NYELVÉSZ

A hadd utáni igemódhoz:

• hadd lássam/látom
• hadd lássad/*látod
• hadd lássa/*látja
• hadd lássuk/*látjuk
• hadd lássátok/*látjátok
• hadd lássák/*látják

Szerintetek is csak az 1sg jó kijelentő móddal?

Nem, ez teljesen más jelenség, a hadd elhagyása jellegzetes dialektális sajátosság Biharban és attól keletre (amennyire én észrevettem). Rettentő nehéz róla leszokni, azok az erdélyi ismerőseim, akik amúgy mindenben a pesti standardhoz próbálnak igazodni, a hadd-ot mégis elhagyják, mert nem veszik észre, hogy erről lehet őket felismerni.

nem tudom, ebbe a kategóriába tartozik-e, de leírom...

ma vártam a soromra a patikában, és ezt hallottam az ablak mögül: "Nézzem meg már megint a kártyát!"

Gondolom a teljes alak az lett volna, h "Hadd nézzem meg...". DE akkor eszembe jutott, h ez nem felszólító alakkal is ugyanazt jelentette volna sztem: "Hadd nézem meg..."

Persze itt nem ritka igealakokról van szó...

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Riszpekt neked, hogy belementél, én csak beleolvastam, aztán aszondom: ez mind látnálak. De azért tényleg nem túl sok a látnalak.

_________________

Nehéz téged szeretnelek?

Igen, igen. Szóval még az is kérdés, mér nincs látnialak.Jogos. Nekem a kérnelek tök jól hangzik (Akkor meg kell kérnelek, hogy hagyd abba), a szeretnelek elképzelhetetlen, de meg kontextust is nehéz neki találnom.

Pontosabban a nem-3. személyű infinitívuszokban nincs i, vö. látnia, látniuk.


Na ja, de akkor a kérnelek, szeretnelek stb. elölképzett kerekítetlen mgh-s alakoknak jobbaknak kellene lenniük, mert (az egyfajta e-t használóknál) megvan az analógiás forrás (kérnem, kérned stb). Én nem érzem ezt a különbséget, de meggyőzhető vagyok.

nana:
[url]http://www.google.hu/search?client=safari&rls=en&q=%22látnalak%22&ie=UTF-8&oe=UTF-8&redir_esc=&ei=e7OUTKPuKYjFswbH5alk[/url]

Ezek egy része "látnálak", de azért van néhány, pl.:

"Lili, látnalak kell miel,,tt hazamész."
"Miért így kell újra látnalak?"
"-nem kell látnalak, ahhoz, hogy le tudjalak győzni!-"
"Csak musicalesten sikerült látnalak"
"Nagyon fáj, hogy a tesóm karjaiban kell látnalak."
stb.

Itt vannak mindjárt Adam Albright példái a spanyol igeragozásból. Bizonyos spanyol igék jelen idő E1 alakjában a tő után közvetlenül nem a megszokott -o végződés áll, hanem -go (vagy -co) pl. salir 'kimegy' ∼ salgo; traer 'visz' ∼ traigo; crecer 'nő' ∼ crezco. Ezek alakilag is hasonló osztályokba tartoznak (pl. tipikusan egy szótagú a tő). Az asir 'megragad vmit' igék esetében a beszélők tipikusan egyik változatot se találják jónak, se az aso, se az asgo (vagy asco) nem hangzik jól. Hasonlóképpen van a spanyol igéknek egy csoportja, amelyben a tő utolsó magánhangzója hangsúlytalan helyzetben e, ill. o, viszont hangsúlyos szótagban ie, ill. ue. Például sentir 'érez' ∼ siento, morir 'meghal' ∼ muero. Viszont pl. az abolir 'eltöröl' igének semmilyen E1 alakjával nem elégedettek a beszélők: nem jó se az abolo, se az abuelo, (pláne nem az abuelgo, vagy az abolgo.)

Érdekes amúgy, hogy sem a HHC-ben, sem az MNSz-ben, de a google-ben sincs rá találat (mármint a látnalakra). A -lak/-lek egyébként történetileg két elemből áll, az l ugyanaz, mint az ikes ragozás második személyű ragjában (tehát második személyre és nem-aktív alanyra utal, van is ilyen is: látszol, csak ebben meg nincs benne az, hogy számomra), a k pedig ugyanaz, mint az "alanyi ragozás" E/1. -k ragjában (így került bele, hogy "számomra"). (Amúgy vicces lenne, ha lenne ilyen: látmak = 'látom magam'.)

