NYELVÉSZ

Bocs, nem értek hozzá, de amikor olyan intenzíven érdeklődnek a logika (és főleg a logika fundációs problémái) iránt (bocs, nem tudom, hogy kell magyarul mondani ezt a fundációs dolgot), akkor nem éppen ezt teszik?

Bocs, nem ide tartozik, de nyitottam egy új szálat ennek, elmagyarázná nekem valaki, hogy mit is jelent az a kognitív szemantika? Köszi!

Nem vagyok benne biztos, hogy ez mondjuk a kognitív szemantikára is igaz volna...

Felháborító , hogy nem enged a rendszer mindkettőre szavazni. Relatíve nem számít egy ilyen szavazat, de abszolút értelemben igen

Ezt mondták épp a logikai pozitivisták is: "az egzisztencialisták olyan zenészek, akiktől csak a zenei tehetség tagadtatott meg."

Én elég sok analitikus filozófiát olvasok, de azzal sajnos még így is egyetértek, hogy valami mégiscsak hiányzik belőle. Az analitikus filozófia valóban a tudományos sztenderdek szerint akar eljárni, egyfajta "tudományos filozófia". De éppen ezért totálisan személytelen. Ez egyfelől marha nagy előny (lehetővé teszi a távolságtartó vitát), másfelől teljesen háttérbe szorítja azokat a filozófiai kérdéseket, amiket nem lehet ilyen módszertannal megközelíteni. Hogy ilyenek lehetnek, ezt még a legvadabb analitikusnak is el kell(ene) ismernie. De általában nem ismerik el, mondván, hogy "ők nem is értik, hogy miről van szó". Én már feladtam ezt a vitát, amit egyszer hosszasan folytattam a Boldizsárral. Nem is kell, hogy mindenki így gondolkodjon, de cserébe az analitikusok is reflektálhatnának a saját előfeltevéseikre, hátha kiderülne, hogy a "természettudományos módszer" csak egy módszer, és nem az egyedüli üdvözítő módszer minden lehetséges életprobléma esetében.

Egyébként az analitikus filozófia és a nyelvészet kapcsolata szerintem nagyon jó (gondolok itt a szemantikára elsősorban), olyannyira, hogy nekem az az érzésem, hogy az analfil problémái szép lassan átcsúsznak a nyelvészet körébe. Vagy az MI-ébe: gondolhatunk itt pl. a gépi ontológiák fejlesztésére...

Elolvastam az iratokat, ezt a Schwendtner írta. Szerintem nagyon értelmes, kifejezetten jó szöveget írt. És sok mindenbe igaza is van. Csak azt az egyet nem bírja elfogadni, hogy a tudománynak vannak olyan standardjai, amiknek a filozófiára is vonatkozniuk kellene. Mért is ne vonatkoznának pont a filozófiára. Ha ezeket nem akarja betartani az ember, az se gond, de akkor írjon verseket. [kinga gonosz megjegyzése: csak ahhoz meg tehetség kellene. ]

Ettől a szakasztól nekem mindig dührohamom támadt, ráadásul a filozófia felvételire volt kötelező! Ezzel az erővel az Alkímiai mennyegzőt, vagy Vörös oroszlánt is filozófiai szakszövegnek lehet nyilvánítani.

Az egyik ellen-vitairat szerint:
azért vannak analitikusok, mert túl nagy a publikációs kényszer, ezért mennek rá a problémaközpontúbb, egy-egy érvre koncentráló filozofálásra, de így félő, hogy pont a lényeg felett siklanak el...

Igen, én a Carnapból másoltam ki.

Heidegger.
Asszem Carnap pont ezt a részletet nyílvánítja nem-filozófiának

"Hogy állunk ezzel a semmivel? -- Csak azért van-e a semmi, mivel van a nem, azaz a tagadás? Vagy fordítva van? A tagadás és a nem csak azért létezik, mert van a semmi? -- Azt állítjuk: a semmi eredendőbb, mint a nem és a tagadás. -- Hol keressük a semmit? Hol találjuk a semmit? -- Ismerjük a semmit. -- Az aggodalom kinyilvánítja a semmit. Az, amiért és ami miatt aggódtunk, ,tulajdonképpen' -- semmi sem volt. Valójában: a semmi maga -- mint olyan -- volt jelen. -- Hogy is állunk a semmivel? -- A semmi maga semmizik. Ha tehát a semmire és a létre vonatkozó kérdések területén megtörik az értelem hatalma, akkor ezzel a ,logika' filozófián belüli uralmának sorsa is eldől. A ,logika' eszméje maga feloldódik az eredendőbb kérdezés örvénylésében." (Nem igazán jó ez a fordítás, de a lényeg ebből is jól látszik. Ha tudjátok, írjátok meg a jobb fordítást, mer ooooooan szép!)

Kicsit megkésve, de hírt adok róla, hogy a mai napon újra lezajlott egy nagyszabású "analitikus filozófia vs. kontinentális filozófia" vita.
Mivel az elméleti nyelvészet módszertana az analitikus filozófiai hagyományból táplálkozik, ezért gondoltam, hogy esetleg itt érdekel valakit a dolog.
Akit igen, az látogasson el a http://www.fenomenologia.hu oldalra, és ott letöltheti Tőzsér János írását, amit személy szerint egy nagyon jól megszerkesztett, és jól érvelő cikknek tartok. A belinkelt oldalon található a fenomenológusok válasza, amit nem minősítek, csakúgy mint a vitatkozó feleket és a vita fontosságát, csak jelzem, hogy magán az eseményen úgy tűnt: az analitikusok felkészültebben és megalapozottabb érvekkel győztek. De a versenynek koránt sincs vége...