a magyar nyelv egyedülállóságáról

fejes.lászló

A MAGYAR NYELV VILÁGREKORDJA

Az uraság tekergeti
Nagy hevesen a leányt,

A kereskedõ bedugja
Ecetes korsó gyanánt.

A kanonok gyûgyõlgeti
Vén szotykáját pamlagon,

A káplán meg cicerészni
Tanul kinn a falvakon.

Hivatalnok feleségét
Frütyõgteti rendesen,

De befirkant az írnok úr
A szajhának, - csak legyen!

Doktor urak hersentenek
Szép taktusra csendesen,

A poéta meg befütyöl
Kedvesének ékesen.

A mészáros megdolgozza,
Ha megáll neki a lány,

Diákember keceficél
Nagy sietve szaporán.

Ács a kurvát jól megmássza,
Parasztlegény kamatyol,

Úgy van írva krónikában:
A napszámos kubikol.

Bakancsosnak sok az esze,
Éjjel-nappal toszni jár,

S habár keményen teszi,
De csak tökõl a huszár.

Csizmadia jól beszurkol,
Besuvickol a cipész,

A takács meg mityolgatni
Éjjel-nappal mindig kész.

Vasutas befüttyent hetykén,
S benyom a nyomdászlegény,

Brûgöl a cigány, és kupiz
a nyaviga hevenyén.

Besavanyít a szakács,
S a harangöntõ bekólint,

Csesz a varga jókedvében,
Ősrégi szokás szerint.

A vadász lõ - úgy, ahogy kell,
Ha a töltés jó kemény,

Bemázol a szobafestõ,
Pettyent a vándorlegény.

Molnárember csak bugyizgat,
Besrófol a lakatos,

Kádárlegény beverni tud,
Becsavar az obsitos.

Becserez a tímárlegény,
Kéményseprõ meg bejt.

A markõrök belökdösnek
Ahol lehet, mindenütt.

A gombkötõ vígan pitykéz,
Kefekötõ bekefél,

A tudós csak cicizni tud,
Újságíró meg petél.

Stibicel a szobalánnyal
A vigéc a hotelben,

Kanol a bakonyi kanász,
De sohase fotelben.

Búgat a bús disznóhajcsár,
Ökörhajtó besuhint,

Beheppent a fürge pincér,
A szakácsné ha kacsint.

Benyes a szorgalmas kertész,
Becserrent a laboráns,

Bojtár gûtyöl, s a frajlának
Behagyint a praktikáns.

A tornász meghúzza hölgyét,
És befúr az asztalos.

Megélvez a szolgabíró,
Ha a leány takaros.

A rézöntõ meg becsörrent,
Patikárius meg beád,

Közõsül a polgármester
- Lassan mozgatva farát.

Befreccsent a tûzoltó, ha
Csõre kapja a leányt,

A dinnyecsõsz meglékeli,
Ha a nõ hagyja magát.

A konduktor sorba likaszt,
És szurkol a zordfinánc,

Szakácsnõt a kapu alatt
Megböki az orrfinánc.

Zsandárkáplár tíz körmérõl
Lekapja a menyecskét,

Furvézernek megdönteni
a lotyóját - gyerekség.

Koslat a falusi kántor,
És betol a péklegény.

Párzik a búsfilozopter,
Minden hónap elsején.

Háziúr lakbérnegyedkor
Csinál két s több numerát,

Aki steigerolni szokott,
Annak semmi meg nem árt.

Azt mondja a nóta, hogy nincs
Se mennyország, se pokol,

Ennélfogva érrheta, hogy
Még a pap is kupakol.

Szabósegéd megugorja,
Mint a kecske, ringyóját,

A kovács meg bever neki,
Szikrázik - az áldóját!

Az inas csak bagzani tud,
Hágni pedig a kocsis,

Vén baroneszt jól megcékel
Könyv nélkül a hajdú is.

Libapásztor zsákon tömi
A leánykát - hogy csak nyel,

A miniszteri tanácsos
Rendszerint már csak - ...figyel.

