NYELVÉSZ

Átfutottam őket (kivbéve az utolsót, az vagy rossz link, vagy közben leszedték), és elég érdekesek a módszerek, köszönöm. De amint látom, csak azt tekinti parallel szövegnek, ami egy szájton, de külön lapon jelenik meg. Ha tehát én egy oldalra rakok magyar és angol szöveget, akkor arról sosem fogja észrevenni, hogy parallel szöveg.

Viszont még mindig fennállva látom annak a veszélyét, hogy valamit lefordíttatok mondjuk a guglifordítóval, majd felteszem. Ezután jön a guglifordító, és az én párhuzamos szövegeimet fogja alapul venni a következő fordításához...

Azt pedig továbbra sem értem, hogy a sled-hiba hogy jöhet elő. Mert ha azt vesszük, hogy szlovén, lengyel stb. szöveget véletlenül angolnak azonosít (miért???), akkor is valószínűtlen, hogy annyi ilyen legyen, hogy ez felülmúlja a rendes angol--magyar párhuzamok számát (persze a sledet tartalmazók számítanak egyedül...)

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

hogy a gugel pont micsinál azt nem nagyon lehet tudni, de ilyenekről rendes cikkeket szoktak írni.
pl. ez egy alapcikk, meg utána amik erre hivatkoznak, van pl. ez vagy pl. ez meg még

Akkor még egyszer hangsúlyoznám: a guglinak nem kellett felismerni a nyelvet, mivel megadtam neki. Ha ezt nem veszi figyelembe, háááát, azt hadd ne minősítsem.



Mondjuk nagyon érdekelne, minek alapján minősít szövegeket párhuzamosnak. Ha pl. én egy reklámszöveget velük fordíttatok le, és felarakom a honlapomra, akkor azt már autentikus párhuzamos szövegnek tekintik?



Felteszem, h angol--magyar párhuzamos szövegekben is gyakrabban fordul elő, mint magyar--szlovén, magyar--lengyel stb. párhuzamos szövegekben.



Nagyon érdekelnének ennek a részletei. Mi alapján feltételezi, hogy két szöveg egymás fordítása?



OK, ezt elhiszem, de a példa alapján én elkezdenék gondolkodni a szótár integrációján...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

A nyelvfelismerést nem akkor vétette el a Google, amikor használtad a fordítót, hanem amikor a nyelvmodellt készítette. A nyelvmodellt a weben fellelhető párhuzamos szövegekből építi. Emiatt lényegtelen, a sled mennyire gyakori az angol nyelvű weben, az számít, hogy az angol-magyar párhuzamos szövegekben mennyire gyakori. Párhuzamos szövegek automatikus gyűjtésekor pedig a korábban említett hibalehetőségek állnak fenn: tévesen ismeri fel, hogy egy adott szövegrészlet milyen nyelvű, illetve tévesen gondolja, hogy a szövegrészletek egymás fordításai.

Azt a szótárt, amiből végül mégiscsak kijön a szánkó megfelelés, nem hiszem, hogy felhasználja a fordításhoz, csak kiegészítő információként van megjelenítve a juser kényelméért.

Ez nagyon jól hangzik, de be van állítva, h milyen nyelvről fordítson... Még ha az angol szótárából hiányozna is, és más nyelvben keresné, érteném. De ahhoz túl gyakori szó, és amint látszik, nem hiányzik...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

A hering szlovénül sled, csehül és szlovákul sleď. A nyelvfelismerés és az összetartozó fordítási egységek összeillesztésének hibája.

Én szerettem volna szánkóhering címet adni a képfájlnak. Az elgépelési hajlamaimat felismerhetnéd már.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

a kép bal alsó sarkában található, több szempontból bizarr sztring ("szánnkóhering") esetleg elvezet a rejtély megoldásához.

Na ezt magyarázza meg már valaki!!!

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Már régebben említettem, hogy a Cybertrans fejlesztésének egy bizonyos fázisában majd szótárfejlesztő társat fogok keresni. Most úgy érzem, megérett a rendszer erre:
Részletesebben lásd a blogom legfrissebb bejegyzését:

http://cybertrans.blog.com

A hagyományos terminusokkal az "besurrant az ajtón át"-ban az át határozószó, azaz adverbium. Az egyébként vita tárgya, hogy az igekötő nem adverbium-e. Keletkezésüket tekintve egy tőről fakadnak. Amúgy mindegy, minek hívod, ha az algoritmusod jó, és tudja kezelni. Érdekes a blogod és a vállalkozásod is.

_________________

Köszönöm a linkeket, feltétlenül elolvasom azokat a cikkeket.



Valóban szerencsétlenül fogalmaztam. A következő fogalmazásmód jobb lett volna:
Az angol prepozíciók valamiféle az ige és egy főnévi rész közötti jelentésmozzanatot kódolnak. Az a jelenség érdekel, hogy ez a jelentésmozzanat mire fordul le a magyarban? A tapasztalatom szerint vagy csak ragra, vagy csak névutóra, vagy ragra és névutóra, vagy ragra és igekötőre. A pontos mechanizmus persze nem triviális.


Az, hogy "surrant át az ajtón" önmagában nem nagyon fordul elő, így tegyük elé mondjuk a nem szócskát:

"nem surrant át az ajtón"
"átsurrant az ajtón"

Itt az én értelmezésem szerint mindkét esetben igekötőről van szó, csak a szórendet bolondítja meg a tagadás; szóval csak felszíni különbség van.

viszont iit:

"surrant az ajtón át"

névutóról van szó. Mondjuk ez így nem túl 'magyaros' önmagában.

De itt:

"besurrant a házba az ajtón át"

Ez már teljesen jó magyar, és itt az "át" egyértelműen névutó az én értelmezésemben.

És ugye az angolban eredetiben a 'through' prepozíció jelölte azt a jelentésmozzanatot, amit magyarban az egyik mondatban raggal és igekötővel, a másik mondatban raggal és névutóval kódoltunk. Meg nem is csak az a poén, hogy az angolban ugyanaz jelölte őket, hanem kb. tényleg ugyanazt is 'jelentik'.

Remélem nem túl zavaros, amit írok.

elöször is megjegyezném, hogy (még) nem vagyok nyelvész, csak hallgató, ezért nem is garantálom, hogy nem beszélek mellé.

A magyar igekötôk használatával többen is foglalkoztak. Van ami a neccen is elérhetô. Igaz, hogy amit én ismerek vagy használtam, az inkább a generativ keretben van megfogalmazva (pl. ez), de van pl. ez is.
Ha jól emlékszem azt olvastam a blogodban, hogy a "névutóból igekötô lesz". Lehet hogy szerencsés lenne, ha a névutó mindig névutó maradna és az igekötô mindig igekötô. Ezzel azt akarom mondani, hogy az a névutó amelyikbôl igekötô lesz, az nem is volt névutó. "Igazi" névutók (ragozatlan fönévvel járnak együtt) pl. az alatt "az asztal alatt " vagy a "mellett" az "ajtó mellett" szerkezetekben.
Jó kérdés, hogy akkor mi az "át" a "surrant át az ajtón"-ban, de szerintem ugyanaz az "át" mint az "átsurran az ajtón"-ban.

lehet, hogy nem mondtam neked semmi újat?