_________________

Igen, már én is észrevettem, nekem ez az alak sehogy se jó, mégis hallotam párszor.Egyetértek, a jó lett volna őt/valamit látnom-féle szerkezetekben én is úgy érzem, mintha igazodna a látnom igealak a tárgy határozottságához/határozatlanságához, csak valahogy egybeesne a két alak, mint a láttam őt/valamit esetében. És igen, én is úgy érzem, mintha a látnom téged/titeket esetében is kellene léteznie a -lak/-lek végű alaknak, de se a látnilak, se a látnalak nem stimmel ebben a szerepben. Gondolom, ezek az érzések abból származnak, hogy minden igeidőben és személyben van különbség alanyi és tárgyas ragozású alak között (kivéve az elszórt egybeeséseket, mint láttam, látnánk), és mindezeknél van -lak/-lek végű alak is. Ezt visszük át a személyragozott infinitívuszra is.
Szerintem a látnilak azér hangzik hülyén, mert a személyragozott infinitívuszi alakok egyikében se jelenik meg az i, a látnalak meg azért, mert bár a -lak/-lek előtt mindig -a- a kötőhangzó, ez megint csak nem jelenik meg a személyragozott infinitívusz egyik alakjában se. Tehát mind a két alaknak hiányzik az analógiás (más hasonló alakokból származó) támogatása, viszont annak, hogy kellene -lak/-lek végű alaknak lennie, nagy a támogatása. Megoldhatatlan helyzet, ilyenekből származik az ún. defektivitás (mint amilyen a csuklik-féle igék kötő-felszólító módú alakjainál figyelhető meg: se a csukljak, se a csukoljak nem hangzik jól).Persze, minden nyelvben vannak ilyen zavaros fehér foltok, pl. ritka igék alakjai, majd próbálok példákat találni.

Sziasztok!

Most regeltem, nem vagyok nyelvész, de érdekelnek a nyelvek meg a nyelvtan. Elég sokat átolvastam a fórumból, és látom vannak itt nyelvészek is, akik gondolom belefutottak már a következő problémakörbe.

Hallok és szinte mondanék is néha olyan toldalékot, hogy -nalak, -nelek. De közben nagyon furcsán hat. Nem úgy, hogy belémhasít, hogy "ez nem jó így", hanem elbizonytalanít. Ha sokat mondogatom, például ilyen mondatokban: "Jó lett volna látnalak a múlt héten, de nem értem rá." Sokszor mondogatva, szituációt odaképzelve nekem igenis jól hangzik.

Ez egyfajta személyragozott alakja lenne a főnévi igenévnek, csakhogy az nem szokott a tárgyhoz igazodni, nincs is alanyi/tárgyas megkülönböztetése (bár én mintha minden esetben beleérezném az alanyi/tárgyas mivoltukat, és az "adjuk" felszólító/kijelentő kettősségéhez hasonlóan úgy érzem mintha csak egybeeső, de a háttérben külön alakok lennének).

Tehát, tudtok-e mondani valamit a -nalak ragról (nyelvjárási? vagy az emberek egyszerűen néha félremondják és nem is igazán mondanák rá maguk se, hogy ezt így kéne mondani). Én úgy tudom, hogy nem hivatalos alakról van szó (nem kell fennakadni, ezt úgy értem, hogy például egy külföldieknek szóló magyar tankönyvbe szerintem nem szokás beleírni/én se írnám).

Plusz, a -lak rag története is érdekelne, ha egyáltanán tudunk erről valamit. Elég furcsa konstrukció, kilóg az alanyi/tárgyas rendszerből.

Extra kérdés: más nyelvek esetén mennyire jellemző, hogy az emberek bizonytalanok a saját nyelvük használatát illetően, és ilyenekről diskurálnak, hogy van-e ilyen meg olyan szóalak vagy két forma küzül melyiket is kéne használni? Most nem arról beszélek, hogy más emberek nyelvhasználatát kritizálják, hanem hogy maguk se tudják, hogy hogy is kéne ezt az ő saját nyelvhasználatukban mondani. Még magyar példák: fürödnöd, fürdened; cselekszik, cselekedik; nyughat, nyugodhat; bérli, béreli; küzdtem, küzdöttem; fővök, főlök, fövök; vivendő, viendő; elhive, elhíve; törülköző, törölköző; lábos, lábas; csukolj, rejljen és tsai; megéve, megiva, "megivva": egyik ismerősömtől hallottam így, persze ezt ő maga találta ki on-the-fly, ami rögtön erre a kérdésre irányította a társaság beszédtémáját, volt mindeféle tipp, még "megíva" is, én a "megiva" alakot támogattam. Na, tipikusan erről a jelenségről beszélek. A gyakorikerdesek.hu is tömve van ilyen kérdésekkel.

Ezek egy része ritka szóalak, amit az ember talán még életében nem mondott (elhive, rejljen, megiva); mondhatni fehér foltok a magyar nyelvről alkotott fejbeli térképünkön. De egy másik részük meg viszonylag gyakran előfordul. Itt lehet, hogy azért van a bizonytalanság, mert ma már az ember nem csak a saját falujában/városában használt formákkal találkozik, hanem vegyesen mindenhonnan származó formákkal (tv, net, költözések). Direkt olyanokat soroltam fel, amiket nem bélyegeztek meg, mint a -nákot meg a -s(z)uk, -s(z)ük--öt. Ezeknél nem akad fenn nagyon az ember, hanem beleolvasztja a fejébe, aztán ha eléggé azonos számban hallja a két formát, akkor bajban lesz, ha saját magának kell mondania (pl fürdened/fürödnöd).

Nah, remélem sikerült összezavarnalak titeket.