NYELVÉSZ

Én egyébként nem osztom az ellenszenveteket, mert azt gondolom, hogy egy nyelv nem lehet sem rokonszenves, sem ellenszenves. Az ugyanis csak egy kódkészlet. Ami ellenszenves lehet, az a nyelv használói. Ha ők túlzottan térítő jelleggel lépnek fel, az embernek természetesen kinyílik a bicska a zsebében, aláírom. De ezt a kérdést válasszuk el magától a nyelvtől.

a nyelvet szeretem, de az angolokat nem túlzottan, és azon kevés angolos közé tartozom, aki egyáltalán nem vágyom Angliába!

-18-
„Eszperantó szervezetek - Az eszperantó szervezetek nem tömörítenek mindenkit, hanem csak azokat, akik hajlandók valamit tenni a nyelv fennmaradásáért vagy terjesztéséért, illetve erről várnak információt a szervezettől.”

Brain Storming:
Szilvási László „Összefoglaló eszperantó nyelvtan” című könyvének internetes kivonatában van egy fejezet, „Az eszperantó ismertsége tőled is függ!”, amiben a lelkes eszperantistákról olyan képet festenek, ami inkább egy fanatikushoz illik.
Íme a propaganda lista, ami bővíthető!:

- Jelvény viselése;
- otthoni bejárat mellé „eszperantó” tábla kihelyezése /az „English is spoken here” táblákhoz hasonlóan, amiket kereskedők tesznek ki a népszerűbb nemzetközi üdülőhelyeken/,
- telefonos játékokban a betelefonáló „eszperantistaságának” megemlítése, vagy eszperantó nyelvű zene kérése kívánságműsorban /ingyenreklám!/,
- hirdetőtáblákra információs anyagok kihelyezése,
- újsághirdetések feladása,
- a diplomához eszperantó nyelvvizsga megszerzése,
- felragasztható reklámcsíkok készítése, és kihelyezése szélvédőkre, üvegfelületekre,
- külföldön külföldiektől segítségkérés eszperantóul
- eszperantó változatok elkészítése (akár cégeknek is reklámanyagként a nemzetközi eszperantista lapokba!)
- utcákra táblák kihelyezése
- a jövedelemadó 1%-nak felajánlása az Eszperantó Alapítványnak, de a legfőbb: mások erre való rábeszélése!
- kulturális intézményekben, közintézményekben felhívni a figyelmet arra, hogy eszperantóul nincs kiírva az információ,
- az internetes terjesztésre számtalan konkrét ötlet, elsőként éppen az ”Angol nyelv kulturális gyarmatosító szerepének” kiemelése…
- eszperantónyelvű újságok újságcikkeinek fordítása és elküldése a helyi lapoknak, kiemelve a „nyelvi problémát” és az eszperantó „eredményeit”…
- köszönőlevél írása, ha valahol eszperantó kiírást, információt talál; vagy tiltakozás, ha egy „eredményt” meg akarnak szüntetni
- a „kallódó eszperantisták” felkarolása, informálásuk, mindenekelőtt azért hogy „ne vesszen kárba a nyelvtudás”
- Az Eszperantó Alapítványnak, az adó 1%-on túli támogatására való felhívás
- az utolsó pont: „Légy büszke, és vállald fel nyilvánosan is!” = „Merd nyíltan felvállalni, és légy büszke arra, hogy eszperantóul beszélsz, és a semleges nemzetközi nyelvet beszélők nagy családjába tartozol!”

És nem tiszta, hogy az Eszp. melyik változatát - ha az IDO-t, akkor azt az eszperantisták nem valószínű h elismerték, mert annakidején is elutasították ezt a javított változatot, pedig erre már a nyelvészek is azt mondták, h jobb, mint az eszp.

Magam nem sok konkrétumot tudok az eszperantóról. Eztegyszer végigolvasgattam, érdekes.

Ha az Esperanto az EU hivatalos nyelve lenne, akkor -- éppen a nyelvtani szabályossága miatt -- talán rengeteg pénzt lehetne megspórolni a különböző fordítórendszereken. A holland DLT projekt például az Esperantót (illetve annak egy módosított változatát) használta közvetítő nyelvként nyelvpárok között.

Az Európai Unió közös nyelve? Melyik?

(...)
Néhai Bárczi Géza akadémikus, a magyar nyelvtudomány büszkesége, egy cikke címében feltette a kérdést: Válhatik-e nemzeti nyelv az egész világ közvetítő nyelvévé? - és a rá jellemző szelíd érveléssel - mint számos más cikkében is - erre csak az eszperantót minosítette alkalmasnak. A Magyar Tudományos Akadémia több más tagja volt hasonló véleményen: Giesswein Sándor hittudós, nyelvész, szociológus, Korach Mór vegyész, Terplán Zénó gépészmérnök, Simonyi Károly fizikus, gépész- és villamosmérnök. Megpróbálok én is választ adni a magam földhözragadt szempontjai alapján.
(...)

Írta: Prof. Dr. Haszpra Ottó (1928), a Magyar Tudományos Akadémia és az Eszperantó Akadémia tagja, aki sokat tett az eszperantó nyelv tudományos célú alkalmazásáért

Megjelent a Magyar Nemzet 2002. október 7-i számában

Verselgető írta:

Miért ne lehetne az eszperantó az EU hivatalos nyelve?

Személy szerint én útálom az angolt. Szlovákiai magyar vagyok és az a véleményem, hogy az ember az anyanyelvén kívül soha sem fog tudni egy másik nyelvet úgy beszélni, hogy ne lehessen rajta észrevenni az akcentust. Vegyük Szlovákiát. A szlovákiai magyar politikusok, akik nemrég még a kormányban is ott voltak, kitűnően beszélik a szlovákot. De egy szlovák fél másodperc alatt észreveszi, hogy ezek tanulták a szlovákot, és nem szlovákok. Pedig szlovákiában mindenhol beszélnek szlovákul, tehát elvileg könnyen meg lehet tanulni ezt a nyelvet. Viszont ha az ember angolul tanul, és elveszteget erre - mondjuk - 10 évet, kimegy Angliába, és nem fogják érteni, hogy mit mond, és ő sem fogja érteni a bennszülött angolt. Persze pár hónap alatt hozzászokik, de sohasem fog tudni egyenrangú módon beszélni az angolokkal. Még öregségére is észreveszik, hogy nem angol. Persze vannak kivételek is, de nem várható el mindenkitől, hogy Lomb Kató legyen. Aztán miért fordítsa egy fiatalember energiájának nagy részét arram hogy egy nyelvet tanuljon?? Hiszen ez alatt az angol 2-3 szakmát is kitanulhat! A nem angol fiatal pedig a sok angol tanulás után csak oda jut, ahová az angol szemetes?? Nem borzasztóan igazságtalan ez?? Nem jobb lenne az eszperantó, ahol mindenki egyenlő eséllyel indulna. És főleg nem volna sokkal olcsóbb?? Nem kéne a sok tolmács, könnyebben lehetne számítógépre átvinni, stb., stb., stb.