EU-szperantó???

Brain Storming

Szintén a blogomból, ugyanattól, és szintén tanulságosan józan megfontolásokat tartalmaz!!!

logikus 2009.03.11. 10:36:52
Nem is feltételeztem, hogy az eszperantó lenne a legalkalmasabb pl. a szenvedő szerkezet használatának szemléltetésére. De arra is jó, tehát mint minden nyelv, az eszperantó is tud segítséget nyújtani további nyelvek elsajátításában. Visszafelé viszont ez sokkal jellemzőbb.

Az magyar anyanyelvű egynyelvűek között nagyon gyakori az eszperantó "csupasz" igék használata magyar módra: pl.: "Láttalak.”: "Vidis." (mint angolul a "Saw." - se alany, se tárgy…)
Ezt a jelenséget még olyan házaspárnál is tapasztaltam, ahol az egyik fél magyar, a másik pedig egy távoli EU országból származott. Mivel a házaspár M-on él, feltehetően a magyar fél "diktálta" a magyar nyelvi sajátosságok beépülését a mindennapi eszperantó nyelvezetükbe. Az eltérő anyanyelv sem mindig garancia egy idegen nyelv helyes használatára…

Az eszperantó nyelv csúnyán eltorzul az azonos anyanyelvűek között, mivel a nyelvet rengeteg nélkülözhetetlen írott szabály nélkül bocsátották útjára, és ha a buzgó eszperantisták semmilyen más idegen nyelvet sem beszélnek az anyanyelvükön kívül, akkor egymástól tanulják el a rossz, zavaros nyelvezetet. A legjobban akkor válik a nyelvezet érthetetlenné, amikor még otthon is használják a hídnyelvet azonos anyanyelvű családtagjaikkal. Ennek persze nem kellene törvényszerűen következnie egy idegen nyelv azonos anyanyelvűek közötti használatában, de mint említettem, az eszperantó nevetségesen hiányos szabályzata lehetetlenné teszi a hídnyelv szakszerű elsajátítását az egynyelvűek számára.

Becsapja az eszperantistákat az is, hogy azonos anyanyelvűek körében csodálatosan megértik egymást, hiszen valójában anyanyelven kommunikálnak, csupán a szavakat kódolják eszperantóra. Bátran alkalmazzák az anyanyelv kifejezéseit, szófordulatait is (a szavakat szó szerint lefordítva!), egymástól átveszik, eltanulják az idétlen kifejezéseket, amelyek lassan még az irodalomba is bekerülnek, és nem értik, hogy egy más anyanyelvű ember miért nem érti, hogy hová kellet "a nyelvvizsgát letenni" ("demeti la ekzamenon"). Egy olyan jelenségről van szó, ami valamelyest hasonlít a "beltenyészet" fogalmához.

Van ugyan két nagyon vastag, utólag írt nyelvtankönyv, azok a nyelvtankönyvek azonban nem a konkrét, egyértelmű szabályok miatt olyan vastagok, hanem azért, mert igyekszenek szabályokat állítani a nyelvalkotó hibás, következetlen példamondataiból is.

Az Zamenhof iránti erős személyi kultusznak köszönhetően, a nyelvtankönyvek írói nem bátorkodtak saját példamondatokkal illusztrálni magyarázataikat, ezért szinte kizárólag Zamenhof írásaiból idéztek. Talán úgy érezték, hogy nem elég magabiztosak a nyelvhasználatban, ezért ódzkodtak maguk alkotta példamondatokkal előállni. A nem következetes példamondatok alapján egyébként nem is lehet értelmes szabályokat összeállítani.

Amúgy azokat egy angol nyelvtankönyvhöz vastagságához hasonló tankönyveket az eszperantisták nem is szokták elolvasni (úgysem sokat segítene rajtuk), hiszen nem azért választják az eszperantót, hogy akkora nyelvtankönyveket tanulmányozzanak. A többnyelvű eszperantisták pedig nem igénylik azt, hiszen a már tanult egyéb idegen nyelvekből többé-kevésbé sikeresen következtetnek a hiányzó, de betartandó szabályokra.

