halmtomi wrote:
Van egy megfigyelésem, de nem tudom, mennyire helyes. Úgy tűnik nekem, hogy egyre több, a roma származástól valójában független nyelvjárási jelenség a romák nyelvhasználatával kezd azonosulni a köztudatban. Ott van a Maunika-só: e mögött a gúnynév mögött ugye az van, hogy az auzás valami specifikus roma jelenség, pedig amennyire tudom, az ó-au jelenség egész Szabolcsban dívott-dívik, bőrszíntől függetlenül.
A másik Gáspár Győző nyelvjárása, amit szintén sokan szeretnek utánozni, amikor "cigányosan" akarnak beszélni: ennek a legjellegzetesebb sajátossága az á-ó, a-rövid á változás, de ez meg simán palóc dolog (Gáspár Győző amúgy Nógrád megyéből származik).
Szerintem teljesen igazad van. De végülis érthető, h a cigány beszédmódot úgy próbálják utánozni/érzékeltetni, h azt a tájszólást próbálják imitálni, ami a legjellemzőbb rájuk (merthogy Kelet-Magyarországról, ill. Észak-Kelet-Magyarországról, vagyis a legszegényebb és a cigányok által legsűrűbben lakott régiókból áramlanak a legtöbben a nagyvárosokba, főleg Pestre). Az is érdekes, h annyira nem jó megfigyelők az emberek, mer pl. Gáspár Győző tájszólásában a birtokosra utaló toldalékok egy csomószor középső nyelvállású kötőhangzót kapnak (
lábom, sarkom), ahol más nyelvállásban alsó magánhangzó van, de ezt persze nehéz utánozni.