NYELVÉSZ

Na, akkor még egyszer:

Az angol,francia nyelvek latin,görög szavakat építet magukba és használnak, amelyek a magyarban úgynevezett "idegen szavaknak" neveztettnek,mert nekünk erre vannak saját szavaink.


búza, megye, borona, kereszt, patak, bolt, tej, asszony

-nem tudom honnan veszed tudatlanságod ? Ezek magyar szavak.


Valószínű nem nagyon érdekel a magyar irodalom költészet és hiányos a kitekintésed a világ költői,írói gyakorisága tekintetében,hogy csodálkozol kijelentésemen.
A szerb és szlovák falvak nem vethetőek össze a magyar népköltészet,zene,néptánc, sokszínűségével,gazdagságával...

Ja, na de akkor a magyarnak sincs ,,saját'' szava olyanokra, hogy ,,búza, megye, borona, kereszt, patak, bolt, tej, asszony'' -- hogy csak épp egy párat említsek, ami így hirtelen eszembe jut. Akkor már jobb az angol, mert ott ezek egy része legalább a germán irányból került bele az ősi indoeurópai örökségből. Egyébként a dolog lényegtelenségét jól bizonyítja, hogy a legtöbb beszélőnek -- hozzászólásod arról árulkodik, hogy neked se -- fogalma sincs erről.
És nyilván tudod, hogy szlovák és szerb falvakban egyetlen költő nincsen.

Azért ez jól néz ki egy honlapon, én is alkalmazni fogom!



Így még érdekesebb a fenti megjegyzése... Mindenesetre engem sikerült megtévesztenie azzal, h 19. századi szótárakat használ...

Az jutott még eszembe, hogy ha ez bizonyíték a magyar nyelv különlegességére, akkor nyilván elképzelhetetlen, hogy valahol a birminghami kohókban vagy az idahói búzamezőkön is teremjen egy helyiérdekű költő. Főleg olyan, aki ámulatba ejt.

A nyelvgenetika kifejezés alatt a gugli kidob egy ilyen indexes fórumot:

50 000 éves magyar írásbeliség

Én hiányoltam egy kérdőjelet legalább a végéről...

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Hát ha már ennyi mindent összeokoskodott, legalább megszerkeszthette volna rendesen, iszonyú nehezen olvasható ez az ömlesztett szöveg.



De van rá saját szavuk, olyan, amelyik a latinból vagy a görögből került oda. Ugyanúgy, ahogy a latinba is került egy csomó a görögből vagy a magyarba is mindenféle nyelvekből. Így megy ez. Ott is, itt is, máshol is.



Nem néztem meg, sajna mindenre nem érek rá, de nem kételkedem. De az miért adat, és mit bizonyít, azon kívül, hogy említett Nagy Imre alkalmasint verseket írt?



Nyilván nem, és egyébként nyilván így is van. A kérdés persze az, hogy melyik nyelv nem számít hihetetlen eredményes szerszámnak az intelligens ember keze között (hogy megőrizzem az eredeti képzavar báját).



Jó, hát az öreg George sem érthetett mindenhez. Különben nem is tudtam, hogy ilyen jól beszélt magyarul. Anélkül nyilván nem bírt volna benne kialakulni ez a vélemény.

A nyelv genetika dolgozat szerzője: virag.kalman@citromail.hu
***
Arra utaltam evvel,hogy az angol nyelvben fontos kifejezések a latiból,görögből kerültek be,nincs rá saját szavuk.
***
Egyetlen adatom van.
A szülő falumban egy zsellérként tengődő parasztember
Sárrétudvari költője Nagy Imre a "Tücsök a máglyán"kötetével ámulatba ejt,ha beütöd Google-ba S. udvarit láthatod,hogy egy semmi kis település és mégis futott egy költőre.
Nem csak,hogy sok a költő, író,de nagyon jó a színvonal is,mert a magyar nyelv hihetetlen eredményes szerszám az intelligens ember keze között – remélem, ez itt a nyelvészeti fórumban nem számit hőzöngésnek.

***
George Bernard Shaw szavait idézve:

"....az általam legcsodálatosabbnak tartott magyar nyelvet vegyük példának. Erre a mindössze talán 30 millió ember által beszélt nyelv-remekre utaltam....Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam ezt a nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életmüvem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerüen azért, mert ezen a különös, ösi erötöl duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leirni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.

