kalman wrote:
Egyre gyakrabban hallok teljes mondatként "ez egy A" alakú szerkezeteket: Ez egy érdekes. Ez egy meggondolandó. Ti nem? Korrelál ez valamivel? Van vmi párhuzama, vagy teljesen elszigetelt jelenség?
Párhuzam:
A B C
1. Mondok valamit. Mondok egyet. *Mondok.
2. Mondok valami érdekeset. Mondok egy érdekeset. *Mondok érdekeset.
3. Ez valami érdekes. Ez egy érdekes. Ez érdekes.
4. Ez nem valami érdekes. Ez nem egy érdekes. Ez nem érdekes.
5. Ez valami csodálatos! Ez egy csodálatos! Ez csodálatos!
6. A Ferike, az valami édes. A Ferike, az egy édes. A Ferike, az édes.
Egy lehetséges értelmezés:
Az "egy" itt fönévi határozatlan névmás, és nem a "nagyon", hanem a "valami" szinonimája. A 3-6 sorokban az A, B mondatokat a nagyobb nyomaték kedvéért mondjuk a szimpla C helyett, de A, B nyelvtanilag nem a C mértékhatározóval való bövítései, hanem az "Ez valami, ami érdekes" típusú alárendelö összetett mondat rövidítései. Ez azonban már elhomályosult a beszélök elméjében, és a "valami" néha mértékhatározónak, az "egy" névelönek hangzik. (Kicsit hasonló példa: "Hogy nem szeretsz, az egy dolog..." - itt az "egy" eredeti értelme szerint hangsúlyos kellene legyen, de gyakran hangsúlytalanul, névelöként mondják.)
Egy másik értelmezés: B-ben az "érdekes" egy csonka jelzös szerkezet, ehelyett: "érdekes dolog", vö. "És most jön az érdekes!", "Ez az érdekes!"; az "egy" pedig határozatlan névelö. (Kivéve B1-ben!) Vagy ez utóbbiakban is lehet az "az érdekes"-t "az, ami érdekes"-nek, tehát az "az"-t névelö helyett névmásnak érteni?
Végül is talán a névmások névelövé válásának folyamatáról van szó?