NYELVÉSZ

Nyelvészeti vitafórum
It is currently 2018. April 1, Sunday, 9:32

All times are UTC + 1 hour




Post new topic Reply to topic  [ 68 posts ]  Go to page Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Author Message
 Post subject: Re: igekötő vagy személyes névmás és hasonlóan elmés kérdése
PostPosted: 2010. April 30, Friday, 9:00 
Offline

Joined: 2007. September 9, Sunday, 18:13
Posts: 2367
kalman wrote:
szarvasászati szempontból (hogy kategorizáljunk-e egyenes és görbe, egyszerű és összetett agancs szerint) halálmindegy, hogy amúgy az "agancs" kategóriája mennyire tisztázott, hogy mi a helyzet a zsiráfokkal, sőt, még az se életbevágó, hogy hol húzódik a szarvas/őz határvonal. Mutatis mutandis ugyanez igaz a román supinum-problémára, amelynek a szempontjából halálmindegy, hogy mennyire tiszta az "ige" fogalma. Tehát én azt mondanám ökölszabályként, hogy akkor használhatjuk (didaktikai okokból, informálisan stb.) a kategóriákat, ha meggyőződtünk róla, hogy a tárgyalt téma szempontjából a határaik meghúzása irreleváns.


Persze, ez kétségtelenül így van. Nyilván nyelvészeti cikkekben nem tisztázzuk mindig a nyelv fogalmát, és azt sem várta senki, hogy akkor határozd meg, mit nevezel románnak. A kérdés addig ilyen egyszerű, amíg egyes részrendszereket írsz le. De mi van, ha egy komplett román nyelvtant írsz? Mi van, hogy ha abba beépíted két cikkedet, mindkettő a román igealakokról szól, mindkettőben "értelemszerűen használod az "ige" fogalmát? -- de mint Rebrus rámutatott, a tulajdonságok sosem esnek tökéletesen egybe, tehát a két igefogalom sem fogja tökéletesen fedni egymást.

kalman wrote:
Hát nem vagyok egy nagy MG-filológus, de azokban a kérdésekben, amikkel kapcsolatban a kategorizálás szóba került (belém szeret vs. beleszeret, Pécsett stb.), nekem mégiscsak úgy tűnt, hogy a fent leírt módszertant követitek (Mártonfin és rajtad kívül még Kenesei is).


Nem emlékszem, hogy bármelyikünk mondott volna olyat, hogy valai azért olyan, amilyen, mert bizonyos kategóriába tartozik. Ha én ilyet írtam volna, az csak valami nagyon félresikerült fogalmazás lehetett. Tudtommal Mártonfi a rag--jel--képző kontinuumról írta a doktoriját, nagyon kategorikusnak tehát őt sem gondolnám.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: igekötő vagy személyes névmás és hasonlóan elmés kérdése
PostPosted: 2010. April 29, Thursday, 17:12 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
fejes.lászló wrote:
kalman wrote:
Most akkor azt mondanád, hogy én akkor nem is beszélhetek agancsról, sőt, azt se tudhatom, mi az a szarvas?


Az, hogy mi az agancs és mi a szarvas, elég könnyen eldönthető (legalábbis vadászati szemponból, biológiaiból bizonyára lehetnek kérdések). Persze mondhatd azt, hogy az ige egyértelű dolog, de akkor mondjuk azt, hogy az ige az tényleg egy kategória, lehet rá hivatkozni, de az igekötő nem az.
Nem, nem ez a lényeg, hanem az, hogy szarvasászati szempontból (hogy kategorizáljunk-e egyenes és görbe, egyszerű és összetett agancs szerint) halálmindegy, hogy amúgy az "agancs" kategóriája mennyire tisztázott, hogy mi a helyzet a zsiráfokkal, sőt, még az se életbevágó, hogy hol húzódik a szarvas/őz határvonal. Mutatis mutandis ugyanez igaz a román supinum-problémára, amelynek a szempontjából halálmindegy, hogy mennyire tiszta az "ige" fogalma. Tehát én azt mondanám ökölszabályként, hogy akkor használhatjuk (didaktikai okokból, informálisan stb.) a kategóriákat, ha meggyőződtünk róla, hogy a tárgyalt téma szempontjából a határaik meghúzása irreleváns.
fejes.lászló wrote:
kalman wrote:
azt találom tarthatatlannak/célszerűtlennek, hogy az összetett (?) kifejezések felépítését azzal magyarázzuk, hogy az állítólagos építőköveik milyen kategóriájúak