A magyar nyelvben a propoziciók használata helyett a legtöbb szó végét óriási variációban, változtatni lehet. Ez a müvelet a legkisebb érzelmi rezdülést is képes kifejezni, és hüségesen visszaadni. Ehhez képest, (és itt bocsánatot kérek a tisztelt Hallgatóságtól!) sokszor úgy érzem, hogy a mi angol nyelvünkön legtöbbször képtelen vagyok a közlendöm belsö lelkiismeretem szerinti pontos visszaadására és ahelyett, hogy biztosan odatalálnék, ahová akarok, csak járom és járom az utam a körül a szólás-mondásunbkban szereplö bizonyos bokor körül."
GEORGE BERNARD SHAW A MAGYAR NYELVRÖL


A zseni szabadkozik,szép tölle...

Miért következik ez egymásból? Az USÁban latinul meg görögül beszélnek?Erről van valami összehasonlító adatod, vagy csak olyan lózung, mint hogy Magyarország védte Európát a töröktől?Ezt végképp nem értem. Mit akarsz mondani?

Kicsit szorosabbra kellene húzni a témának az emberi nyelv kialakulásával való kapcsolatát - mivel sztem a nyelvek, nyelvjárások alakulása és a nyelvek egymásra hatása merőben már más téma.

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Tagadom.

Van a nyelv kialakulásának egy "kialakítás" típusú processzusa.
Az előkelők nyelve,az írástudók,másképpen beszélnek mint a nép,erre számtalan példa van.
Nos,ekkor az iskola/ák eldöntik,hogy mi is a beszélt nyelv.

Ma halhattam egy előadást ahol,kényszeresen használt az előadó idegen szavakat,amiket rögtön lefordított és mintegy jelezte,hogy van rá magyar kifejezésünk.
De később megtudtam,hogy hosszú évekig élt az USÁ-ban és így a latin,görög, beszélt nyelvi szintjén van jelen a kifejezései között.
A magyar nyelv esetében van egy érzésem,hogy a természetes népi folyam alakul gazdag áradattá. Dobva ki az irdatlan mennyiségű költőt,irót,ami szinte példátlan,nemzetközi összevetésben.

De mit tegyen a szegény angol író,költő,ha egy géniusz, használja a maga konstruált nyelvét.

Gondoljunk csak Arany Shakespeare fordításaira...

Némi kreacionista felhangot vélek felfedezni ebben - ha nem így van, akkor légyszi' cáfold meg!

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Arra gondoltam,hogy az ember mesterségesen fejlesztette,alkotta,szerkesztette egybe,vagy pedig a nyelv,mint a patak futott az időben,előre és dagadt folyóvá ?
Mint ahogyan lehet egy csatornát építeni és meghatározni a szélességet,mélységet,áramlási sebességet,vagy vághat a víz magának saját utat.

Egyben felvethető az a gondolat is,hogy a nyelv autonóm organikus egység,vagy egy korlátolt,kívülről meghatározott, szabályrendszer ?

Miután mindig csoportok használják a kódnyelv rendszert,mind két eset egyidejűsége a valószínű.

Az artikulációs készségünk korlát és lehetőség,a fantáziánk úgyszintén...

De, a kérdés rejtélyes,hogyan lesz ebből használható nyelv ?

A "költői eszmefuttatás" valóban találó kifejezés rá!






Talán mégiscsak kellett volna némi alaposabb antropológiai studiumot folytatnia a szerzőnek. Valóban van benne valami, amit logikának lehet nevezni, de úgy tűnik, h eléggé öncélú és önigazolásféle logika ez, mégha felszínes struktúrát is lehetett gyártani rá (a nyelvek szókincse elég gazdag, az ember meg kreatív, ugyebár!) - de talán sejthető, hogy a szerző nemigen méltatta fiygelmere a témához kapcsolódó korábbi kutatásokat, eredményeket, rokon területeket, mivel nem szerepel pl. vonatkozó irodalom, vagy szakirodalomjegyzék a "mű" végén. Virág úr vagy nem méltatta őket említésre, vagy nem ismerte őket, vagy a tudományos kutatás alapelemeivel, követelményeivel nemigen volt/van még tisztában.

Valóban nagy munka lehetett, de hát a Jung és Pauli által kifejlesztett szinkronicitási elmélet is az volt.

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

lehet h nagyon tömören fogalmaztál, de nem teljesen értem - nem ártana egy kis redundancia

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Szerintem,nagyon intelligens munka,elgondolkodtató,logikus.
Jól esö játék a hangok és szavak kialakulásának útján.

Csak dicsérni tudom,kedves Virág Kálmán barátunk,hogy megalkotta ezt a költöi eszmefuttatást.