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy csak az egynyelvűség a ludas a botrányos nyelvhasználatért. Igen, botrányos, hiszen évtizedek alatt, még a legnehezebb nyelvet is meg lehet tanulni középszinten, ha vannak egyértelmű szabályai! Az eszperantót azonban nem tudják megtanulni évtizedek alatt sem úgy, hogy világosan, érthetően tudjanak vele kommunikálni, mert az olyan, mint egy harmadik világbeli ország, ahol nincsenek, vagy alig vannak köztörvények. Aki egy civilizált országból érkezik, az tudja, hogy mit ilik betartani, de aki nem, az szabálytalankodik.
A többnyelvűeken kívül szinte alig találni eszperantistát, akivel lehetne érthetően kommunikálni. Kerülik is a hídnyelv használatát, klubokban, fórumokon előszeretettel dicsérik az eszperantót, de anyanyelven!

Félreértés ne essék, nem annyira az eszperantóval van baj, mint annak definiálásával, amit a Zamenhof köré épített személyi kultusz erősen akadályoz. Egy racionális szabályzattal, és némi módosítással egy remek hídnyelvet lehetne belőle kovácsolni. Ez bizonyára Zamenhofnak is sikerült volna, ha nem törekedik egyedül megalkotni a nyelvet. Több szem többet lát, több elme többre képes.

Az Ido nyelv már jobban sikerült. Sokkal könnyebb megtanulni és használni, de az is igényel további csiszolást. Az más kérdés, hogy személyi konfliktusok miatt, az Ido gyakorlatilag "kontraszelekció" áldozata lett. El is lett hanyagolva, szókincsét, kifejezéstárját nem fejlesztették úgy, mint az eszperantóét.

Az eszperantó szabadosságát erénynek tüntetik fel, holott óriási hátrány, mert míg egyrészt jelentősen megkönnyíti a fogalmazó számára az ötletszerű és ezért zavaros mondatszerkesztést, addig az olvasók szenvednek kihámozni a helyes tartalmat. A kommunikáció terheit egyenlően kell elosztani: a közlő is "vegye a fáradságot", és az üzenet címzettje is "vegye a fáradságot", egyformán!

A szórendi szabadosság nemegyszer konkrét értelmezési zavarokat okoz. Egyszerűen képtelenség az, hogy egy nyelv szabályzatában semmilyen szó sem esik szórendről. Pedig aligha van olyan nyelv a világon, amelyben legalább bizonyos esetekben ne lenne szükség kötött szórendre. Nem mindegy, hogy pl.: "Csak én tapsoltam.", vagy "Én csak tapsoltam."
Az ilyen logikus dolgokat fel sem tudják fogni, még a nyelvész-diplomás nyelvtankönyv szerkesztőjük is úgy gondolja, hogy az ilyen szórend nem is fontos. Lehet, hogy a nyelvész-diplomákat csak úgy pult alatt árulják, vagy a nyelvészeknek megtiltatott racionálisan gondolkodni?
Mindezt sajnálom, mert megrendíthetetlen, sziklaszilárd meggyőződésem, ami sok év gyakorlati tapasztalatából fakad, hogy egy jól megtervezett, szabályos, mesterséges nyelv igenis jól tud működni, igenis szükség van rá az átlagembernek. Ha egy tervezett nyelv profi módon van megszerkesztve, és a nyelvtana profi módon van definiálva, akkor azt valóban gyorsan lehet jól elsajátítani, és vele világosan, igényesen fogalmazni.
A szókincs megtanulása persze hogy minden nyelvben komoly feladat, de nem mindegy, hogy tízszer annyi lekszikális elemet kell megtanulni, mint egy szabályos nyelvben (lásd pl. a szeszélyes "húzni" és "vonni" igéket, a "másként ejted, mint írod" eseteket, stb).
Ha a nyelvtan szabályos, a szavak kiejtése nem(sokat) tér el a leírt formától, az nagyságrenddel lerövidíti a nyelvtanulás idejét, és nyelvhasználat közben a hibalehetőségeket.

Egy tervezett, szabályos nyelv politikai okokból aligha lesz világnyelv, de betölthet olyan fontos szerepeket, mint pl. a francia nyelv a nemzetközi postaforgalomban, a latin (inkább csak szavak!) az egészségügyben, az (egyszerű)angol a légi-, hajó- és rádióamatőr forgalomban, stb.
Lehet pl. a turisztika, a sport nemzetközi nyelve, a kevésbé tanult egyedek nemzetközi kapcsolattartó nyelve. Senki sem tilthatja meg a különböző anyanyelvű egyedeknek, hogy egymás közt ne egy nehéz etnikai nyelvvel szenvedjenek, hanem inkább egy racionálisan megtervezett és definiált, szabályos hídnyelvvel kommunikáljanak, de nem egy olyannal, amelynek több, mint 10 000 szabálya van, na meg olyannal sem, amelynek csak 16 írott szabálya van! :-)

Brain Storming

A blogomban kaptam - tanulságos:
logikus 2009.03.10. 10:46:49
Nyílván, a szándékosan könnyűnek tervezett nyelvek nem "gyúrnak" minket a nehéz (rendhagyó és szabálytalanságoktól, nyelvi sajátosságoktól duzzadó) nyelvekre.

