NYELVÉSZ

Húúúúúúúú !
Akkor mégiscsak lehet ebben is különbség, ha főnév, vagy melléknév ?
(bár lehet, hogy ezt már valaki leírta, mindjárt megnézem)
"A halandók halandóak ! " mintájára "A hasonlók hasonlóak ?"

_________________
Az írás a beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat ... rögzíti, hogy általánossá válásukat segítse.

Igen, ezért írtam, hogy az -ó/-ő képzősök, de persze ezek a töbi képzők is ugyanúgy viselkednek.

Az elsőnél nekem egyértelmű a főnév -- melléknév különbség: A halandók (*halandóak) halandók/halandóak. (Vagyis főnévként nem lehet benne ,,kötőhang'', melléknévként lehet.

akkor talán ez többet fordul elő

halandó - halandók - halandóak
gyanakvó - gyanakvók - gyanakvóak (gyanakodók - gyanakodóak)
hajlandó - hajlandók - hajlandóak
kelendő - kelendők- kelendőek
stb.-stb.

ezek szerint erre hasonlít, hogy az -andó - endő -odó -ödő után az -ak végződés (jel) is gyakori ?
(mintha valami árnyalatnyi visszaható érzést adna a szónak, de mire is hat vissza)

_________________
Az írás a beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat ... rögzíti, hogy általánossá válásukat segítse.

I stand corrected.

Igeként jó, főleg igekötővel...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Nekem a "maródik" teljesen rossz, csak a "maródiak" a jó.

Egyébként a "maródiak listája" vastagon a sportszleng része, de írásban így is alig fordul elő, inkább csak klisékbe menekülő riporterektől hallom sűrűn.

gyakorik a neten kb. 1300 db. van, de ez részben nick, részben nyilván elgépelés -- ezzel szemben gyakoriak közel 85000. Ezek szerint tényleg van, de elég ritka.

A maródi szerintem szinte kihalt szónak tekinthető, sajnos a neten nehéz felmérni, mert van ilyen vezetéknév is, ami igencsak megdobja az előfordulását. Arra mindenesetre nem igazán jó, hogy anyanyelvi intuíciót teszteljünk vele.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

A maródi a német marode 'gyengélkedő katona' átvétele (végső soron a francia maraud 'gazember' szóból származik). Szóval nem -i képzős; nem mintha az etimológia számítana, de gondolom a magyar beszélők számára általában nem érezhető benne -i képző, nekem ennek megfelelően a maródiak a furcsa.

a gyakorik alakot, ha jól emlékszem Jászberény környékén hallottam és ott mindenki így használta, de edélyiektől is hallottam párszor, például Szováta környékiektől
majd keresek más példát, most hirtelen csak a
maródi - maródik - maródiak
(beteg, elesett, fáradt jelentéssel) jut az eszembe, de gondolom ez is "archaikus" szó

_________________
Az írás a beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat ... rögzíti, hogy általánossá válásukat segítse.

Én pl. annak örülnék, ha az iskolában mindenki használhatná az anyanyelvét. Ezt úgy értem, hogy akár azt a nyelvváltozatot is, amelyet otthon megtanult. Legyen az nyelvjárás vagy bármilyen, a standardtól eltérő változat.
Értem én, hogy mit mondasz: igen, van olyan, hogy standard, de az is folyamatosan változik, és nem kell belőle fétist csinálni. Az is "csak" egy nyelvváltozat (vagy inkább nyelvi megoldások összessége), és megvan a maga funkciója. Az persze fontos, hogy az iskolában mindenki megtanulhassa ezt a változatot (ezeket a nyelvi formákat), mert úgy tűnik, hogy manapság enélkül hátrányos helyzetbe kerül (gondolom valami ilyesmire gondoltál, amikor azt írtad, hogy legyen "nyelvoktatási alap"). A gond ott van, hogy az iskola kizárólag ezt tanítja, ráadásul úgy, hogy a többi nyelvváltozatot megbélyegzi, helytelennek, műveletlennek mond olyan nyelvi megoldásokat, amelyek a gyerekek otthon elsajátított változatában megvannak, ráadásul a magyar emberek nagy része használja ezeket a formákat.
Egyébként abból, hogy "átlagmagyar/irodalmi/ajánlott", egyik sem jó. Átlagolni nem lehet, hogyan is lehetne? Mit vegyünk bele, mit hagyjunk figyelmen kívül? Az irodalom nyelvét meg hagyjuk, az másra való, az művészet, ott bármi megengedett (és elő is fordul). Az ajánlotton mit értesz? Ki ajánlja és kinek? És főleg: miért?
A standard inkább egyfajta konszenzus kellene hogy legyen, aminek egyértelműen megvan a használati köre, és nem szabadna arra törekedni, hogy kizárólagos legyen.