A széplélek csak kettyintget,
Szemlesütve, sötétben,

A nagy kujon megprütyköli
a legyet is röptében.

Hanem:

Szart sem ér a mesterségük,
Alhatnak õk afelül,
A hatökrös gazda baszik
a világon egyedül!

Billiboj · **Joined:** 2006. March 27, Monday, 22:25 **Posts:** 50

Bocs, de nagy. Sok. Lényeg a konklúzió.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell .
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", miért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol" elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. .

Tebe

kamperg wrote:

Én a split ergativot használom csodafegyvernek mongyuk a pityantyatyarában.

Hát az aboriginál nyelvek adnak némi muníciót, az biztos

kamperg

prezzey wrote:

Quote:

Ezeknek az egyébként értelmes embereknek nyilván nem magyarázta el senki, h attól még, h a magyar eltér és kissé bonyolultabbank tűnik néhány általuk ismert nyelvnél (angol, német, francia, esetleg orosz), attól a világ nyelvei közül nem lóg ki bonyolultságával.

Ilyenkor érdemes lehet bantu főnévi osztályos példákkal jönni. Főleg, ha abba a sztereotípiába is belefuttok (nekem már többször sikerült), hogy "Afrikában egészen egyszerű nyelveket beszélnek".

Én a split ergativot használom csodafegyvernek mongyuk a pityantyatyarában.

prezzey · **Joined:** 2004. November 15, Monday, 15:46 **Posts:** 612

Quote:

Ezeknek az egyébként értelmes embereknek nyilván nem magyarázta el senki, h attól még, h a magyar eltér és kissé bonyolultabbank tűnik néhány általuk ismert nyelvnél (angol, német, francia, esetleg orosz), attól a világ nyelvei közül nem lóg ki bonyolultságával.

Ilyenkor érdemes lehet bantu főnévi osztályos példákkal jönni. Főleg, ha abba a sztereotípiába is belefuttok (nekem már többször sikerült), hogy "Afrikában egészen egyszerű nyelveket beszélnek".

Tebe

erik.svoboda wrote:

Quote:

"akkor hogy lehet, hogy ennyi magyar Nobel-díjas zseni volt?"

Az hogy lehet, h amikor Nobel-díjat kapnak, magyarok, egyébként meg zsidók? (Bár Kertész Imrét még a Nobel se tette magyarrá...)

No igen, ez egyike a jó kérdéseknek...

erik.svoboda

Quote:

"akkor hogy lehet, hogy ennyi magyar Nobel-díjas zseni volt?"

Az hogy lehet, h amikor Nobel-díjat kapnak, magyarok, egyébként meg zsidók? (Bár Kertész Imrét még a Nobel se tette magyarrá...)

Tebe

erik.svoboda wrote:

Quote:

Ezt az érvelést érdekes módon amúgy kifejezetten értelmes emberektől is hallottam már.

Ezeknek az egyébként értelmes embereknek nyilván nem magyarázta el senki, h attól még, h a magyar eltér és kissé bonyolultabbank tűnik néhány általuk ismert nyelvnél (angol, német, francia, esetleg orosz), attól a világ nyelvei közül nem lóg ki bonyolultságával. Ennek ellenkezőjét viszont hallhatták épp eleget.

Igen, viszont akár utána is nézhetnének egy kicsit

Egyébként ilyenkor szokott jönni az is, hogy "akkor hogy lehet, hogy ennyi magyar Nobel-díjas zseni volt?".

erik.svoboda

Quote:

Ezt az érvelést érdekes módon amúgy kifejezetten értelmes emberektől is hallottam már.

Ezeknek az egyébként értelmes embereknek nyilván nem magyarázta el senki, h attól még, h a magyar eltér és kissé bonyolultabbank tűnik néhány általuk ismert nyelvnél (angol, német, francia, esetleg orosz), attól a világ nyelvei közül nem lóg ki bonyolultságával. Ennek ellenkezőjét viszont hallhatták épp eleget.