NYELVÉSZ

Ez tök jó, hálás köszönet érte, de lehet, hogy engem a korábbi rész (a keveréknyelvekről) érdekelne jobban. De majd megnézem, hozzáférek a könyvhöz.

_________________

Ideiglenesen feltettem Cseresnyési L. egy fejezetét a Nyelvek és stratégiák könyvéből. (Nem a megjelent verzió; nem ellenőriztem, de lényegi eltérések nincsenek.) Ebben van szó arról, mi a pidzsin meg a kreol.
És előkerült az is (a kreolos jegyeknél), amit tegnap írtam, hogy a magyarnak egyesek szerint vannak kreolos vonásai:

A pidzsin az, amikor különböző anyanyelvű emberek egy további, egyikük által sem igazán beszélt nyelven próbálnak kommunikálni, pontosabban annak elemeiből alakítanak ki egy új, szilárd szabályokkal nem rendelkező, alkalmi kódot. A főként így kommunikáló közösségben felnövő gyerekek ebből egy teljes értékű, szabályos kódot alakítanak ki.

Tipikus példája, amikor különböző anyanyelvű embereket rabszolgának rabolnak el, ezek kénytelenek valamennyit megérteni gazdájuk nyelvéből: mivel ez a közös tudásuk, ezekre az elemekre támaszkodva próbálnak egymással kommunikálni, ill. építenek ki hatékony kommunikációs rendszert.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Valamiféle keveréknyelvre gondolok én is, már korábban írtam, asszem. "Nem igazán"? Most igen vagy nem? Akkor mi is a pidzsin?

_________________

Igazad van. (Szoktak, és nem az.)

Igen, bár időnként bizonyos keveréknyelveket (pl. norvég--orosz) is szoktak pidzsinnek nevezni, habár ezek nem igazán pidzsinek...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

No ha ebbe belenéz valaki, akkor látja, hogy ugyan a mai Európában az egynyelvűség a központi hit (már arról, hogy mi a tipikus), de a valóságban a két/többnyelvűség a jellemző. A világban beszélt nyelvek (és most hagyjuk a több milliósokat, mert azok nem jellemzők még az ókorban, középkorban se) beszélői többnyelvűek. A magyarok is azok voltak. 18. századi körözőlevelekben az ország közepéről származó/elszökő magyar pásztorok leírásában szerepel, hogy 3-4 nyelvet beszél.
Szóval nehogy azt higyje már valaki, hogy a kétnyelvűség valami ritkaság, amit meg kell magyarázni. Épp az egynyelvűség érdemel magyarázatot, mert az "nem normális".
A pidzsin mint közvetítő nyelv (a jövevényszavak számára is) szellemes megoldás lenne, de semmiféle realitása nincs, és példákat se tudna senki hozni rá, hogy így történik. Természetesen lehet a pidzsinekből is átvenni szavakat, de ha csak a magyart nézem, sohase volt rá példa, hogy a német, szláv, román stb. jövevényszavaink pidzsinen keresztül jöttek volna.
Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy a pidzsinek kialakulásához nemcsak legalább kül. 3 nyelven beszélő beszélők kellenek (a kettő nem elég, ez alaptétel a pidzsinek kialakulásához), de szükségesek meghatározott presztízsviszonyok is, és az érintkezés szűk tematikája. Nem életszerű, hogy a türk--magyar viszony ilyen lett volna.

A szlovákiai, ukrajnai, romániai, szerbiai magyarok közösségei mind legalább kétnyelvűek. Azok a magyarországi cigány közösségek, amelyek lováriul, beásul beszélnek, szintén kétnyelvűek, mert tudnak magyarul is. (Hogy messzebb -- pl. Svájc, Oroszország -- ne menjünk.)

Bartha Csilla: A kétnyelvűség alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

A szóban forgó "török szavakat" nem az oszmán-törököktől vettük át, akik a mai Törökországot lakják. A "török népek" kategória elég sok népre utal, úgyhogy ez az ellenvetés nem releváns. Másrészt Törökország mai területén tudtommal csak egyszer jártak magyarok nagyobb számban: az ún. "kalandozások" alkalmával Konstantinápolyig jutottak, de az ott lakók akkor még görögül beszéltek.

Nem volt!
Kétnyelvű tagjai egy közösségnek mindig voltak, sőt többnyelvűek is, de egy egész közösség nem szokott az lenni.
A feltételezett török szavak miért lennének török szaavak? Hátha fordítva van? Hátha a törökök vették el a magyarból azokat a szavakat, na akkor mi van?
Törökország nagy része hegyvidék, nem feltételezem, hogy ők voltak a lovasok, nem pedig az oda érkező magyarok.

Bocs, én keveset tudok a pidzsinekről, de ha valaki tud egy másik nyelvet, akkor miért lenne szükség pidzsinre? A tolmács eredeti jelentéséről pedig fogalmunk sincs. Vagy van? Nem viccnek szántam.

_________________

De miért ne tudnák???



Remélem, ezt csak viccnek szántad...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

A pidzsint épp azé használják, mert nem tudják a másik nyelvet. Vagy valamit rosszul tudok? A tolmács pedig könnyen jelenthetett olyat, aki tudja a pidzsint.

_________________

Mivel a pidzsin senkinek nem anyanyelve (ha anyanyelv, az már kreol), a pidszin kényszerűen kötődik a többnyelvűséghez (legalább 2, de inkább 3 nyelv kell hozzá, plusz a pidzsin maga). De semmi olyat nem látok, ami akár felvetné, hogy a magyar-török kapcsolatokban ilyet használtak, és nem tolmácsokat, akik mindkét nyelvet magas szinten beszélték. (A tolmács is török jövevényszó, nem?)



Miért?????

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)