Ilyet még Mártonfi sem mondott, nemhogy én, Kugler Nóra pedig (akik az MG szerzői közül egyedül vitába bocsátkozott ezen a pályán -- máshol ő sem) már rég elhagyta a palástot. Akkor most ki ellen küzdesz?
Hát nem vagyok egy nagy MG-filológus, de azokban a kérdésekben, amikkel kapcsolatban a kategorizálás szóba került (belém szeret vs. beleszeret, Pécsett stb.), nekem mégiscsak úgy tűnt, hogy a fent leírt módszertant követitek (Mártonfin és rajtad kívül még Kenesei is). Nekem teljesen általánosnak tűnik ez a fajta gondolkodás a nyelvtanról. De ha tévedek, és már rég az analógián alapuló nyelvtan hívei vagytok, annak én csak örülök.


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: igekötő vagy személyes névmás és hasonlóan elmés kérdése
PostPosted: 2010. April 29, Thursday, 11:35 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
fejes.lászló wrote:
szigetva wrote:
őőő, ez mit jelent?


:D Természetesen pástot akartam írni. Bocs.
Kár, esküdni mertem volna, h protestáns szakzsargon a pályaelhagyásra.


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: igekötő vagy személyes névmás és hasonlóan elmés kérdése
PostPosted: 2010. April 29, Thursday, 10:07 
Offline

Joined: 2007. September 9, Sunday, 18:13
Posts: 2367
szigetva wrote:
őőő, ez mit jelent?


:D Természetesen pástot akartam írni. Bocs.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: igekötő vagy személyes névmás és hasonlóan elmés kérdése
PostPosted: 2010. April 29, Thursday, 9:38 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
fejes.lászló wrote:
elhagyta a palástot
őőő, ez mit jelent?


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: igekötő vagy személyes névmás és hasonlóan elmés kérdése
PostPosted: 2010. April 29, Thursday, 9:28 
Offline

Joined: 2007. September 9, Sunday, 18:13
Posts: 2367
kalman wrote:
Most akkor azt mondanád, hogy én akkor nem is beszélhetek agancsról, sőt, azt se tudhatom, mi az a szarvas?


Az, hogy mi az agancs és mi a szarvas, elég könnyen eldönthető (legalábbis vadászati szemponból, biológiaiból bizonyára lehetnek kérdések). Persze mondhatd azt, hogy az ige egyértelű dolog, de akkor mondjuk azt, hogy az ige az tényleg egy kategória, lehet rá hivatkozni, de az igekötő nem az.

varasdi wrote:
Amivel ő nem értene egyet (és sokan mások se)


Én tökéletesen egyetértek azzal, hogy a nyelvben nincsenek kategóriák, és ilyen szempontból hülyeség. Viszont úgy gondolom, hogy a leírás kényszere néha megköveteli, hogy egyszerűsítsük a dolgokat, ezért nem kell végleg eldobni a kategorizálást.

kalman wrote:
azt találom tarthatatlannak/célszerűtlennek, hogy az összetett (?) kifejezések felépítését azzal magyarázzuk, hogy az állítólagos építőköveik milyen kategóriájúak


Ilyet még Mártonfi sem mondott, nemhogy én, Kugler Nóra pedig (akik az MG szerzői közül egyedül vitába bocsátkozott ezen a pályán -- máshol ő sem) már rég elhagyta a palástot. Akkor most ki ellen küzdesz?

