NYELVÉSZ

Igen, de a lekszikai szóba ily módon beleférnek egész mondatok (pl. szólások, közmondások) is, szóval grammatikailag a lexikai szó semmire sem jó. A négy szófogalom közül a lexikai szerintem grammatikailag teljesen haszntalan.



Ki mondott olyat, h a vasmacska 'horgony' összetétel gáz? Egyáltalán: milyen értelemben lenne gáz???

Különben Kálmán kifejezetten a jelöltről idéz. A jelöletlent egészen másképp kezeli a helyesírás, ill. a hmny.



Nem tudom, mit szólna egy biológus, ha azt mondanád neki, h az sem baj, ha valaki emlősök alatt madarakat ért...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Talán. De sztem akkora marhaságot nem írtam. Főleg hogy amíg nem lesz rendesen definiálva, h mi is a "szó", addig a "szószerkezet" és az "összetétel" fogalom sem értelmezhető normálisan.
Az a mód ahogy fejes közelítette meg a kérdést talán párhuzamba állítható a fonológiai szó fogalmával , az én felvetésem meg talán a lexikai szó fogalmával.
De a topicnyitóban kalman azt idézte h:

szal ennek logikájára nem értem miért gáz h a vasmacska 'horgony' összetétel.

Én azt látom a legnagyobb bajnak h egy-egy fogalmat úgy használnak sokan h előtte nem magyarázzák meg, hogyan is értik azt. Szóval legalább a fogalmak tekintetében lehetne vmi megegyezés... (eleve "Hivatalos álláspont" mi lenne? AkH? MG?... nyilván nem).
Szal sztem még az sem probléma ha vki a "fonológia" szót "fonetika" értelemben használja, csak előtte magyarázza meg h úgy érti a dolgot.

Nagyon rossz megközelítés. Pl. a vasmacska szószerkezet lenne 'vasból levő macska', de összetétel 'horgony' jelentésben.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Az összetételnél mindig egy hangsúly van (egyenes szórendben stb., még néhány feltétel kell): 'egyetért, míg a szószerkezetben kettő lehet: 'egyet 'értek: X-et.Az hogy lehet?!! Mást se tesz az egész hagyományos nyelvtan, mint kategóriákat definiálgat, akkor ilyen fontos kategóriákat, amikre ráadásul a helyesírás is hivatkozik, hogy ne definiálná?!! Panaszt teszek a minisztériumba!

Nem értem ezt a hangsúlyviszonyos megközelítést...
Hogy néznek ki pontosan a hangsúlyviszonyok az első esetben, és hogy a másik esetben?

Ez a hangsúlyviszonyos megközelítés nekem úgy hat mint a szófogalom esetében a "fonológiai szó" definíciója.
Szal kissé generativista módon azt lehet(ne) mondatni, hogy amit felveszek a lexikonba az összetétel, amit meg nem, az szerkezet.
A normális nyelvfelfogásoknak meg sztem jobb ötletük nincs, sztem nincs "hivatalos álláspont" se.

Ez már kezd lerágott csont lenni. Azért nem írják, mert elvből nem akarnak a hangsúlyra hivatkozni. Mártonfi olyasmit szokott erről fejtegetni, h azért, mert azt a zemberek "nem érzik".

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Egy szót se írnak ott hangsúlyozásról, erre gondoltam.

Ha jól értem fejes-t, akkor ezt írják. Azért beszélnek az a) pontban szókapcsolatokról, a b)-ben pedig összetett szavakról. A kettő között pont a hangsúlyviszonyok tesznek különbséget, nem?

De ez a hivatalos álláspont? Mer ezt nem olvastam sehol. És akkor az AkH-ba mér nem ezt írják? Az jelentősen leegyszerűsítené a dolgokat, nem?

A hangsúlyviszonyok képzik az alapját. Valójában nem is mindig összetétel az összetétel, hanem igemódosítós szerkezet, mint az igekötőnél, csak hagyományoskámék itt is kavarnak: nem ért egyet, nem áll jót, nem áll helyt stb.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Nem tudom, melyik másik fórumon tehetném fel ezt a kérdést... Szóval magyart tanító ismerősöm kérdezte, hogy a francba lehet megkülönböztetni ezt a kettőt. A fehér Grammatikát megnéztem, ott semmi támpontot nem találtam. Az AkH. 123 b) pontjában találtam olyasmit, hogy: "A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege" -- ez úgy hangzik, mintha definíció lenne (olyanok tartoznak ide, mint egyetért, helytáll, jótáll, semmittevő, számottevő). Viszont az a) pontban, ahol a tárgyas szókapcsolatokról van szó, azt írja, hogy "az állandósult szókapcsolatokban is", szóval ott se kizártak a nem transzparensek, pl. ott van felsorolva az eleget tesz és a szemet szúr is, pedig azok tökre nem transzparensek, akkor azokra mér nem mondják, hogy nem összetételek? Ugye nem azért, mert külön kell őket írni? De télleg, mondja már meg valaki, mi a hivatalos álláspont!