NYELVÉSZ

Még ezen a fórumon sem lehet mindenki nyelvész...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

történeti nyelvészet
fejes.lászló írta:
halmtomi írta hozzá:
Jól hiszek a szememnek? Van olyan nézet és uralkodik is, ami a történeti nyelvészetet (akár délibábos akár klasszikus/tudományos) teljesen leírta a múlt eseményének tartja?
A beidézett szó-és-fogalom --- hombár ‘hombár, magtár’ --- ugyanis teljesen transzparens annak, aki tanult klasszikus nyelveket (hangtörténetükkel együtt, nemcsak latint, görögöt, hanem perzsát, szanszkritot, stb.-t), hát érteni lehet, hát látszik rajta, hogy perzsa, és hogy mit jelent: ham ‘össze-, egybe-’, b\=ar(a-) m/n ‘gyüjtött/gyüjtő’ (< PIE *sm + *bher + Dehnstufe) (a magyarban oszmántörök, ott [új]perzsa. Ehhez a TESz-t fel sem kell ütni --- nem is tudom, mit ír róla ---, hanem tudni kell máshonnan.).

Ahol én egyszer tanítottam (A'dam), ott a szak programozói képesítést is adott, ez elég nagy vonzerőt jelentett, sztem ezt kéne csinálni.

Az igaz, h itt viszonylag kis befektetéssel sokat lehetne nyerni, de azért az elméleti nyelvészet nem csak nem igényel sok befektetést, de nem is hoz nagy anyagi hasznot. Nyilván nem fognak tömegével jönni, legfeljebb arra jó, hogy jó hírünket keltsék, és más területre is vonzzanak embereket. A nyelvtechnológia jobban hangzik, de pl. amerre én tájékozott vagyok (Csehország, Észtország, Finnország), ott a nyelvtechnológia mindenhol elég erősnek tűnik, szóval ehhez alaposan fel kéne kötni a gatyót.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Erre gondoltam én is. Az elméleti nyelvészet meg a számítógépes nyelvészet (nyelvtechnológia) lehetne két olyan terület, ami kitörési pont lehet (utóbbi nem csak az oktatási potenciálja miatt), mert elsősorban agy kell hozzájuk (és nem városnyi nagyságú ciklotron), de ezek mind alul vannak reprezentálva a döntéshozók csőlátása miatt. Nem is kell messze menni: még a Tudományos Akadémiát sem lehetett meggyőzni arról, hogy a saját Nyelvtudományi Intézetének nyelvtechnológiával foglalkozó osztályán ne két, azaz kettő állás reprezentálja ezt a területet, hanem ennél a nevetséges aránynál nagyobb kutatói létszámmal számmal legyen képviselve az az irány, ami nyilvánvalóan a jövőbeli informatika egyik kulcstényezője lesz (és egyre inkább az már ma is). Ha ennyire képtelenek megérteni, mi a jövő, mire lehet tőlük számítani?

Miben érinti ez a magyarországi egyetemeket??? (Főleg a kisebb vidékieket, habár néhány nagyobb fővárosira s tudnék ujjal mutogatni...)

Különben pl. szerintem az elméleti nyelvészet nagyon magas színvonal, de ott sem toporognak a külföldi diákok. De ott legalább megoldható lenne az angol nyelvű oktatás bevezetése. Máshol?

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Érdekes ez a hír az inforádióból. Ha már nyelvészfórum, akkor felvetődik a kérdés: mi a fészkes fenének jönne ide példának okáért egy külföldi a máshol teljesen eladhatatlan, mert a nemzetközi tudományosság mércéit tudatosan negligáló ún. "hagyományos nyelvészetet" tanulni? Hiszen az olyan lenne, mintha szerves kémia helyett a flogisztonról értekeznének neki. Mert valahol ott tartunk, ha párhuzamot akarunk húzni. Ebben a mezőnyben pedig nem le fogunk maradni, hanem már le is maradtunk, mert a kontraszelekció elfogadottsága miatt már lassan egyáltalán nincs eladható szellemi termékünk.

Sose tudtam, hogy a képen látható izét hombárnak hívják, ma is tanultam valamit.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Természettudományos megközelítés: a szerzőpáros otthon gyököt von. Vagyis nem oszt, nem szoroz.

De ha nem is így volt, tanulság, hogy egy ellentétes címválasztással mennyire más jön ki ugyanabból a szövegből. Nem mondom, hogy új felfedezés.

Amikor legutóbb láttam, úgy rémlik, volt hangfelvétel is hozzá, és mintha a szöveg is más lett volna. De lehet, hogy teljesen rosszul emlékszem. Most már totálisan elbizonytalanodtam.