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: igekötő vagy személyes névmás és hasonlóan elmés kérdése
PostPosted: 2010. April 29, Thursday, 8:31 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
varasdi wrote:
kalman wrote:
Egyébként pedig nem azt próbáltam illusztrálni, hogy a régi kategorizáció nem jó, hanem hogy a kategorizáció mint olyan hüjeség.
Azt hiszem, erre mondják, hogy "kontextusból kiragadott" idézet. Én többször is leírtam: arról beszélek, azt találom tarthatatlannak/célszerűtlennek, hogy az összetett (?) kifejezések felépítését azzal magyarázzuk, hogy az állítólagos építőköveik milyen kategóriájúak (vagyis hogy kategóriákba soroljuk az építőköveket annak alapján, hogy hogy viselkednek, majd ezeknek a kategóriáknak az alapján teszünk "jóslatokat" a viselkedésükre vonatkozóan). Ezt sem azért neveztem tarthatatlannak, mert ne lehetne többé-kevésbé érvényes általánosításokat tenni nyelvi elemek viselkedéséről (ezt is leírtam többször, amikor védelmeztem a kibontakozó általánosításokat), hanem azért, amiket rebrus is kifejtett: vagy körkörös, vagy kivitelezhetetlen. Plusz a kifejezések tulajdonságait arra redukálni, hogy "milyen elemekből vannak felépítve", eleve olyan durva leegyszerűsítés, ami csak téves következtetésekhez vezethet (vö. a kötőhangzók problémájával, amiről lassan 10 éve írogatunk). Klasszikus problémája pl. ennek a felfogásnak, hogy meg se tudja mondani, egyáltalán mi számít összetett kifejezésnek (erről egy külön szálat lehetne nyitni, ha érdemes lenne rá), pl. hogy a mérték szó milyen szempontból, mennyire számít összetettnek. (Ez az, amire Bloomfield azt mondta, hogy magánügy, és szerintem is alapvetően elhibázott az olyan nyelvtanelmélet, amiben ez a kérdés felvetődik, ill. amiben számít, hogy mit válaszolunk rá.)


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: igekötő vagy személyes névmás és hasonlóan elmés kérdése
PostPosted: 2010. April 29, Thursday, 7:57 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 12:46
Posts: 1080
kalman wrote:
Felvetem, hogy sutba kéne dobni a hagyományos "komplex agancs" -- "egyszerű agancs" különbségtételt, mert a szarvasok életében semmi relevanciája sincs, különben is gumifogalom, az egyik vadászterületen így ítélik meg, a másikon úgy. Most akkor azt mondanád, hogy én akkor nem is beszélhetek agancsról, sőt, azt se tudhatom, mi az a szarvas?

Ez mintha amellett lehetne illusztráció (?), hogy egy bizonyos kategória(-pár) hülyeség. De ebben a lehetőségben fejes.lászló kollega, meg mindenki nyilván egyetért vele(d/tek). Amivel ő nem értene egyet (és sokan mások se), az ez:
kalman wrote:
Egyébként pedig nem azt próbáltam illusztrálni, hogy a régi kategorizáció nem jó, hanem hogy a kategorizáció mint olyan hüjeség.


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: igekötő vagy személyes névmás és hasonlóan elmés kérdése
PostPosted: 2010. April 29, Thursday, 7:09 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
fejes.lászló wrote:
ha ehhez szigorúan tartjuk magunkat, akkor soha semmilyen fogalmat nem használhatunk (vagy, tehetem hozzá most, definiálhatunk valamit, de az aligha lesz alkalmas más jelenség illusztrálására, mint ami alapján definiáltuk), marad tehát a felsorolás. Mivel azonban ez a nyelvtanírás halála lenne, valamilyen kompromisszumot kénytelenek vagyunk kötni, s mint rámutattam, ezt Kálmánnak is meg kell kötnie. De ő ezt nem fogadta el, szerinte ha ő azt mondja, hogy "ige", az más eset.
Most vagy én értek végzetesen félre valamit, vagy te még mindig nem érted, mit jelent, hogy mi a bajom/unk a kategorizáláson alapuló nyelvtannal. Semmiképp se valamilyen szóhasználat tilalmát értem/értjük rajta.

