NYELVÉSZ

Találtam egy ilyen komi adatot: ľežnög = žeľnög 'csipkebokor'

(az ö kb. svá, centrális képzésű, középső nyelvállású labializálatan magánhangzó -- ennek nincs nagy jelentősége, csak hátha vki kérdezte volna)

Konkrét adatok nincsenek, ezért óvatos Rédei. Ennek ellenére szerintem sokkal hihetőbb, mint az ösvény--sövény kapcsolat.

De milyen adatok szólnak emellett? És a másik kérdésem: ismerünk más nyelvekben ilyen jelenséget? És ha igen, tudunk-e olyanról, amikor "tabuisztikus" oka van? (Magunk közt: ahány ilyen metatézissel találkoztam eddig, annak mindig reduplikáció volt az eredete, tehát S1S2 > (redupl.) S1S2S1S2 > (a szó eleji S1 eltűnik) S2S1S2 > (a szó végi S2 eltűnik) S2S1. -- Itt az S-ek szótagokat akarnak jelenteni.)