De azt sem lehet mondani, hogy pl. az eszperantó nem szoktatja hozzá a magyar anyanyelvűeket pl. a szenvedő használatához, valamint a "csupasz" igék használatához (mint amilyenek pl. az angol igék).

Az eszperantót könnyű nyelvnek tervezték, ámde a tervezője belefáradt az alkotásba, és magát a nyelv definiálását szó szerint "összecsapta". Mivel elfogyott az energiája nyelvtani szabályokat is alkotni (összesen csak 16-ig futotta), ezért példamondatokkal próbálta kiváltani a hiányzó szabályokat. Ez nem is lett volna gond, ha rendelkezik megfelelő racionális gondolkodással. De a példamondatai egy része ellentmondásossá, hibássá, irracionálissá sikeredett. Továbbá számtalan nyelvi sajátosságot vett át *szó szerint* különböző nyelvekből, ezzel is felborítva az eredetileg racionális működésre tervezett nyelvet. Nyelvészek hada próbált valamilyen értelmes nyelvtant kovácsolni a nem koherens példamondatok alapján. Nyílván ez gyakorlatilag lehetetlen volt, hiszen ellentmondásos példákból képtelenség értelmes szabályt alkotni. Mindennek az lett az eredménye, hogy az eszperantót gyakorlatilag csak a többnyelvűek képesek rendesen megtanulni és értelmesen használni, a többiek szövegei alig értelmezhetők mihelyt egy kicsit bonyolultabb mondatokat igyekszenek szerkeszteni.

A nyelv alapelképzelése azonban remek, bár helyenként némi változtatást igényel a fölösleges és gyakran a tanulást, a használatát megnehezítő elemek miatt. Vagyis, a jelenlegi hiányos és kusza nyelvtanát ki kellene váltani egy értelmesen megszerkesztett nyelvtani szabályzattal, amely bizonyos mértékben még szórenddel is szabályozná a nyelvet, száműzni a fura ékezeteit, száműzni bizonyos többértelmű szavaknak némely értelmezéseit (helyettük új szavakat, megoldásokat alkalmazni), és akkor kaphatnánk egy igazán remek, könnyen megtanulható és használható hídnyelvet.

Az eszperantó problémái, hiányosságai (beleértve a szakszerűtlen definiálását) mára már mind ismertek, csak az akarat hiányzik azok kiküszöbölésére. Az azonban úgy tűnik, hogy végkép hiányzik az eszperantistákból. Egyébként ez okozza a nyelv vesztét.

Brain Storming

Ez naon teccett! :wink:

http://eo.wikipedia.org/wiki/Listo_de_falsaj_amikoj

Brain Storming

A videó tényleg vicces...

http://videa.hu/videok/vicces/akkor-ink ... Xra3SNsgJG

... de inkább az a vicces, hogy ezt az eszperantó melletti érvnek vélik... :wink:

Brain Storming

Igaz, nem egészen friss...

Quote:

A könnyű eszperantó dobogós lett 2005-03-13
http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cik ... v=1&next=0
Először fordult elő, hogy az eszperantó volt a harmadik legnépszerűbb nyelv
Először fordult elő, hogy az eszperantó volt a harmadik legnépszerűbb nyelv a vizsgázók körében az angol és a német után. A mesterséges nyelvet szinte kizárólag főiskolások és egyetemisták tanulják, hogy diplomához jussanak. Bár az oktatási ombudsman szerint jogellenes, lapunk mégis talált olyan intézményt, amely nem fogadja el az eszperantó nyelvvizsgát. A szaktárca figyelmét lapunk hívta fel a szabályozatlan helyzetre, az illetékesek azt ígérték, hogy év végéig rendezik a kérdést.