Mesterkélt párhuzam. Tegyük fel, hogy szarvasszakértő vagyok, és felvetem, hogy nem érdemes a vadat az agancsa alapján kategorizálni, mert nem jósolja meg jól a viselkedését (még ha fordítva van is összefüggés, az életmódjától módosulhat az agancsa). Felvetem, hogy sutba kéne dobni a hagyományos "komplex agancs" -- "egyszerű agancs" különbségtételt, mert a szarvasok életében semmi relevanciája sincs, különben is gumifogalom, az egyik vadászterületen így ítélik meg, a másikon úgy. Most akkor azt mondanád, hogy én akkor nem is beszélhetek agancsról, sőt, azt se tudhatom, mi az a szarvas?


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: igekötő vagy személyes névmás és hasonlóan elmés kérdése
PostPosted: 2010. April 29, Thursday, 6:29 
Offline

Joined: 2007. September 9, Sunday, 18:13
Posts: 2367
Picit fura ez, formailag vita, valójában szerintem ugyanazt mondjuk.

rebrus wrote:
Ugyanis gyakran lesznek olyan jelenségek, amelyek az igekötő/sz.névmás kategóriákon túlnyúlnak (azaz ezen halmazok elemein kívüli elemekre is teljesülnek), és olyanok, amelyek ezen kategóriák mint elemhalmazok valódi részhalmazaira lesznek csak igazak. Ekkor mit csinálunk? Bevezetünk egy új jegyet? És egy újabb ilyen jelenségnél egy még újabbat? Vajon ezek a jegyek is kategóriákat állítanak elő? Ha igen, akkor baromi sok kategóriád lesz a végén, amelyek átfedőek is lehetnek (ld. pl. kalman megjegyzését), meg potenciálisan bmilyen logikai viszony lehet köztük -- ekkor még vajon kategóriáknak nevezhetők-e (a kategoriális felosztás nem vmiféle ekvivalenciaosztályt szokott jelenteni?)? Ha pedig úgy döntenénk, hogy az újabban bevezetett jegyek nem állítanak elő új kategóriákat, milyen alapon tesszük ezt? Van arról vmiféle a priori tudásunk vagy másmilyen erős érvünk, hogy melyféle nyelv(tan)i viselkedést tekintünk kategorizálónak, és melyet "mellékes"-nek (vmelyik szintaktikai, vmelyik mondattani vagy vmelyik szemantikait?) -- a hagyományra hivatkozni itt nem ér, márcsak azért sem, mert a szófajokról szólva bármilyen elképzelés előképét megtaláljuk úgyis a szakirodalomban.


Igen, kb. ezt mondta Kálmán, amivel egyet is értettem, de azt mondtam, hogy ha ehhez szigorúan tartjuk magunkat, akkor soha semmilyen fogalmat nem használhatunk (vagy, tehetem hozzá most, definiálhatunk valamit, de az aligha lesz alkalmas más jelenség illusztrálására, mint ami alapján definiáltuk), marad tehát a felsorolás. Mivel azonban ez a nyelvtanírás halála lenne, valamilyen kompromisszumot kénytelenek vagyunk kötni, s mint rámutattam, ezt Kálmánnak is meg kell kötnie. De ő ezt nem fogadta el, szerinte ha ő azt mondja, hogy "ige", az más eset.

rebrus wrote:
Nemtom pontosan mit értesz hagyományos kategorizációs nyelvtan alatt, de nekem (a ti példáitokból is) úgy tűnik, hogy a hagyományos nyelvtanok nem mondják meg rendesen mi hova tartozik, hiszen nem adnak megismételhető módszert (tesztet) arra, hogy mit melyik szófajnak tekintsünk.