_________________

Amit itt leírsz, azt szakszerűen kb. úgy mondanánk, hogy visszafejlődik a ragozás. Először is, ez pillanatnyilag egyáltalán nem tűnik igaznak a magyarra. Másodszor: ha idővel meg is történne (jó esélye van, hogy néhány ezer éven belül megtörténik, mert a nyelvek fejlődése ciklusokat látszik kirajzolni, melyek során a ragozás hol leépül., hol kiteljesedik -- egyébként pl. a főnévragozás az ómagyar elejére erősen leépült, aztán megint megerősödött), az sem jelentene semmi rosszat: az angolban vagy az olaszban pl. alig van ragozás (külön9ösen a névszóknál), de ettől még nem rosszabb nyelvek. Ha viszont mégis ragaszkodnál ahhoz, hogy rosszabbak, akkor viszont sajnálhatod, hogy magyarul beszélsz és nem eszkimóul vagy egy olyan indián nyelven, ahol egy szóba jóval többet lehet tömöríteni, mint a magyarba (morfológiailag komplexebbek a szavak): http://hu.wikipedia.org/wiki/Poliszintetikus_nyelv#P.C3.A9ld.C3.A1k (ez volt hirtelen a legkézenfekvőbb példa, bár a cikk elég szörnyű, kezdve azzal, h csukcsinak nevezi a csukcsot).



Én nem nagyon tudok elképzelni olyan helyzetet, ahol a gyakorik alakot helyesnek érezném, úgyhogy ez nem igazán jó példa. Sőt, akkor se lenne az, ha ez nem lenen probléma, hiszen semmi nem biztosítja, h a gyakori úgy viselkedik, mint a hasonló. (Persze az sem biztos, h a hasonló úgy viselkedik, mint egy "igazi" folyamatos melléknévi igenév.)

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Ezt hogy kell érteni? Nálam csak gyakoriak van, ami azt jelenti, hogy nincs emlékem arról, hogy a gyakorik alakot valaha is hallottam volna (vagy csak olyan ritkán, hogy az elhanyagolható).

Nos, találtam egy érdekes dolgot, ami talán megvilágíthatja ezt az érzésemet jobban :

gyakori - gyakorik - gyakoriak

"Sajnos minden igyekezet ellenére igen gyakorik a tanösvények ismertető tábláinak megrongálása."
"Az egészségesnél is gyakorik az ilyen disszonanciák, a hasonló élesen elkülönült szituációk."
"Márnából gyakorik a 3 kg feletti fogások. A dunakiliti fenékküszöb alatti vízterület a pergető horgászok birodalma."

Nekem minden fenti esetben a gyakoriak használata lenne kézenfekvő, holott képzésileg a gyakorik is tökéletes.

_________________
Az írás a beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat ... rögzíti, hogy általánossá válásukat segítse.

Nem. De akkor még egyszer: mondasz valamit (pl. ott még volt különbség a thou meg a you közt, akkor én is mondok valamit (pl. baromira nem volt olyan segédigerendszer mint most).

Azt írtad, meg kéne már állapodni valami standardban. Egyrészt van ilyen standard, másrészt ez a megállapodás folyamatosan történik: én holnap valamit kicsit máshogy mondok, a másiknak megtetszik, ő is úgy mondja, aztán egyre többen (vagy nem). Így aztán szép lassan változik a nyelv. A változást csak nagyobb távolságból szoktuk észrevenni. De ilyesmiről már többször beszéltünk itt, keress egy kicsit.