NYELVÉSZ

A tulajdonnév jelentésszerkezete és stilisztikája - kognitív megközelítésben

A tulajdonnév jelentésének leírhatósága elõtérbe kerül az újabb onomasziológiai kutatásokban. Nomináció és kogníció mint szorosan összetartozó fogalmak értelmezõdnek újra a funkcionális-kognitív megközelítésekben, amelyek a tulajdonnév jelentésszerkezetét, leírható szemantikai sajátosságait, egyedi azonosíthatóságát, stilisztikai kérdéseit a nyelvhasználat, a világról való tudás, a tapasztalat összefüggései alapján tárgyalják.
Az elõadás – egy tágabb körû kutatás részeként – irodalmi, de egyúttal valóságos személyneveket vizsgál a jelzett szemantikai és stilisztikai keretben. A kognitív szemantika és a költõi ráérzések találkozási pontjában József Attila univerzális névszemlélete mellé állítja Sinka István népi konceptualizáción alapuló költészetét, amelyben a nevek, mint elemi nyelvi egységek teremtenek kapcsolatot a tárgyi világ és a transzcendens között.
A személynevek szemantikai kérdéseit középpontba helyezve jelentésspecifikációval, jelentéspontosítással és -tágítással, valamint az ezekkel összefüggõ stílushatással foglalkozik. A személynevek elõtérbe kerülésével az elemi nyelvi egységek egyedítõ és típust alkotó funkcióját mutatja be. Megállapítja, hogy a) az elemi nyelvi egységekbõl álló jelentéstartományok könnyen érthetõk, természetesek; b) hogy a metaforizáció és a nevek elõtérbe kerülése a szövegeket a hétköznapi beszélt nyelvhez képest egyedi módon specifikálja és általánosítja, azaz jelentésstilisztikailag eltéríti a közömböstõl. Így a sinkai nevek a népi konceptualizáció konkrétságában és a fikció tágabb dimenziójában egyidejûleg értelmezõdnek.

de úgy gondolom elfogadhatatlannak tartanánk, ha azt mondaná, "XY nem tudja, mit jelent a "köcsög" szó", ha XY történetesen ismeri a "cserépedény" jelentést

Aki nem tudja, hogy a "proton" elemi részecske, arról lehetetlen volna azt állítani, hogy "Tudja, mit jelent a "proton" szó"

Bocs, hogy beleugatok, de szerintem totálisan összekevered a nyelvi és az enciklopédikus tudást. Csak egy nagyon kicsit kell lépnünk: elég, ha az atom fogalmának változására gondolsz az évszázadok során.

h valaki nem tudja, mi az, hogy köcsög,

Ilyet lehet mondani viccből, komolyan viszont legfeljebb annyit mondhatunk, amit te is mondasz (örülök hogy így fogalmazol), hogy az illető az egyik metaforikus használatát nem ismeri. Kérdés, hogy ez mennyire periferikus, de nyilván másodlagos a "rágcsáló" jelentéshez képest. Ez pedig azzal támasztható alá, hogy ha valaki a "rat" szónak csak a "besúgó" jelentését ismeri, senki se mondaná, hogy az illető "Tudja, mit jelent a "rat".

Fordítva viszont simán el tudom képzelni, sőt szerintem a a normális, hogy azt mondják valakire, aki a "besúgó" jelentést nem ismeri, csak a "rágcsáló"-t, hogy "Tudja, mit jelent a "rat".

Ha a kétéves gyereked képes arra (de ebben a vonatkozásban csak arra), hogy rendszeresen felismerje és megnevezze a protont a fizika tankönyv atomszerkezet-ábrázolásain, akkor te már emiatt ki fogod jelenteni róla, hogy "Tudja, mit jelent a "proton""? Ugyan már.

Hiszen még a "Színtelen zöld eszmék"-ről is írtak verset.

Pont a minap hallottam egy sorozatban valami olyasmit, hogy egy illető nem ismeri a "rat" szó jelentését. Természetesen nem arról volt szó, hogy nem ismeri a "nagytestű rágcsáló" jelentést, hanem a periferikus "besúgó" jelentésről volt szó.

Nekem az is teljesen rendben van, hogy Aki nem szolgált a légierőnél, az nem tudja mit jelent az, hogy bálna.

És egyébként is, a másik topikban már rámutattam arra, hogy a "tudni", "ismerni az X kifejezés jelentését" típusú ismerettulajdonításokból a beszélők kizárják a periférikus használatokat.
Így például senkire se mondanák hogy nem tudja, mit jelent a bálna, ha nem ismeri ennek a szónak a "repülőgép" vagy a "társasjátékfigura" használatát.

Akkor hagyjuk a fenébe ezt a szálat,

Akkor mondhatjuk valakire, hogy ismeri egy kifejezés jelentését, ha ahhoz képest, hogy neki személyesen milyen élményei, emlékei vannak, ezek közül (az általa tanúsított viselkedés alapján valószínűsíthetően) olyanokat aktivizál az illető kifejezéssel kapcsolatban, amelyek másokban (a beszélőközösség szignifikáns számú és összetételű többi résztvevőjében) hasonló élményeket, emlékeket aktivizálnak (

Szerintem ha a kétéves gyerekem felismeri a képeskönyvben a bálnát, akkor igenis elújságolhatom, hogy már tudja, mit jelent a bálna, pedig még se emlősökről, se ilyesmiről nem hallott.

Mert ugye a Mit jelent a bálna szó? esetében sincs ott a jelentés, csak a hangalak, ellenkező esetben nem lehetne értelmezni.

Hát ez az utóbbi kitétel elég gázos. Már megin a lexikon-szócikk. És a kétéves fiam esete a bálnával?

bálna: vízi emlős, ...., vagy ilyen ábrázolása, vagy ilyen húsából készült étel.

nagyszámú olyan mondatot alkotni, amelyek egymással koherensek, az adott kifejezést "tartalmazzák" és a társadalmilag elfogadottnál nincsenek nagyobb ellentmondásban az adott kifejezés egy tetszőleges lexikon szócikkével.