NYELVÉSZ

Jaj, nem bírom ki. Kedves Ferkovax! Mink itten egy árva buznyákot nem kapunk azért, hogy egymást és az idevetődőket szórakoztatjuk agyalásainkkal. Aki több milliót keresett az ilyesmivel, az az e-nyelv volt. Néhány hétig.

Az ELTE BTK TO mint az Angol--Amerikai Intézet tanulmányi igazgatójának kérdezte meg a véleményem, nem mint nyelvészét. Laikusnak pedig mint nem nyelvészt neveztünk, ez ugyanis a kérdésedből egyértelműen kiderült.

Ahhoz képest, hogy ketten is arról szóltak, hogy időnként megkérdik a véleményüket a magyar egyetemi tantágrgyak angol megfelelőiről, és ezzel kapcsolatban az oklevelekben használt kifejezések érvényességéről és jóságáról, a MAB meg az OM nem számít nagyon készséges segítségnek, vayg igen? Akár FO-t is írhattak volna ezzel a hozzáállással.

figyu, sztem itt nem akart senki se kioktatni téged, csak egyértelműen és tömören megmondani, hogy bár ez egy fontos kérdés, de miért nem a nyelvészek asztala. lehet, hogy ez kioktatónak hatott, de biztosíthatlak, hogy ezt senki sem akarta így. amúgy pedig szigetva írta is, hova fordulj:



ami a gatyamadzag helyesírását illeti, az ideíró nyelvészek többsége szerint a helyesírás mint olyan nem is nyelvészeti kérdés (hiszen nem magát a nyelvet érinti, csak annak írásos lejegyzését)

amúgy meg azt akartam csak mondani, hogy a nyelvészek a nyelv rendszerét, összefüggéseit vizsgálják, s ebből a szempontból egyetlen darab szó konkrét jelentését önmagában, elszigetelten vizsgálni nem olyan érdekes

Na ez nagy magyar marhaság halmtomi:

Az pedig, hogy egy konkrét szónak mi a jelentése, nyelvészeti szempontból nem túl releváns és izgalmas kérdés. Amit erről a témáról nyelvészetileg el lehet mondani, azt szigetva már elmondta. Ha definíciót keresel, azt jogászoknál keresd, ez nem a nyelvészek asztala.[/quote]

Úgy látszik , hogy pragmatikával nem foglalkoztok, csak pl. a gatyamadzag helyesírásával a 18. században...

Ez nagyon nincs rendjén, mert ebben negatív rekordot döntötök, egyházfiak...

Kedves Halmtomi
Én csak annyit kértem, hogy irányítsatak a megfelelő fórumra, témacsokorhoz. Ehelyett folyton kioktattok. Nincs elég örömötök a katedrán?

Kedves ferkovax, a nyelvészeknek csak egy része foglalkozik szótárkészítéssel. Akikkel itt most társalogsz, tudtommal egyikük se lexikográfus, tehát őket fölösleges izélgetni azért, hogy mi van benne melyik szótárban, és mi nincs.

Az pedig, hogy egy konkrét szónak mi a jelentése, nyelvészeti szempontból nem túl releváns és izgalmas kérdés. Amit erről a témáról nyelvészetileg el lehet mondani, azt szigetva már elmondta. Ha definíciót keresel, azt jogászoknál keresd, ez nem a nyelvészek asztala.

Rémás témacsőszöm
Kicsit meg vagytok blogondulva. Eléb laikusnak neveztek valakit, akit nem ismertek, mert akit ismertek, nyilván azok a nem laikusok. Annak ellenére, hogy nem mertek állást foglalni szakmainak nevezhető kérdésekben. Utóbb nem olvasod el a szöveget rendesen, nem akarsz több kérdésre válaszolni, hanem anekdotázol, Ezért kapod a fizetésedet?