Persze, ez így van.

rebrus wrote:
A belegyömöszölésről meg csak annyit, hogy ha a bőröndből a zoknik és az alsónadrágok lógnak ki, akkor teljesen megjósolhatatlan, hogy melyiket (vagy akár mindkettőt) fogom belegyömöszölni pl. attól függően, hogy mennyi időm van rá, milyen erősnek érzem magam, mennyi helyet gondolok még a bőröndben, vagy milyen érzelmi, praktikus és egyéb viszonyok fűznek melyik típusú ruhadarabhoz. Módszertani etalonnak elég rossz.


Igen, de én azt mondom, hogy az sem jobb, hogy mondunk valamit, aztán arra hagyatkozunk, hogy majd úgyis mindenki tudja, mire gondoltunk. (Ha pedig valaki azt mondja, h de hát erre vagy arra az elemre nem igaz az általánosításunk, akkor azt mondjuk, h azt nem is értettük bele.)

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: igekötő vagy személyes névmás és hasonlóan elmés kérdése
PostPosted: 2010. April 28, Wednesday, 22:25 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 13:24
Posts: 381
fejes.lászló wrote:
rebrus wrote:
Pont ez a lényeg. NEM fogsz találni olyan tulajdonsághalmazt, amelynek a szempontjából az igekötőnek/névutónak nevezett izék mindegyike PONTOSAN ugyanúgy viselkedik.
Ha figyelté, tudhatod, hogy én ilyet nem mondtam. Sőt, ha visszanézed, mit írtam a (bele)szeretről, akkor látni fogod, hogy pont azt mutattam, hogy hol így, hol úgy viselkedik (pl. nem lehet Beleszeretett belém). Amikor azt mondtam, hogy az Éppen belém szeretett bele-szerű mondatokban a bele inkább igekötő, akkor olyanokra gondoltam, mint hogy pl. nem személyragozható, tehát elszakadt a személyes névmás alakjaitól.
OK, nekem semmi bajom a címkékkel, de akkor előbb pontosan és kimerítően meg kell mondanunk, hogy mit nevezünk igekötőnek és mit személyes névmásnak. És ha ez segít abban, hogy e definíciótól eltérő viselkedéseit is magyarázni tudjuk az igekötő/szem.névmás-nak nevezett elemnek, az jó. Én az idézett részben annak a kételyemnek adtam hangot, hogy ez valóban megtehető. Ugyanis gyakran lesznek olyan jelenségek, amelyek az igekötő/sz.névmás kategóriákon túlnyúlnak (azaz ezen halmazok elemein kívüli elemekre is teljesülnek), és olyanok, amelyek ezen kategóriák mint elemhalmazok valódi részhalmazaira lesznek csak igazak. Ekkor mit csinálunk? Bevezetünk egy új jegyet? És egy újabb ilyen jelenségnél egy még újabbat? Vajon ezek a jegyek is kategóriákat állítanak elő? Ha igen, akkor baromi sok kategóriád lesz a végén, amelyek átfedőek is lehetnek (ld. pl. kalman megjegyzését), meg potenciálisan bmilyen logikai viszony lehet köztük -- ekkor még vajon kategóriáknak nevezhetők-e (a kategoriális felosztás nem vmiféle ekvivalenciaosztályt szokott jelenteni?)? Ha pedig úgy döntenénk, hogy az újabban bevezetett jegyek nem állítanak elő új kategóriákat, milyen alapon tesszük ezt? Van arról vmiféle a priori tudásunk vagy másmilyen erős érvünk, hogy melyféle nyelv(tan)i viselkedést tekintünk kategorizálónak, és melyet "mellékes"-nek (vmelyik szintaktikai, vmelyik mondattani vagy vmelyik szemantikait?) -- a hagyományra hivatkozni itt nem ér, márcsak azért sem, mert a szófajokról szólva bármilyen elképzelés előképét megtaláljuk úgyis a szakirodalomban. Szóval kb. ez.