Quote:

Körülbelül hétezren döntöttek úgy az elmúlt évben, hogy eszperantó nyelvből szereznek nyelvvizsgát. A mesterséges nyelv így harmadik helyen végzett az évek óta toronymagasan vezető angol és a biztos második német nyelv mögött, ez pedig új jelenség a nyelvek versenyében – mondta lapunknak Juhász Gyula, az Idegennyelvi Továbbképző Központ szóvivője. Évről évre egyre többen próbálkoznak az eszperantóval.
A viszonylag egyszerű szerkezetű, öt-hét hónap alatt középfokon elsajátítható nyelvet évek óta szinte csak azok a főiskolások és egyetemisták tanulják, akiknek a diplomához sürgősen kell egy nyelvvizsga. "Az elmúlt években mindössze egyetlenegy olyan diákunk volt, aki nem végzős főiskolás volt" – mondta Papp István, az Eszperantó Oktatási Központ vezetője.
Szilvási László, a Magyar Eszperantó Szövetség elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a hozzájuk fordulók körülbelül kilencven százalékáról tudják biztosan, hogy a diploma miatt akar nyelvvizsgázni. A másik "főiskolás slágernyelvből", azaz a lovári cigányból évente körülbelül kétezer-ötszázan próbálnak vizsgázni, ez a szám nem változott lényegesen az elmúlt esztendőkben – mondta kérdésünkre Juhász Gyula.

Évek óta tisztázatlan
Az, hogy egy intézmény köteles-e elfogadni az eszperantó nyelvvizsgát, évek óta nem tisztázott. A jogszabály ugyanis úgy szól, hogy – néhány különleges szakot kivéve – valamelyik élő nyelvből kell vizsgázni. Az Oktatási Minisztérium a Magyar Tudományos Akadémia, az ELTE és a kultusztárca állásfoglalásaira hivatkozva egy éve közzétette, hogy az eszperantó élő nyelvnek minősül, lapunk mégis talált olyan főiskolát, mely ezt az ajánlást felülbírálta.
"Az egri Eszterházy Károly Főiskola saját hatáskörben hozott határozatot arról, hogy nem fogadja el az eszperantó nyelvvizsgát" – mondta a Magyar Hírlapnak Kalóné Szűcs Erzsébet, az intézmény tanulmányi és információs központjának igazgatója. Kalóné szerint a tárca ajánlása nem rendelet, így egy intézmény sem köteles elfogadni.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa kérdésünkre azt mondta, hogy a főiskola döntése jogszabályellenes, mert egy intézmény nem szűkítheti "negatív listázással" a minisztériumi rendeletben meghatározott nyelvek körét.

Rendezik a kérdést
Az oktatási tárca figyelmét lapunk hívta fel a szabályozatlan helyzetre. Rádli Katalin, a minisztérium főosztályvezető-helyettese kérdésünkre azt mondta, szerinte is jogellenes az egri főiskola döntése.
"Valóban rendezetlen a kérdés, ám mivel az új felsőoktatási törvénnyel átalakulnak a követelmények is, várhatóan ősszel pontosítjuk a jogszabályokat" – közölte.
Bár a fentiekből kiderül, hogy az egyetemi és főiskolai nyelvoktatás korántsem tökéletes, az oktatási tárca a jövőben is a középiskolai nyelvtanulásra fekteti a hangsúlyt. A minisztérium elindította a világnyelvprogramot, és finanszírozza a nyelvi előkészítő évfolyamokat is, így a mind önállóbbá váló egyetemeknek továbbra is saját maguknak kell megoldaniuk a minőségi nyelvoktatást – ismertették a tárca álláspontját a sajtóosztályon.
Rovó Attila

fejes.lászló

Hogy vehetsz egy fél percig komolyan bárkit is, aki ezt a szappantartózöldet választja a honlapja hátterének? Különben meg igaza van abban, h minek baszogatod őket. Mindenkinek joga van olyan hülye szubkultúrát művelni, amilyet akarnak. Az eszperantó a lehetőségekhez képest még mindig nem olyan rossz.

http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=34504
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=60230
http://lotusz.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=51281 (ez különösen LOL)
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=36509

Ezek tényleg marhaságok.

Quote:

"Az eszperantó fonetikus (mindent úgy írunk ahogy ejtünk), ragozás nincs, illetve a minimálisan szükséges mértékű, a nyelvtana logikai alapon épül fel."

BS:
A magyar nyelv is fonetikus

Fonetikus nyelv nincs. Mint kiderül, fonetikus írásra gondoltak. Valójában az eszperantó fonematikus, és nem fonetikus írású. (Legalábbis ha van benne zöngésségi hasonulás, nem lennék meglepve, ha ez nem lenne szabályozva, aztán kinek hogy esik az anyanyelve alapján...) A magyar írás azonban annyira sem fonetikus vagy fonematikus, mint az eszperantó.

