NYELVÉSZ

hát, ha már a PISA tesztnél tartunk, szerintem Roque nem az elit szó jelentésére volt kíváncsi, hanem az elitistáéra...

Az értelmező kéziszótár kb. ezeket hozza, más sorrendben.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Magyar értelmező szótárt hirtelen nem találtam, de a WordWeb szerint:

Talán kedves Bárány Tibort kéne megkérdezni ezügyben. Én különben is nagyon hiányolom már a hozzászólásait.

Lenne kedves valaki definiálni nekem azt, hogy mit jelent az, hogy "elitista"?

Wow, már megint micsoda porhintés! varasdi arról beszél, h a tudományos érdem megítélése csupán olyan adatok alapján, h hol jelent meg a cikk stb. elitista trip. Mire Roquentin: na látod, egyetértünk, a tudományos érdem elitista trip!

Ideje, lenne "filozófus"-okon is elvégeztetni a PISA-tesztet!

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Egyre több szellemes hozzászólást kapok, hálás is vagyok érte.

Prezzey javaslatát is köszönöm, tényleg, megfontolom, hogy belevágjak-e egy ilyen projektbe - bár persze, azt eléggé sajnálom, hogy őt magát nem nyerhetem meg hozzá. De azért azt hiszem, egy picit félreért engem.

Merthogy valójában, úgy gondolom, ilyen irányú ambícióim nincsenek. Alapvetően más jellegű kérdések foglalkoznak általában - bár kétségtelen, ezek is szervesen kapcsolódnak az igazság felderítéséhez. Ezt a sok hozzászólást is azért írtam (és persze azért vagyok nagyon kíváncsi a válaszokra is), mivel úgy hiszem, mindez picit előrelendíthet meglehetősen személyes jellegű projektemben.

És talán evvel válaszolni tudnék varasdi kérdésére is - ha felteszem jóindulatúan, hogy őszinte érdeklődés vezérli, amikor azt kérdezi: miért nem vagyok hajlandó vagy képes bizonyos összefüggéseket megérteni (gondolom, úgy érti: bizonyos - nyilvánvalónak és kézenfekvőnek látszó - válaszokat elfogadni); és nem csupán retorikai fordulatnak szánta e felvetést.

Tehát, valószínűleg ennek az lehet az oka, kedves varasdi, hogy nem tartom igaznak azokat. Hogy úgy gondolom róluk, a világ jelenségeinek egy lényegi aspektusáról nem adnak számot. Hogy úgy hiszem, nem vinnének közelebb az igazság felderítéséhez.

Hadd próbáljam megvilágítani egy példával, hátha könnyebben megérted akkor, mire is gondolok pontosan. Egy picit visszalapozva a fórumon találtam az egyik hozzászólásodat:


Hiszen talán elég egyszerű dolog lenne elfogadni egy olyan - gúny nélkül mondom - művelt, és a világ dolgait jól ismerő embernek, mint amilyennek te tűnsz számomra: hogy hát, bizony, alighanem a tudományos érdem (vagy az abban való hit) sem más: elitista trip.

De ha jól értelmezem a hozzászólásodat, mégis elég keserűnek és hamisnak gondolnád ezt az igazságot.

Nos, lehet, valami hasonló érzület akadályoz engem is abban, hogy bizonyos összefüggéseket gyorsan és könnyedén megértsek.

Ja, úgy értem...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Én? Mindenkiről.

varasdi, te most kiről beszélsz?

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Roquentin még mindig nem tud továbbmozdulni arról a pontról, h Nádasdynak dogmája az, h a nyelvi jelenségek között nincs értékkülönbség. Holott Nádasdy csak azt tudja mondani, amit a tudomány eredményei diktálnak. (Le merem fogadni, h a nyelvészek jó részé úgy indul a pályán, h azt hiszi, van értékkülönbség, csak aztán rájön.) Roquentin könnyen sarokba szoríthatná Nádasdy-t, ha akár csak egy olyan példát mutatna, amikor értékítéletet kell hoznunk. De ha erre kerülne a sor, akkor azonnal kultúrára meg a megismerésen túli rendre (vízerekre, ufókra, angyalokra stb.) hivatkozik.

Nem is értem. Ha valaki szerint ufók nincsenek, akkor erre nehéz bizonyítékot hozni. Az egyetlen, amit lehet, cáfolni az állítólagos ufó-bizonyítékokat. Nádasdy ennyit tehet. Ha Roquentinnek vannak bizonyítékai az ufókra, álljon elő velük, és kész.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Roquentin, jól érzem, hogy te nem annyira nem érted, mint inkább nem óhajtod megérteni azt, amiről beszélünk? Amikor egy biológus vagy orvos azt írja egy olvasói levélre válaszul, hogy a C-vitamin kiválóan együttműködik az E-vitaminnal és mindkettő elsőrangú antioxidáns, akkor ezt szintén ex cathedra kijelentésnek kell értened, hiszen nem indokolta meg (erős belső érvekkel), amit mondott. Félve kérdezem: nem értesz te itt valamit nagyon, de nagyon félre? Azt már nem is merem feltenni, hogy szándékosan tennéd, de bevallom, igencsak meglep, hogy bizonyos összefüggéseket újra és újra el kell magyarázni egy láthatólag művelt embernek. Vajon mi lehet ennek a pontos oka? Én ezen tűnődöm már egy ideje...

