"A szavak beosonnak a nyitva felejtett nyílászárókon"
Ez már tényleg sok(k)!!!
Elhatároztam, hogy "ha lúd, akkor legyen kövér" alapon a PBÚ-ban (!) olvasói levélként reagálok a cikkre. Nem feltűnési viszketegségből, de igazán kíváncsi vagyok, hogy mi sül ki belőle. Az eredeti cikket nem tudom belinkelni, mert csak papíron van meg és feleslegesen nem fogom begépelni. Viszont ide beteszem a válaszomat. Ez amolyan hallgatói megfogalmazás, ezért nem akartam nagyon pontosítani, igyekszem főleg az érzelmekre hatni...

Olvasói levél
Nyelvművelők -- műnyelvelők, avagy: Már a PBÚ is?
Meglepetten vettem tudomásul a minap, hogy a Hazafias Népfront Nyelvművelő Szakosztálya a BTK-n (is) képzi utánpótlás-csapatát. Talán többen emlékeznek a hangzatos "Szépen magyarul - szépen emberül" címet viselő kiadványra, melyben többek közt a fiatalok aktuális nyelvhasználatát kritizálták gúnyos hangú írásokban, helyenként közelgő nemzethalált vizionálva. Nos, a PBÚ legutóbbi számában Országh Péter tollából akarva-akaratlanul éppen a fent említett kötet szellemisége csapott meg, és nyitotta ki a bicskát a zsebemben.
Hogy rögtön a közepébe vágjak: "nagyon idegesítő", ha a magyar (vagy bármely) nyelv szavait indokolatlanul személyesítik meg. Nem gondolnám, hogy bármelyik kifejezésünk "gátlástalan" lenne. Ilyesmiket eddig csak A Magyar Nyelvművelő megynyilatkozásaiban hallottam. Már látom is, amint e jeles férfiú "beoson"az MTV-székház "nyitva felejtett nyílászáróin", "fölhág a szószékre" és kőkorszaki (helyesebben Aczél-korszaki) díszletek között hirdeti ki aktuális ítéleteit néhány ártatlanul pellengérre állított, mit sem sejtő magyar szó felett. Bocsánatot kérek, vizuális típus vagyok.
A legrosszabb mégsem a nyelvnek nevezett kommunikációs kódrendszer fölösleges szidalma, hanem az, hogy ezáltal kimondatlanul is használóját, az embert becsmérlik le. Ez pedig nem szép dolog. A nyelvészeknek az (lenne) a dolguk, hogy minél alaposabban felderítsék e kódrendszer belső szabályait, törvényszerűségeit, leírják használati módjának változatait és igen: változásait. De szigorúan értékítélet nélkül, mert legjobb tapasztalataim szerint a gyűlölet nem használ a tudománynak. Óvakodjunk attól, hogy minden változást automatikusan nyelvromlásnak bélyegezzünk. (Ennyi erővel mai beszédünk is silány vacak a nyelvemlékeinkhez képest.)
Az említett cikkre konkretizálva mindezt: jelenleg azt látjuk, hogy "kerül" szavunk jelentése kibővülőben van. (Ez tény, minden felmagasztalás nélkül, ami éppúgy távol áll tőlem.) Használati módjának kiszélesedése azonban egyáltalán nem megy a megérthetőség rovására. Máshogy nem is lehetne. Az elmúlt évszázadokban hány hasonló kibővülés játszódott le? Ugye, nem kevés. Mégsem hinném, hogy emiatt rosszabbul értenénk egymást, azt pedig főleg nem, hogy az így használt kifejezések csúnyák lennének. Ez olyan volna, mintha a DNS vagy a KRESZ egyes új információit nevezném csúnyának.
Keseregni lehet, de nem érdemes. Az nem a nyelvészek, hanem a nyelvművelők dolga, habár erre nem kérte őket senki. Én is csak reménykedni tudok, hogy az írás a PBÚ-ban nem kerül folytatásra és nem szedik elő kéthetente a Nyelvészeti Homokozó unalomig ismert gumicsontjait. Ugyan mindez nyilván nem tőlem függ, de nagyon örülnék neki, ha a hallgatók lapja nem süllyedne le erre az "orrturkáló" színvonalra.
Pásztor Árpád