fejes.lászló wrote:
rebrus wrote:
Ez nem jelenti azt, hogy informálisan nem lehet őket megnevezni, csak éppen ez a módszer (mármint, hogy tulajdonságcsoportokat hellyel-közzel teljesülőnek tekintesz) kontrollálhatatlan, soha nem fogod tudni megmondani, hogy hol vannak az általánosításaid határai.
Én is pontosan erről beszélek. Azt mondtam, hogy amikor Kálmán azt mondja, hogy "ige" meg "particípium", akkor elég önkényes, hogy mikor milyen alakulatokat értünk oda. A hagyományos kategorizációs nyelvtan meg megmondja, hogy mi hova tartozik, belegyömöszöli egy zsákba akkor is, ha kilóg. (Más kérdés, hogy gyakran még csak nem is oda gyömöszöli, ahova illene, mint Kálmán legutóbbi példájában a gyorsant.) Számomra egyik megoldás sem megnyugtató.
Nemtom pontosan mit értesz hagyományos kategorizációs nyelvtan alatt, de nekem (a ti példáitokból is) úgy tűnik, hogy a hagyományos nyelvtanok nem mondják meg rendesen mi hova tartozik, hiszen nem adnak megismételhető módszert (tesztet) arra, hogy mit melyik szófajnak tekintsünk.
A belegyömöszölésről meg csak annyit, hogy ha a bőröndből a zoknik és az alsónadrágok lógnak ki, akkor teljesen megjósolhatatlan, hogy melyiket (vagy akár mindkettőt) fogom belegyömöszölni pl. attól függően, hogy mennyi időm van rá, milyen erősnek érzem magam, mennyi helyet gondolok még a bőröndben, vagy milyen érzelmi, praktikus és egyéb viszonyok fűznek melyik típusú ruhadarabhoz. Módszertani etalonnak elég rossz.

fejes.lászló wrote:
rebrus wrote:
(Ugye érthető: ne azzal foglalkozzunk má, hogy hány szófaj van, ezeket hogyan nevezzük meg, mik tartoznak az adott szófajba stb., hanem azzal, hogy mik a releváns hasonlóságok/azonosságok az elemek használata között).
Ez is tökre rendben van, csak nekem az visszás, ha ezzel párhuzamban viszont használjuk az ezekre vonatkozó terminusokat, legalábbis ne úgy, mintha magától értetődőek lennének. (És pláne ne használjuk mi magunk, miközben ha a másik száján kicsúszik egy ilyen, azonnal lemerevkategoristázzuk.)
Ne tegyük.

fejes.lászló wrote:
rebrus wrote:
A létige sosem fog "közeledni" a többi igéhez (vigyázat! ige, létige: informális leírás), mert baromi gyakori, és mert funkciója nagyon speciális (ez nem jelenti azt, hogy nincs hasonlóság, pl. a múlt idejében -t(-) van, a 6 szám/személyből 4-nek a vége azonos a szokásos szám/személy végződésekkel stb.).
Ez azért így nagyon merev állítás, éppenséggel közeledhet (kérdés pl. hogy az összes többi ige mennyire egységes az adott nyelvben), sőt, amennyiben alkalmas rá a paradigmája, akár más igék is közelíthetnek a létigéhez. (Pl. bizonyos angol változatokban a jelen időben létige is egyalakúvá vált a többi igéhez hasonlóan.)
Jogos, a "sosem" elég erős volt. Bár itt a magyarra gondoltam (és az elkövetkezendő 2000 évre :-)), az angol esetben, ha jól tudom, ez együtt járt az összes igei inflexió leépülésével. Ezt a magyarban nem várjuk (legalább 4010-ig).

