NYELVÉSZ

Igen, én ezt már észrevettem (lehet, hogy le is írtam vhol, de nem biztos). A nagyszüleim generációja (akik a múlt század fordulója környékén születtek) még kizárólag toldaléktalan NP-t használtak az előtt előtt (ha időre utalt), mi meg már kizárólag csak -val/-vel ezelőtt alakban használjuk. De ez télleg nem ez a téma, mert nem névutó és esetrag keveredik. Biztos volt már itt szó róla, meg ez se egészen ez a téma, de nekem az alapján van teljesen átmeneti állapotban: nekem még birtokos szerkezetként hangzik jobban (vminek az alapján, és feltétlenül ennek alapján), de az utánam következő generációknak már egyre inkább névutó (vmi alapján, sőt ez alapján).

Na lehet, h ezt sem a legjobb helyre rakom, de mindegy:

Húsz év előtt (a videóban)

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Olyanokra gondolsz, hogy mögénéz, alábújik, fölékerül? Hát, nem tudom, hogy ezek igekötők-e... Ezek általában megkövetelnek egy névszói csoportot, amit közvetlenül követnek: ha nem, akkor az ugye dativusba kerül. Igen, erre én se tudnék jobbat mondani, mint h vonzatos határozószó, de annak egy nagy specifikus csoportja. Aztán van az utánaolvas: utánaolvasott a kérdésnek, de ???a kérdés után olvasott... Itt talán tényleg igekötő... Vagy megint nem kéne kategorizálgatni...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Azt csak párhuzamként írtam, te ilyen meg olyan! Úgy értettem, hogy pl. a "mögé" lehet (a) névutó (az ajtó mögé) (b) "névutó + személyre utaló morféma" (vö. mögém, mögéd stb.) és (c) igekötő (ha ez egyáltalán különbözik a (b) esettől). És a (b) funkciója is, felépítése is létezik esetragokkal is (rám, rád stb.), és ezek is lehetnek igekötők (ránéz stb.).

Na nem tudom, szerintem ez inkább azt mutatja, hogy valaha voltak határozószók, vagy hogy tévedtünk, és nem csak határozószóból, de névutóból is fejlődhet igekötő... A benne meg mióta névutó? Nem az ő inessivusi alakja?

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Pl. igekötők bírnak lenni. De végülis igazad van, olyankor vszleg "névutó + névmás" funkciójúak, mint amilyen a benne, utána stb.

Ezek mikor funkcionálnak határozószóként?

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

fölé, alá, mögé, köré stb.

Kétségkívül vannak formai hasonlóságok, átfedések, sőt, fura keresztbetevések a két kategória között (mög-ül -- honnan?, névutó vs. al-ul -- hol? határozószó), de hogy mindegy lenne? És tényelg tudsz a magyarban olyan szót, mely egyszerre funkcionál névutóként és határozószóként? Nekem pl. egy se jut eszembe...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Az a lényeges, hogy így létrejöhetnek újabb fúziós alakulatok. Tökmindegy, hogy névutó vagy nem. Én csak ezt akartam mondani. Végül is a névutó meg az adverbium rokon, csak az egyik igét bővít, a másik meg névszót módosít. Ráadásul van egy csomó, amelyik ez is meg az is.

_________________

Ja, bocs, látom, h fejes.lászló már megírta ezt, csak én sorba mentem.

Meg aztán a fölül és az alul nem névutók, az is egy nagy különbség, annyira, hogy nem is ide tartoznak.

Csakhogy sem az előre, sem az alul, sem a fölül, sem a fölülről, sem az alulról nem névutók...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Nézem a MG-t, az is említi ezeket, de közben furcsákat ír: egy típusba sorolja a következőket: dacára, ellenére, érdekében.

Namármost: *dacomra, *én dacára, !ellenemre, *én ellenére, érdekemben, *én érdekében. Úgy tűnik, talán nincs is olyan névutó, amely simán személyes névmás után tehető lenne.

Vannak olyanok, amelyek névutónak tekinthetők, de hiányos paradigmájúak, mert személyes névmással nem kapcsolódhatnak (dacára). Vannak olyanok, amelyek ugyanide tartoznak, de a disztribúciója mutatja, h (pl. az ellenére) nem egyszerű ragos névszó, hanem tényleg van ilyen névutó: Nincs ellenemre/ellenére, de A szél ellenére / *ellenemre kimentek.

Az érdekében viszont nem biztos, hogy névutó, hiszen ugyanúgy viselkedik, mint egy ragos névszó. Mi mondhatna ennek ellen?

1. Nincs érdekéből, érdekén stb. (legalábbis hasonló jelentésben). Ez azt mondaná, hogy itt egy nagyon csonka kis paradigmáról van szó. De ezt is el lehet ütni azzal, hogy az inessivusnak van olyan funkciója, amihez hasonlóval más esetrag nem rendelkezik. (Persze kérdés, hol van még ilyen funkciója.)

2. Nincs érdekben. Ez kétségtelenül az ellen szól, hogy sima ragos névszóról van szó, de nem szól amellett, hogy névutó lenne. A személyragozható névutók is használhatók személyrag nélkül.

Szóval nem tudom, hogy meg kéne vágni Occam arcát, vagy maradjon inkább borostásan. Ismét egy példa arra, emnnyire nem működnek a kategóriák.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

A fölülről meg az alulról is ilyen pl., igaz nem időbeli jelentésben.

_________________