A 2. pontban nem az állítását cáfolod, hanem egy tök más szempontot rángatsz elő.

A 3. pont korrekt, de felesleges odarángatni, hogy ki hogyan lenne meg egy másik nyelvvel. Mondjuk Udmurtiában se nagyon boldogulsz, ha nem tudsz oroszul. Pedig tök természetes nyelv, és van vagy félmillió, viszonylag kompaktan élő beszélője.

4. Megint csúsztatsz. Nem állítja, hogy minden anyanyelvi beszélő visszaél a tudásfölényével, de igenis sok helyzet van, amikor ez megtörténik. Miért nem az eszperantó anyanyelvűek felől kezded ki? Mert vanank, ezt ők maguk szokták hangsúlyozni!

5. Szerintem sokkal nagyobb kérdés, hogy hol biztosít egyenlő esélyeket? Szerintem nem biztosít sehol semmilyen esélyt...

6. " vagy „igénytelenül” használják - erre példa a pidgin nyelvek kialakulása, amik mindig egyszerűsítenek és analizálnak " inkább ne írtál volna semmit!

7. Korrekt.

8. A zsidóságba / cigányságba beleszületsz, akarva sem szabadulhatsz meg tőle. Az eszperantót választod. Ráadásul megint nem cáfolod a kiinduló állítását.

9. Az eredeti állítás arra vonatkozik, h az eszperantó használható. Te meg onnan indulsz, h "csak itt meg otrt használható". Ez nem cáfolat, csak máshová helyezed a hangsúlyt.

10. Igazad lehet, de megint nem az állítást cáfolod.

11. Nem cáfolod az állítást, max. annyit mondasz, h ugyanazt eszperantó nélkül is megtehetnék. A minimum az lenne, ha belinkelnél egy ilyen szolgáltatást.

12. Itt nem hangzik el, hogy az eszperantót bárki elnyomná, pedig ezt próbálod cáfolni. Ahelyett, h rámennél, hogy mekkora esélyed van Tiranában éppen azt az egy eszperantistát leszólítani...

13. A gyarmatosítással kapcsolatban ugyan igazad van, de az tény, hogy az államok tőkét nyomnak nyelvük, kultúrájuk terjesztésébe. Inkább az a kérdés, h ez a pont milyen érvet tartalmaz az eszperantó mellett?

14. "modern elvek alapján a sok-sok tagállamban egységes nyelvhasználat mellett döntöttek" -- és ne feledkezzünk el a még modernebb Oroszországról, Kínáról, vagy Törökországról, ahol nincsenek kurdok, csak hegyi törökök... És gondoljunk az elmaradott Szlovákiára és Romániára, ahol még nem sikerült teljesen felszámolni a magyar ynelvű oktatást.

15-21. Ez nagyjából OK, de megint vádaskodsz, nem azt hangsúlyozod, h valójában mennyire (nem) használható az eszperantó.

Különben végig iszonyúan elfogult vagy, az eszperantómozgalmat összeesküvésnek, és nem egy cél érdekében összetartó közösségnek tekinted. A frusztrációjukat és angolellenességüket idokolatlanul túldimenzionálod. Hiába jössz azzal, hogy itt ezt írják, ott azt írják, én is össze tudnék szedni egy csomó bizonyítékot a netről arra, h a magyarok fasiszták. Pedig nem is mind. Nem értem, miért fáj neked, h van egy hobbijuk, aminek irányában elfogultak.

Brain Storming

Quote:

Szabadi Tibor (1952– ) eszperantista, műfordító.
Tagja: a Magyar Írószövetségnek, a PEN Eszperantó Tagozatának, a Magyar Szemiotikai Társaságnak, az AIS-nek (San Marinói Nemzetközi Tudományos Akadémia) a Nagykanizsai Tudományos Kutatók Egyesületének tagja, és még néhány szervezetnek.
Eddig több mint 50 kiadvány szerkesztése, fordítása, és számtalan publikáció fűződik a nevéhez. Magyar nyelvű műfordítás kötetei jelentek meg: USA, Brazília, Dánia, Németország, Magyarország kiadóinál, és a virtuális sajtókban, köztük Japánban is.
Többek között szerkesztője, társszerzője az ELSŐ BASZK – MAGYAR ALAPSZÓTÁRNAK; legutolsó sikeres fordítása Brazíliában jelent meg: Yvonne A. Pereira „Egy Öngyilkos Emlékei” címmel, amely mű a XX. századi kiadott spiritiszta könyvek 10 legjobbika között található.
Eszperantóból történő fordításaival évek óta azon munkálkodik, hogy a világ népeinek, nemzeteinek irodalmát megismertesse a magyarul olvasókkal, és a magyarul írt műveket a föld 114 országában élő eszperantistáival.

