltárva az illető nyelvváltozat.
Nem tudom, a jösztök mennyire része a "tekintélyes" magyar nyelvváltozatoknak, nekem tök elterjedtnek tűnik, de nem vizsgáltam. Ha pedig elterjedt, akkor "helyes".
Egész más kérdés, hogy pl. "etimológiailag" mi vele a helyzet (vagyis hogy mi a története); ennek persze semmi köze a "helyességhez". Tehát abban mindenképpen tévedsz, hogy a jösztök helyességét valamilyen történeti vagy logikai alapon próbálod eldönteni.
Csakhogy nagy különbség van a venni és a jönni alakjai között, az elsőnek az alakjaiban az -sz- folyton előkerül (legalábbis a jelen időben: veszek, vesznek stb.), míg a másodiknak az alakjaiban, ha jól látom, csak egy olyan alak van a jösztök-ön kívül, amiben az -sz- szerepel: jössz. Szóval nemcsak ott követtél el hibát, hogy a szóalak történetét összehoztad a "helyességével", hanem ott is, hogy nem jó a párhuzamod a jönni és a venni között.Úgy érted, azt nem érted, hogy hogy jött létre, nem? Tök érdekes kérdés, de a "helyességéhez" nem sok köze van. Valószínűleg van egy olyan tendencia a magyarban, hogy a többes szám 2. személyű -tok/-tek/-tök toldaléknak a -t-je előtt mássalhangzónak kell lennie, mert a magyar igetövek döntő többségének a végén mássalhangzó van, és ezért a -CtOk végződés iszonyatosan gyakori. De van néhány ige, aminek a végén nem teljesen stabil mássalhangzó van (ilyen a jönni meg a venni meg a lőni töve is). Úgy látszik, hogy a többes szám 2. személyben ilyenkor is -CtOk végű alakra törekszik a nyelv: vesztek, jöttök vagy jösztök. A lőni-félék esetében is csak emiatt van hosszú mássalhangzó a lőttök-féle alakokban, más nem indokolja a hosszú -t-t. (Bár van lőtök is, asszem, az elég kivételes, mert megsérti azt, hogy a T2-nek -CtOk-ra kéne végződnie.)

Sziasztok!a témához kapcsolódva:én többnyire a "jösztök" alakot használom,bár sokan rám is szóltak már ezért persze különösebb tényalátámasztás nélkül.Nekem egy magyar tanár azt mondta anno,h mind a két alak helyes.Józan paraszti ésszel megnéztem az esetet más szavakkal.pl tejet "veszek" a boltban..Te veszel,ti veSZtek.Nem hasonul az "sz" a "t"-hez.Ki is röhögnének,ha azt mondanám barátaimnak:"Vettek" nekem egy csomag tejet? Szóval én inkább azt nem értem,h a JÖTTÖK forma miért helyes..Bocs ha hülyeséget írtam!

Válaszoltam a másik rovatban, ezt lehet, hogy törölni fogom, bocsi...

Sziasztok,

Parázs vitatéma alakult ki az irodában. Kérlek segítsetek megmagyarázni, hogy a két igealakot
kifárassza magát
kifárasztja magát
milyen esetekben használjuk..
Értelmes-e például, hogy azért megy az edzőterembe, hogy kifárassza magát..

Köszönöm előre is,
sugi

BUÉKsztok!

Igazad van, én ékezet nélkül kerestem. Szóval van jó sok pásztok!