Én is tudom, hogy a szótáár nem törvény, továbbá, hogy a jogi szövegek definíciókkal kezdődnek. Ezzől függetleneül kérdezem, nincs helye egy magyar szónak a szótárban?
A szavak szótári jelentése és a használatban megmutatkozó jelentése közti különbséggel én is tisztában vagyok.
Az meg nem lep meg, hpgy te is szívesen lefordítanád azokat a kifejezéseket jó pénzért.
Ami meglep, hogy egy egyenes kérdésre eddig nem érkezett egyenes válasz.
Az egyenes beszéd már nem része a magyar nyelvnek?

Az ELTE BTK Tanulmányi Osztályának vezetője kb. éves ciklusokban megkérdezi, hogyan kéne angolul írni ilyesmit (pl. történelem szakos középiskolai tanár). Mindig mondok neki valamit. Két dolgot nem értek. Egyrészt miért nem írja fel magának (hiszen én nem emlékszem, mit mondtam legutóbb, mert annyira nem érdekel), másrészt miért nem a minisztérium szedi ezeket össze (akár engem is megkérdezhetne, jó pénzért már érdekelne ), és küldi szét mindenhova, hogy ugyanazt írják a diplomába Szegeden is, meg Pesten is.

A szótár nem törvénykönyv. A törvény maga szokta definiálni, hogy min mit ért. Pl. tök mindegy mit ír a szótár, a gázártámogatásra az minősül rászorulónak, akinek az előző háromhavi jövedelme nem ér el bizonyos összeget. Hogy épp eladta a házát, hogy épp kirúgták és kapott hathavi fizetést még? Nem számít: nem rászoruló. Hogy négy hónapja több milliót zsákolt, azóta viszont semmit? Nem számít: rászoruló. Nem a törvényt/rendeletet vagy mit akarom szidni, csak azt illusztrálni, hogy nem lehet szótárakra hivatkozni, pl. amikor a ,,rászoruló'' definícióját keressük.

Azt meg végképp ne higgyük, hogy a szavak azt jelentik, amit egy bizonyos szótáríró(csapat) gondol, hogy jelentenek. A szavak azt jelentik, amit a használók gondolnak róluk. Ezért változik a szavak jelentése: az idő haladtával másra kezdik használni a beszélők. Aztán a szótárírók vagy helyesen írják ezt le, vagy nem, a tényeken ez nem változtat.

Értem, hogy te valami megfogható definíciót keresel: azt a törvény szövegében kell keresned.

Hisz tanítani bárki bármiből bármit tud. Ez elég ciki állítás, akármilyen főiskoláról van szó.

Szerintem elég kínos, hogy olyan szavak vannak egy törvényben és közhasználatban, amelyek definíciója hiányzik a kis MNyÉSz-ből. Még egy kínos témáról is szeretnék szólni, és azért, hogy megfelelő rovatban kezdjem el, kérem eligazítást, melyik témába írjam be.
A téma a következő:
A felsőoktatási (és egyéb) képesítések magyar nyelvű megnevezése, valamint a tanított (szaktárgyak) hiteles megnevezésére és azok angol nyelvű egyenértékű változataira szükség van a uniós Diploma Supplement-ekhez. Ez egy mellékletként készül 2004. óta. Hol van? Hogyan lehet megnézni? Köztulajdon-e? Ha igen, mikor lesz publikus? Ha nem, akkor milyen alapon lesz egy szakszókics vagy szakszószedet magántulajdon?

(és) mikor kerül be a szó az értelmező szótárba?

idézet a Kossuth RádióbólAzt tudom mondani, hogy abban a pillanatban, hogy egy adott szektor konkrét igényekkel, kérésekkel jelentkezik, akkor erre a főiskola tud rugalmasan reagálni. Gyakorlatilag azt tudom mondani, hogy fél év alatt ki lehet dolgozni egy új szakirányt, és el lehet vele indulni, tehát, mintegy egy-másfél év múlva már tudunk a konkrét ipari igényekre reagálni