fejes.lászló wrote:
rebrus wrote:
Nekem az a gyanúm, hogy az általánosabb kategóriák nem prototipus-alapúak (mi lenne egy prototipikus ige? csinál, fut, van?).
Én inkább gázfelhőnek képzelem ezeket, ahogy sűrűsödik, úgy nő a gravitációs ereje, és von magához egyre többet. Egyébként általában pont az ilyen "alapigék" kivételesek, míg a ritkábbak elég szabályosak, nem?
Hát, az, hogy mi szabályos/kivételes, én nem merném definiálni. Tipikusan a nagy típusgyakoriságú patterneket szokták szabályosnak tekinteni, ekkor viszont az az állítás, hogy a szabályosak ritkák, elég triviális, hiszen (Zipf miatt) egy nagy elemszámú osztálynak a nagy része nagyon ritka alak. (Egyébként ebbe az is belefér, hogy vannak benne gyakoriak is, csak kevesen -- a fut, csinál eléggé "szabályos" igék, emellett elég gyakoriak is).
A gázfelhő meg a gravitáció szép metafora, el is teszem a metaforatáramba :-) És ha már a felhő nagyon sűrű, akkor csillaggá alakul, a végén meg felrobban vagy fekete lyuk lesz belőle...


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: igekötő vagy személyes névmás és hasonlóan elmés kérdése
PostPosted: 2010. April 28, Wednesday, 22:18 
Offline

Joined: 2007. September 9, Sunday, 18:13
Posts: 2367
Mondjuk én itt egy kicsit furcsállom ezt a számonkérést, mert én egyedül a bele(szeret) és az alá(ír) esetében mondtam, hogy azokban a Px elvesztette a referenciáját, ezért mondanám inkább igekötőnek. Abban sosem foglaltam állást, hogy a személyragos izék tekinthetők-e igekötőnek, legfeljebb azt mondtam, hogy ahol a személyrag már szintaktikailag/szemantikailag nem funkciónál, ott biztos nem ragos/névutós személyes névmásról van szó.

kalman wrote:
Szemantikailag se stimmel egy csomó esetben, pl. rádlicitálok *'te vagy az, akire licitálok', innen rádlátok *'te vagy az, akire innen látok'. Vagy a ránéz-ben nem igekötő, ezekben meg egy igekötő és egy nem-igekötő összeolvadása?


Na először is, a ránéz-zel kapcsolatban kérdezted, hogy ott miért nem gondolom, hogy igekötő (amivel behúztál a csőbe, mert sosem állítottam határozottan, hogy ez nem tekinthető igekötőnek). Megpróbáltam azon elgondolkodni, hogy miként lehetne érvelni amellett, hogy nem igekötő, és hozzátettem rögtön egy példát, ami azt mutatja, hogy ez az érv valóban nem igazán erős. Erre most felelősségre vonsz, hogy (szándékosan!) nem vettem figyelembe olyan adatokat, amelyekről nem is kérdeztél, holott éppen én is arra utaltam, hogy a rámnéz párhuzamba állítható a néz-zel és a ránéz-zel alkotott, nem személyes névmással alkotott szerkezetekkel egyaránt. Tehát az a vád, hogy szándékosan elhallgatom, amit mondok.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: igekötő vagy személyes névmás és hasonlóan elmés kérdése
PostPosted: 2010. April 28, Wednesday, 21:57 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
fejes.lászló wrote:
kalman wrote:
Miért nem igekötő a rám/rád/stb. a rámnéz/rádnéz/ránéz stb. alakokban?


Mert disztribúciósan a Pistára/ A szomszéd házra stb. néz stb. mondatnak felel meg, úgy, hogy az ÉN, TE stb. "tövet" illesztjük be a szerkezetbe.
Ez nem igaz, magad is tudod. Szemantikailag se stimmel egy csomó esetben, pl. rádlicitálok *'te vagy az, akire licitálok', innen rádlátok *'te vagy az, akire innen látok'. Vagy a ránéz-ben nem igekötő, ezekben meg egy igekötő és egy nem-igekötő összeolvadása?


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: igekötő vagy személyes névmás és hasonlóan elmés kérdése
PostPosted: 2010. April 28, Wednesday, 21:50 
Offline

Joined: 2007. September 9, Sunday, 18:13
Posts: 2367
kalman wrote:
Miért nem igekötő a rám/rád/stb. a rámnéz/rádnéz/ránéz stb. alakokban?


