NYELVÉSZ

A Jártam OLASZORSZÁGBAN szerintem így értendő: Kérdező, te a kérdéseddel kimerítő választ akarsz tőlem kapni, de nem kapsz, csak részlegeset. Elégedj meg ennyivel.

Ezek nekem nem tűnnek cáfolni az ige előtti kimerítést, a például nekem nem tűnik a tejberizzsel összetevőt alkotni (vö: Például megettem a tejberizst a hűtőből.) Azaz a kimerítés: Például a tejberizst ettem meg a hűtőből és minden amit például megettem, a tejberizs volt.

Én nem mondom, hogy az ige előtti pozíció nem a fókuszképzést szolgálja (inkább tényleg valami predikatív szerepe van). Az intonációs fókusz viszont meg tud jelenni a topikon("kontrasztív topik"), az ige előtt összetevőn ("kimerítő fókusz") és az ige után is ("információs fókusz"). Kimerítő szerepe viszont csupán az ige előtt van. Ezért gondolom (egyebek között), hogy a ige előtti pozíción a kimerítő olvasat múlik, nem a fókuszság.

Igen, ezt a Wedgwood is írja (az, akire a Kati is hivatkozik; a Wedgwood amúgy hüjeségeket ír szerintem, de ebbe persze igaza van). A kimerítést egyébként a jobbak (pl. van Leusen & Kálmán ) eleve csak a "puszta fókusz" ("free focus") tulajdonságának tekintik, a például ezekben oan fókuszérzékeny operátorszerűség, tehát sztem megszünteti a fókusz "szabad" voltát. De annyiból ez nem ide tartozik, hogy ennek a fajtának az állítólagos "információs fókuszhoz" nincs köze.

És az iesmivel mi van?

-- Hol jártál a nyáron?
-- Például Olaszországban jártam.

-- Mit ettél meg a hűtőből?
-- Például a tejberizst ettem meg a hűtőből.

(Gyuris Bea tavalyi óráján vetődött fel, ha jól emlékszem, csak gondoltam, részben idetartozik.)

vad-nak: ha az ige előtti pozíció ab ovo kimerítést jelentene ieneket nem lehetne mondani. (Lehet ieneket mondani?)

[Az én megérzésem inkább az, hogy az intonáció (az irtóhangsúly vagy mi) adja hozzá a "kimerítő azonosítás" jelentését ezekhez a szerkezetekhez. Az ige előtti pozíció sokkal heterogénebb szerepű, sztem nem lehet csak a fókuszképzés funkciójával magyarázni.]

Sztem rosszak É.Kiss példái, ha nincs más fókuszált összetevő, akkor az (információs) fókusznak preverbális pozícióban kell lennie. Ha azonban van, akkor lehet az ige után is. És ekkor nem kötelezően kimerítő:

-Mit láttál tegnap a moziban?
-8-tól láttam a BÁBEL-T. (Tíztől pedig egy HORRORFILMET)

Szerintem kiegészítő kérdésre egyik válasz sem jó, sem kimerítően, sem nem. Egyfajta produkciós zavar következtében előfordulhat, de semmiképpen nem standard formája a válasznak.

Az élőbeszédről én akármit el tudok képzelni ... sokszor a kérdező csak a várt/várható válasznak a kérdésére választ adó elemére figyel, és az esetleges további felsorolást megelőzve további kérdést tesz fel - néha még akkor is, ha a válasz formája implikálja a felsorolást a formája alapján. De az is lehet, hogy a választ kiegészítő (pl. Jártam O.-ban, de nem tetszett.) plusz információt már nem tartja lényegesnek maga a közlő, így ezért nem is folytatja.....

persze lehet h OFF-os vagyok, és nem erről van szó Fókusz címszó alatt!

Egyébént, sztem a két megszólalós/mondatos, vagy a K-V formájú minidialógus nem mindig alkalmas a (pontos) kategorizálásra, pláne, ha ez inkább egy kiterjedtebb szövegkörnyezet részeként képzelhető csak el.

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

É. Kiss K. (`Identificaitonal focus versus informational focus', Language 74, 245--273) szerint a magyarban úgy is válaszolhatunk egy kiegészítendő kérdésre, hogy a válaszként szolgáló névszói szerkezetet nem fókuszpozícióba tesszük (mint abban, hogy --- Hol jártál a nyáron? --- Olaszországban jártam), hanem az ige után, és ilyenkor nem kimerítően értelmezzük (ezt a fajta összetevőt nevezi információs fókusznak):

--- Hol jártál a nyáron?
--- Jártam OLASZORSZÁGBAN.
[értsd: és lehet, hogy máshol is]

Szendrői (2003-ban a The Linguistic Review-ban) kétségbe vonja ezt az állítást, mondván, hogy a Jártam OLASZORSZÁGBAN típusú válaszok valójában csak le nem záruló felsorolások, és csak felsorolás-intonációval jók (Jártam OLASZORSZÁGBAN, ...). É. Kiss még a következő példákat hozza:

1. János és Mari vásárolnak. Mari kinézett magának EGY KALAPOT. (249.o. az ő (8b) és (10) példája)
2. Tegnap este bemutattam Pétert MARINAK. (247. o., az ő (5b) példája)

Szerintetek tényleg lehet ezekkel a mondatokkal kiegészítendő kérdésre válaszolni (nem kimerítő választ adni)?