NYELVÉSZ

Félreérted, én azt képviselem, hogy jobb lenne, ha a helyesírás szabályai megfelelnének a hangzásról szóló intuícióinknak, mert úgy könnyebb lenne megtanulni/megtanítani. Ahol pedig ingadozik az intuíciónk, ott meg lehet engedni a szabad döntést (hiszen nem véletlenül ingadozik). Attól még szabály lenne, hogy teret engedne a szabad választásnak, más szabályrendszerekben is van ilyen.

Kedves kalman!

Véleményed nagyon hasonló sok itt író nyelvészéhez, hogy tudniillik nem kell szabályokat szabni, a nyelv szuverén módon alakul, és a nyelvész dolga ennek tudomásul vétele.
Ezzel semmi bajom, amíg nyelvészekről van szó.
De akkor ne tanítson a tanár? Ne javítson a lektor?
A nyelv ismerete és helyes használata már nem része a szocializációnak?
Bocs, nem ellened ágálok, csak érteni szeretném.
Mert szerintem más, ha a nyelv spontán alakul viszonylag hosszabb idő alatt, és más, amikor egy mikrofonnal felszerelt félművelt tuskó percek alatt bevezetheti például a "kamatvágás"-t (mert ő tud angolul is).

Teljesen eggyetértek, de a példa nem jó, az eggy gondolat bánt engemet esetében a ggy mássalhangzó mellett van, és mint minden hosszú mássalhangzó, ilyenkor rövidnek hangzik (így: e[gy] gondolat). Meg vannak szavak, amiben történetileg az eggy van, mégis röviddel vannak, pl. egyetem, egyedül.
Nekem nem fülsértő, de ez mindegy is. Én azt pártolnám, hogy ha valaki tart szünetet (és felviszi a dallamot) ezen a helyen, azt jelezhesse vesszővel, ha nem, akkor ne tegyen vesszőt. A hogy előtt pl. a legtöbbször se szünet, se magasabb dallam nem lehetséges, ezért a legtöbb esetben vessző se kellene elé, most pedig mindig kell, borzasztó nehéz megtanulni.

Talán még nem késő reagálnom (az eredeti felvetésre ):

EGGY !!!
A számnév eggggyet szeretném legalább két gyével írni. Mindenki így mondja, és úgy tudom, a XIX. század jó részében így is írták.
Így nem kéne a tanárnak külön elmagyaráznia (már ha elmagyarázza), hogy nem "Egy GONDOLAT bánt engemet", hanem "EGGY gondolat bánt engemet".

Ami a felesleges vesszőket illeti:
Szerintem a felhozott magasröptű nyelvelméleti okokon kívül más magyarázat is lehetséges. Én például régebben soha nem hallottam, hogy felvitték volna a hangot egy ilyen mondatban:
"Elvittek egy a járdán parkoló autót."
Aztán valaki kitalálta, hogy az "egy" után ilyenkor vesszőt kell tenni, és ezt követően vettem észre, hogy ez a vessző hatott vissza a beszélt nyelvre, és sokan már így mondják:
"Elvittek egy, <magas C> a járdán parkoló autót". (Fülsértő.)

Szóval azt gondolom, lehet, hogy a gyenge helyesírók (sokan vannak) befolyásolják a gyenge beszélőket (sokan vannak).

igazad van. Elkerülte a figyelmem. Ebben a mondatban határozókat topikalizáltam és nem látszik, hogy kiestek a mondatból. Ha egy tárgy topikalizálódik, akkor azt a mondatban újra fel kell venni egy klitikummal:

Il tuo libro, lo ho comprato.
a te könyvedet, azt megvettem

Szerintem az ATM-es szálat le lehetne választani...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Hát, én el nem tudnám képzelni, h ezt kontrasztív topikos hangsúllyal ejtsem úgy, h a pillanatnyilag mint nem kontrasztív topik legyen jelen... vagy éppen az lenne a kontrasztív, és az ATM nem? Úgy se kóser...



De ez nem kb. azért van, mint az angolban, h szigorú lenne a szórend, ezért az ilyen szórend valahogy szétbontott mondat vagy minek lehet ezt hívni? (Mondjuk az angolban topikalizáció.)

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

OFF OFF OFF


szó szerint fordítottam

[off][off]
Valójában ... az egyetemen voltam a jó fordítás, hiszen a mondat nem azt jelenti, hogy 'megfordultam az egyetemen', hanem hogy 'az egyetemen tartózkodtam'.[/off][/off]

OFF


az olaszban, ahol a topik és a fókusz szintén az ige elött van, mindig vesszôznek:

Ieri, IO, alle tree, ero in universitá.

Tegnap, ÉN, háromkor, voltam az egyetemen.

Keszler Borbála szerint igen régóta meglehetősen gyakori jelenség a vessző használata alany és állítmány között. Hangsúlyoznám, ez nem az én megfogalmazásom. Mindenesetre sokkal gyakoribb névszói állítmány esetén, és inkább gondolatjelet, mint vesszőt szoktak tenni, főként amióta orosz–magyar interferencia is fellépett.

Szerintem az ATM-es mondatban a vessző a (potenciálisan) kontrasztív topikot kívánja jelölni.

Biztos vagy benne, h ez a topik és a komment határa? én azt mondanám, h a pillanatnyilag is topik... Én már rengeteget gondolkodtam azon, h miért tesznek ilyen helyre vesszőt. Inkább a téma(/réma?) határnak gondolnám...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Erről jut eszembe, nekem nagyon tetszik az gyakorlat, amikor a na(t)ive speller-ek a topik és a komment közé nyomják a vesszőt, pl. ma láttam kiírva:

és ebben az esetben a meg és az is közé kerülhet még valami? (sztem nem, de nyilván nem ez az egyetlen teszt)

Ezekben a szavakban rendszertelenül rövidül. Ezekben (legalábbis az utolsó kettőben) is röviden kellene írni, egyszerűen azért, mert így mondjuk. De ha az új szabályzat a hir, viz, ut stb. írásmódot írná elő, az nagyon durva törés lenne, és iszonyatos társadalmi ellenállásba ütközne.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)