NYELVÉSZ

Súlyos......

Egy hasonló kaliberű "tudós" munkájából egy kis részlet:

http://magyar-japan.blogspot.com/2009/0 ... obata.html

_________________
少年易老學難成

Ő azt hiszi, és neki a hite elég...

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

pár részlet a könyvéből, kész beszarás, hogy miket össze nem tudnak okoskodni ezek a szélhámos állatok.
Csak hogy lehessen min röhögni:

,,A viszonyítószavak, határozószavak stb. a nyelv alázatos szolgái. Minden nyelvet ők tartanak össze mint a ház tégláit a malter. Emiatt ha egy nyelv ezen szócsoportja döntő mértékben összecseng egy másik nyelv ugyanilyen feladatú szócsoportjával, nem is kételkedhetünk a két nyelv azonosságában. (...):

a................................a, e, az, ez, pl. e mán meg hová lett?
a................................á, eh pl.:á, dehogy
aga.............................ugye
ákó.............................ehó, ehun
áthi............................áti ('túli')
bálé............................bár
eán............................tán
eg..............................meg
bále............................bár
ei...............................ej, hej, nosza, rajta
eia.............................ejha, nocsak
eksz...........................ki ['szófordulás']
énta-ütha...................ide-oda
eo.............................ó, régi
eüte..........................ugye (az előbb még 'aga' volt az etimológiai megfelelője varga szerint, de elvégre hát ez az áltudományos nyelvészet)
gár............................bár (előbb még ennek is 'bálé' volt a megfelelője, de nembaj...)
hüpo..........................kissé (alul) pl. hupikék: kicsit kék, hupipiros: kicsit piros
iszon..........................hiszen
me mán......................ne mán
mede.........................ne de
mogisz.......................mégis
nai.............................na
né, noé.......................né
nó……………………………..nem, ne nonó, na
nü…………………………….no, nos, no aztán
nüni…………………………naná
oi, oioi………………………ej, oh, ajaj, juj
ude…………………………ugye (a magyar ugye-nak immár 3 eimológiai megfelelője is van: aga, ude, eüte…szánalmas…)
(....)

Abban biztosak lehetünk, hogy a fent felsorakoztatott ógörög szavak és magyar megfelelőik egészében szorosan összetartoznak, mert nagy számuk ellenére is, mint a szaladó kutya és az ő árnyéka, tévedhetetlenül követik egymást: amerre mozdul az egyik, arra mozdul a másik, hangzásban, jelentésben egyaránt.”

Na no comment. tipikus amatőr....

Meg mégegy:
,,a vendéghangok egész meghökkentő mértékben is (')tolulhatnak(').
Íme néhány példa:

mihelyt-mihelyst
ilyet-ilyent
sirám-siralm
búg-brúg
bajlódik-bajmolódik
tücsök-prücsök-trücsök-ptrücsök
tüsszent-trüsszent-prüszent-ptrüsszent
enyh-renyh-lanyh-langy-lágy-lágyék-ágyék"

,,a mama még mindig azzal riogatja el a gyereket a piszkos hulladékoktól: kakás, lásd: ógörög kakósz=kakás (meg kell jegyeznem: kakómetrosz=szar mérés, szarul mért, azaz rosszul kakomoüszia= szar muzsikus, kakóbülosz=szar bölcs, szar tanácsot adó"

Ez a Hiteles Tudomány???

[Ezt mivel igazolod? A je, ji, ju, jo stb. szótagokat másképp írta? ]

Jó kérdés....miután rászóltam a srácra, "normálisan" kezdte használni a latin betűket....

_________________
少年易老學難成

Nem azt állítottam, hogy sose írnak mgh-kat, csak hogy tudnak úgy írni, hogy kihagyják őket. Sőt régebben volt, hogy a pontokat is elhagyták, akkor viszont t=b=th, w=q, stb. A hosszú magánhangzókat pedig glide betűkkel írják, tudjuk, hogy a magánhangzókat a görögök ,,találták ki''.

Ez csak részben igaz.

És mi is elvagyunk ékezetek nélkül, ha muszáj, de azért nem lenne jó, ha tök idegen témában hosszú szöveget úgy kéne olvasnunk.



Persze, de akkor a K a magánhangzó nélküli szótag jele, ugye? Mert vagy ezt fogadjuk el, vagy azt, h a japánok csak kezdetet írnak, ami ugyanaz, mintha mássalhangzókat írnának, mivel kódájuk viszont nincs (nagyon). Ebben különbözne a fura latin betűs írásuk és a valódi szótagírásuk.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Csak a rekord kedvéért mondom, hogy a hosszú magánhangzókat még az arabok is leírják, csak a rövideket nem. (Ill. bizonyos szövegtípusokban - például nyelvkönyvekben - mellékjelekkel a rövideket is jelzik.)

És mindezzel együtt az arabok tök jól elvannak úgy, hogy nem írnak magánhangzókat.
Egy rendes naív japánnak a jak két szótag. Az, hogy mi hány szótag, nem fonetika, hanem nyelvspecifikus dolog. Nem véletlen, hogy a fonetikusoknak sose sikerült használható meghatározást adni arra, hogy mi a szótag.

Igen, és ha minden szótag nyílt, akkor nem annyira, mert mondjuk akkor egy jel csak háromféleképpen olvasható, így egy háromjeles szó alig kilencféleképpen.



Ezt mivel igazolod? A je, ji, ju, jo stb. szótagokat másképp írta? Vagy pl. a jakot nem JK-nak írta volna?

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Egy olyan nyelvben, amiben nem sok magánhangzó van (pl. arab) nem is annyira. Meg az arabot lehet írni magánhangzók nélkül is, ekkor egy msh betű tényleg egy szótag. (Nameg mit értünk szótagon )

《Na jó, én ezt nem mondanám szótagírásnak, inkább a magánhangzók elhagyásának. Egy héber gyerek is így írta volna...》



Ez igaz, de a srác számára a J betű a ja や szótagjelnek felelt meg.

_________________
少年易老學難成

Na ne viccelj! Egy mássalhangzó erősen alulspecifikál egy szótagot! Hagyományosan ugye egy szótagjelnek jelölnie kellene a kezdetet, a magot és a kódát. Persze egyes nyelvekben ezeket még mindig ki kéne egészíteni nem teljes szótagot jelölpő jelekkel, pláne, ha a szótagjel mondjuk csak a kezdetet és a magot jelöli.



Majd a boss eldönti.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

A kettő nincs annyira messze egymástól. Egy mássalhangzó, ha nem írod utána a magánhangzóját, akkor egy szótagot képvisel.

(Viszont akkor lassan átmehetnénk valami rendes topikba.)

Érti valaki, hogy ez hogy akpcsolódik az előzményhez, ill. mit jelent?

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Sőt, ennél továbbmennék: szerintem kifejezetten káros, mert azt a benyomást kelti, mintha leírható lenne a másik nyelv kiejtése a saját írásrendszerünkkel (ez most persze nem csak a katakanára vonatkozik).



Na jó, én ezt nem mondanám szótagírásnak, inkább a magánhangzók elhagyásának. Egy héber gyerek is így írta volna...



Persze, a Nádasdy-szótár ilyenre jó, de ha nyelvkönyvben van, az azért fura...



Na, én speciel nagyon nem értek egyet egyik féllel sem...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)