NYELVÉSZ

Navracsics a parlamentben (most): "... derékbe vágta..."

Érdekes: a googlefighton

a googlecsatán viszont

Miért lehet ilyen radikális az eltérés?

Hát, a Guglin a "kovácsnénak"-"kovácsnének" arány 1850:6

Na igen, akkor várom más ragokkal. Mondjuk a Kovácsnénak/nek nem olyan rossz egyik sem.

Megkérdeztem a ma reggeli hírszerkesztőket (két indexes járt a cikkben), szerintük sajtóhiba - lett volna, ha ők írják, de nem ők írták, hanem az MTI. Namost, az, hogy így maradt, vagy azt jelenti, hogy minden igyekezetem dacára munkatársaim nem szerkesztik meg rendesen a hírügynökségi anyagokat, vagy azt, hogy ők ugyan Szépjuhásznénált írnának, de (már?) nem akad meg a szemük az é-s verzión. Azt is figyelembe kell venni, ugye, hogy az á-é elgépelés nagyon gyakori, a két billentyű egymás mellett van, ráadásul kisujjra esnek

Több fő közlekedési útvonalon is kidőlt fák nehezítik a közlekedést Budapesten, több BKV-busz is terelt útvonalon közlekedik. A Budakeszi úton a Szépjuhásznénél kidőlt egy villanyoszlop, ezért teljes szélességében lezárták az utat.

Szerintetek sajtóhiba, vagy nyelvváltozás és én meg öreg vagyok?

Elvben, persze, az. És értem én, hogy a magas/mély az F2 frekvenciájára utal, de amikor fonetikaórákon a hallgatók rendszeresen összekeverik a magas/mélyet a felső/alsóval, akkor lehet, hogy pedagógiailag nem célszerű használni a régi terminológiát. Ezek a metaforák amúgy is mindig bizonytalanok. Ma a lágy/keményen leginkább a palatalizált/velarizált-faringealizált kettősséget értjük, de vagy száz éve a zöngés/zöngétlen szembenállást hívták így. Különben is, nem hiszem, hogy szerencsés az artikulációs, illetve az akusztikai kategóriák teljes keverése, márpedig a magas/mély e tekintetben kilóg az artikulációs kategóriák sorából.

Montam, hogy népetimológia.

sülök vs fülek?

Én meg mindig azt hittem, hogy a magas-mély az a percepciós, az elöl-hátul meg az artikulációs nevük. Még meg is ideologizáltam, hogy a magas-mély harmónia inkább önkényes, ezért jobban áll neki a percepciós elnevezés, míg a sokkal automatikusabb kerekségi harmónia artikulációsan motiváltabb, ezért van neki ilyen neve.

Nahát, én akkor tök ciki vagyok. Nem értem, mi baj lenne a magas/mély párral. Csak annyit szoktam róla mondani, hogy magyar magas mgh <> angol high vowel. Rövidebb is, mint az elölképzett, és ráadásul szinte mindenki érti. (Arról nem is beszélve, hogy hogy nézne már ki, hogy elölképzett-hangrendű.)

Tévedsz, én gyorsan hozzá szoktam tenni, hogy más nevük is van, és én inkább azokat használom.

Ez természetesen igaz, de az ember terminológiai használata utal arra, hogy mit olvas. Akik ma "magas" és "mély" hangokról beszélnek, azok általában olyan szakirodalmat is olvasnak, amelyekben ez volt a meghatározó, szóval semmiképpen nem kurrenset. Figyeld meg, ha rendes fonológus kénytelen ezeket kiejteni a száján (mert mondjuk ismeretterjesztő előadást tart, és a közönség ezt érti meg), akkor mindig sajátosan viselkedik. Pl. Rebrus grimaszol és a távolba néz, Siptár elkerekíti a szemét, Nádasdy elnézően mosolyog, Törkenczy meg zavartan vigyorog, mint egy bakfis. Te sem mondanád természetesen, szerintem te mesterségesen komolyságot erőltetnél magadra, hogy mutasd, mennyire nincs benned előítéletesség.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Sztem hüjeség ien terminológiai kérdéseken csámcsogni, különösen ien ítéletet mondani arról, aki a magas, mély terminusokat használja. Neked kell a legjobban tudnod, hogy a szóhasználat nem jellem vagy becsület kérdése. A magas, mély akusztikailag nagyjából stimmel, metaforaként ártalmatlan, és egyáltalán, semmi nem múlik azon, hogy így hívunk vmit, vagy úgy.

Tkp. úgy helyes a szabály, hogy ha az utolsó szótag magánhangzója ajakkerekítéses, akkor a toldalék hangrendje meg fog egyezni ennek a magánhangzónak a hangrendjével. Ha viszont nem ajakkerekítéses, akkor viszont nem feltétlenül. Mivel nem ajakkerekítéses "mély" hangrendű magánhangzóink nincsenek, ezért ez tkp. annyit jelent, hogy a nem ajakkerekítéses "magas" magánhangzók után "magas" és "mély" hangrendű toldalék is állhat.

Egyébként ma már komoly ember nem beszél "magas" és "mély" hangrendről, hanem helyette elől/hátul képzett, palatális/veláris magánhangzókról. Szóval Papp István történeti érdekességnek jó, de ha azt akarod tudni, ma mit gondolunk ezekről a dolgokról, akkor É. Kiss -- Kiefer -- Siptár Új magyar nyelvtanának hangtani fejezete (szerzője: Siptár Péter) való neked. Készülj fel: nagyon más lesz.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)