Mert disztribúciósan a Pistára/ A szomszéd házra stb. néz stb. mondatnak felel meg, úgy, hogy az ÉN, TE stb. "tövet" illesztjük be a szerkezetbe. Persze jogos, ha azt mondod, hogy a Pistára/ A szomszéd házra stb. néz rá szerkezetbe ilyen nem illeszthető be, tehát a kérdés valóban bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk.

kalman wrote:
Pl. a particípium, ahogy én használtam, a román igék egyik alakja, mindegyik igének van ilyenje (pl. băut, văzut, invitat). Szerintem semmiféle kategorizáló lépés nem kell ahhoz, hogy ezeket közösen így hívjam, mert ez egy empirikusan jól általánosítható paradigmának egy jól meghatározható mezője.


Itt a particímpiumot az igével magyarázod, ami szerinted "empirikusan jól azonosítható" (??? -- erre az azonosításra, meghatározásra kísérletet sem teszel). (Nem ismerem a románt, de azért félve megjegyzem, hogy a magyarban is könnyen mondanánk, hogy határozói igenév minden igéből képezhető, de szerintem az eszik és az iszik esetében ez azért kétséges. Ilyesmik máshol is lehetnek.)

kalman wrote:
(Az idézett cikkben egyébként éppen amellett érvelek, hogy attól, hogy ez az igealak sokféle szerepet tölthet be, teljesen felesleges többféle kategóriába tartozónak tekinteni.)


Nekem ez ellen semmi kifogásom, az egész cikkel is egyetértek, az egyetlen dolog, amire felhívnám a figyelmet, hogy az ilyen terminushasználat nem egzakt. Márpedig nem szeretünk nem egzaktak lenni, igaz? Én mindöszse erről beszélek, enm arról, hogy egyébként a gondolatokkal vagy a nem kategorizációs nyelvtanokkal való kísérletezéssel ne értenék egyet.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: igekötő vagy személyes névmás és hasonlóan elmés kérdése
PostPosted: 2010. April 28, Wednesday, 19:50 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
fejes.lászló wrote:
Amikor azt mondtam, hogy az Éppen belém szeretett bele-szerű mondatokban a bele inkább igekötő, akkor olyanokra gondoltam, mint hogy pl. nem személyragozható, tehát elszakadt a személyes névmás alakjaitól.
Többek közt ez az, amit kezdettől fogva nem értettem, miért ne lehetne egy igekötő személyragozható? Ez nálad miből jön ki? Hogyan határoztad meg az "igekötő" kategóriáját, amiből ez kijött? Miért nem igekötő a rám/rád/stb. a rámnéz/rádnéz/ránéz stb. alakokban?
fejes.lászló wrote:
Azt mondtam, hogy amikor Kálmán azt mondja, hogy "ige" meg "particípium", akkor elég önkényes, hogy mikor milyen alakulatokat értünk oda.
Azért én szoktam erőfeszítéseket tenni, hogy ne legyen önkényes. Pl. a particípium, ahogy én használtam, a román igék egyik alakja, mindegyik igének van ilyenje (pl. băut, văzut, invitat). Szerintem semmiféle kategorizáló lépés nem kell ahhoz, hogy ezeket közösen így hívjam, mert ez egy empirikusan jól általánosítható paradigmának egy jól meghatározható mezője. (Az idézett cikkben egyébként éppen amellett érvelek, hogy attól, hogy ez az igealak sokféle szerepet tölthet be, teljesen felesleges többféle kategóriába tartozónak tekinteni.)


Top
 Profile  
 
Display posts from previous:  Sort by  
Post new topic Reply to topic  [ 68 posts ]  Go to page Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

All times are UTC + 1 hour


Who is online

Users browsing this forum: No registered users and 1 guest


You cannot post new topics in this forum
You cannot reply to topics in this forum
You cannot edit your posts in this forum
You cannot delete your posts in this forum
You cannot post attachments in this forum

Search for:
Jump to:  
cron

Figyelem!
A faliújságon megjelentek nem képviselik többek közt a következő szervezetek hivatalos véleményét:
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group