É. Kiss K. (`Identificaitonal focus versus informational focus',
Language 74, 245--273) szerint a magyarban úgy is válaszolhatunk egy kiegészítendő kérdésre, hogy a válaszként szolgáló névszói szerkezetet nem fókuszpozícióba tesszük (mint abban, hogy
--- Hol jártál a nyáron? --- Olaszországban jártam), hanem az ige után, és ilyenkor nem kimerítően értelmezzük (ezt a fajta összetevőt nevezi
információs fókusznak):
---
Hol jártál a nyáron?
---
Jártam OLASZORSZÁGBAN.
[értsd: és lehet, hogy máshol is]
Szendrői (2003-ban a
The Linguistic Review-ban) kétségbe vonja ezt az állítást, mondván, hogy a
Jártam OLASZORSZÁGBAN típusú válaszok valójában csak le nem záruló felsorolások, és csak felsorolás-intonációval jók (
Jártam OLASZORSZÁGBAN, ...). É. Kiss még a következő példákat hozza:
- János és Mari vásárolnak. Mari kinézett magának EGY KALAPOT. (249.o. az ő (8b) és (10) példája)
- Tegnap este bemutattam Pétert MARINAK. (247. o., az ő (5b) példája)
Szerintetek tényleg lehet ezekkel a mondatokkal kiegészítendő kérdésre válaszolni (nem kimerítő választ adni)?