Nincs olyan, hogy a nyelvtudomány mint valamilyen szabályozó testület, ami megtiltja másoknak, hogy kutatásokat végezzenek. Tudósok vannak, és nekik van valamiféle elképzelésük arról, hogy milyen kutatásokat érdemes végezni. Illetve vannak pénzosztó bizottságok, ahol többé-kevésbé hozzáértő emberek ülnek és eldöntik, hogy melyik tudósnak adnak mennyit a kedvenc projektjére.

Nem akarok nyilvános fórumon példákat írni, mindenesetre több általam valamennyire ismert projektről is elmondható, hogy vagy nyilvánvaló baromság (mondjuk ellentétben van a fizika ismert összefüggéseivel ), vagy ránézésre megmondja az ember hogy nem fog semmi kijönni (persze a józan ész gyakran téved), és összességében véve igen nehéz elképzelni, hogy valakik valahol erre pénzt adtak. És mégis.

Meg persze olyan is van, hogy senki nem ad pénzt, tudok olyat is, aki a kutatásai nagy részét a befektetéseiből finanszírozza. Ezt se tiltja semmi.

Úgyhogy a következő lépés, hogy csinálsz egy kutatást (habár amint látom, nem néztél körbe még a meglévő irodalomban sem), vagy ráveszel valakit, hogy csináljon egyet neked. (Én 2008 közepéig be vagyok táblázva, és különben sem vagyok nyelvész. De amennyit itt beszélsz a fórumon, ha ezt az erőfeszítést arra fordítanád, hogy legyen egy empirikus kutatási projekted, már egészen biztosan találtál volna magadnak valakit. Nekem ötleteim is vannak személyekre de nem vagyok benne biztos, hogy ők örülnének neki, úgyhogy kénytelen leszel magad megtalálni őket.)

_________________
http://www.prezzey.net

Nos, hogy Fejes Lászlónak is egy kis örömöt szerezzek: íme, itt egy Nádasdy-írás, ami valóban a nyelvről szól.

Meglehetősen kapcsolódik is ráadásul, úgy gondolom, mindahhoz, amiről beszélgetünk.

Nekem pl. egészen figyelemreméltónak tűnik az a mód, ahogyan Nádasdy indokolja álláspontját, miszerint "a nyelvben magában nincs semmiféle kritérium arra, hogy bárkik nyelvhasználatát bárhogyan minősítsük".


Bizony, az emberek tényleg furcsák.

Olyannyira, hogyha jól látom, Nádasdy meg sem kísérli nyelvtudományos állításokkal alátámasztani a fentebb idézett dogmát. Azért nem lehet tehát a nyelvhasználatot minősíteni, mert ezáltal a nyelvész esetleg hozzájárulhatna ahhoz, hogy felerősítse a levélírónak embertársa(i) irányában fennáló - feltételezhetően létező - megvetését. Felteszem, jól látom: ez nem tipikusan belső nyelvtudományos érv.

Úgy hiszem, mindeközben Nádasdy kifejezi rosszallását mondjuk egy olyan nyelvhasználatra vonatkozóan, amely alkalmas mások kioktatására, vagy a másik ember iránt érzett megvetés kifejezésére. Ezt a rosszallását tehát valóban nem nyelvtudományos eszközökkel juttatja kifejezésre, de egyértelműen és szándékoltan kifejezésre juttatja.

Gondolom, kitaláltátok már, mire szeretnék kilyukadni végül: én bizony ugyanazt az (ön)ellentmondást vélem felfedezni ehelyt Nádasdy viselkedésében - mint amelyikről kalman (és az ő gójmotorosokkal foglalkozó írása) kapcsán már annyit beszélgettünk.

Nos, Roquentin továbbra is a régi. Tettem egy kis utalást a filozófiatörténet kezdeteire, rámutatva arra, h (Salamon és?) Roquentin filozófusként fellépve, de kifejezetten filozófiaellenesen viselkednek. (((Egyébként nem is egészen értem varasdit sem, aki mintha elfogadná a tudomány és a filozófia szembeállítását. Én viszont szeretném, ha a filozófiát a tudomány részének tekintenénk, és a vita valami olyasmiről folyhatna, h mi melyik szaktudomány kérdéskörébe tartozik: tudományon kívüli vitának nem látom értelmét.))) Erre Roquentin beidéz egy Salamon-cikket, ami az ókori görögökről szól. Viszont a vitának, akármilyen módon is mégiscsak a nyelvről kellene szólnia. És ez az egy téma, amiről Roquentin következetesen nem akar beszélni...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)