Érdemes a komolyabbank tűnő cikkeket közelebbről is megszemlélni... de már a címlapon a Wass Albert idézet is igen sokat mond az hazai eszperantista közösség oszlopos tagjáról...

Az egyik írást, amit megjelentetett benne, amikor újratöltötte ezzel a szöveggel látta el bevezetőként (mindezt direkte az én kedvemért:):
MIT ILLIK TUDNI AZ ESZPERANTÓRÓL?
..na und?..hier ist!.. - 2008.10.28 14:58

Quote:

MIT ILLIK TUDNI AZ ESZPERANTÓRÓL? nagyon rövid tájékoztatás, CSAKIS AZOKNAK, AKIKET EZ ÉRDEKEL! A többiek kíméljenek... rájuk nem vonatkozik ez a tájékoztató...

tette ezt azért, mert én ehhez egy eléggé kimerítő kommentárt fűztem, tételesen minden ponthoz itt:
http://bsstudio.virtus.hu/index.php?id= ... &aid=10204

fejes.lászló

martonfi wrote:

nem kell fülhallgató segítségével elsajátítani az eredeti kiejtést

Na ja, eredeti kiejtés híján nehéz is lenne! :lol:

Brain Storming

Én se találtam rá semmit...

Sztem arra céloznak, h szerintük nem kell hanganyagot beszerezni hozzá, mert úgyis úgy van kiejtve, ahogy írva van... Bár 1970-ben adták ki... lehet, h pontosabban a labor-módszerrel szemben hirdették volna...

martonfi

Látatlanban azt tippelném, hogy azzal érvel az eszperantó mellett, hogy nem kell fülhallgató segítségével elsajátítani az eredeti kiejtést.

fejes.lászló

szigetva wrote:

Egy érdekes könyvcím: ,,Fülhallgató vagy esperantó?''

És még fülszöveg sincs! Most mi lesz? Megveszi valaki? Vagy dobjuk össze, és alapítsunk fórumkönyvtárat? Valahogy mégiscsak ki kéne deríteni, miről szól...

szigetva

Egy érdekes könyvcím: ,,Fülhallgató vagy esperantó?'' (I. Mokker, Lipót Ágoston; Szabadkai Eszperantó Egyesület, 1970)
http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?ID=210705

Brain Storming

Természetesen a mém-elmélettel is kapcsolatba hozható az eszperantó-témakör, amellett, hogy Dawkins elmélete ötletes ugyan, de maximum "munkahipotézisnek" tekinthető, ami azt demonstrálja, hogy itt is, akárcsak a vallások esetében, valami igen mélyen fekvő dologgal van dolgunk. A vallásokhoz való ragaszkodás ugyanis igen jól párhuzamba állítható az anyanyelvekhez való ragaszkodáshoz...

varasdi

Erről eszembe jutott az, hogy néhány kollégámmal egyszer mi is tartottunk egy előadást (itt), az apoideákról, ami a Dawkins kezdeményezte mémelmélet mentén kapcsolatba hozható akár ezzel a kérdéssel is.

Mi a neurálisgáz-modellt javasoltuk, hiszen az

a nyelvi modult neuronok alkotta ideális gáznak tekinti
a mentális lexikon egy csillagkonvex alakzat az "agyi gázban", ebből következően
a nyelvi levezetések hosszanak pusztán a fejméret szab korlátot, és
hipotéziseit az ún. lépesméz-teszttel támasztja alá

Kár, hogy mostanában kevesen olvasgatják az előadásunkat, pedig forradalminak szántuk.

Brain Storming

EU-szperantó??? - Soknyelvűek és az eszperantó – 15.
Brain Storming - 2008.08.22 13:22
http://bsstudio.virtus.hu/?id=detailed_ ... &aid=51101

Quote:

LOMB KATÓ: „A nemzetközi nyelv szívdobogtatóan szép eszmény, persze nem hiszem, hogy beköszöntene az örök béke, ha az emberiség minden tagja ugyanazt a nyelvet beszélné.”

NYELVÉSZ

EU-szperantó???

Who is online