NYELVÉSZ

Télleg, most jut eszembe, h amit mi Sátoraljaújhelynek mondunk, a végén j-vel, azt az ottaniak meg a környékiek úgy ejtik, h Újhel.

Az öttömösiek Ötömösnek mondják a falujuk nevét.

Így gondoltam én is, persze.

Mert a nővérre hasonlít, az -ár/-ér meg elég döglött, nem? De az Őszödnél nem értem ennyire a motivációt.

Ilyesmi még a Lövérek, amit gyakorlatilag mindenki [lővérek]-nek mond, asszem (Apám, aki a környékről származik, biztosan.), meg ennek következtében ey csomóan így is írják. Olyannyira, hgoy a gugliban 885-641 a hosszú ő javára.

Jó, itt tudjuk az eredetét (lövér = lövész), de ez jelen állapoton nem sokat változtat.

Pedig egyértelmű: öszöd, nem öszöd, nem kapsz mást.

Zichyújfalu (de ez egyértelműen a Zichy család nevét őrzi)
Az én kedvencem Csikóstőttős. Sajnos még nem volt szerencsém helybelihez v környékbelihez, de elég nehéz elképzelni, h ezt bárki is pontosan így ejtené ki (na jó, a híradósokat leszámítva).

(Őszintén szólva én az "[öszöd]"-ön is meglepődtem. Ezek szerint olyasmi, mint az [árbóc]...hm...)

Biztos régen a magyarban is háromfokozatú volt a magánhangzó-hosszúság: a rövid pöttyös, a félhosszú vonásos és hosszú.

Ez mondjuk általában jellemző az útjelző táblákra... (Csodálkoznék, ha az Édes Anyanyelvünk nem cikkezett volna erről, még hajlanék azt is mondani, hogy ez esetben jogosan.) De azért a két ö-t összehasonlíthattad volna! Bár itt is alig látszik a különbség, a &#-kről nem is szólva...

(Ja, és azóta, h lebarmolta a tüntetőket, az index is írt öszödöt...)

Szerintem a legjobb, amikor arra megy az ember, a települést jelző tábla, amin baromi diplomatikusan olyan félig pontok, félig vesszők vannak, a múltkor néztük.

Késmárk [keːʒmaːrk]? Chernelházadamonya

hát, szerintem nem egészen ugyanaz az eset, nekem legalábbis úgy tűnik, h a magyar földrajzi nevek esetében nem szokott olyan erősen érvényesülni a hagyományőrző írásmód, mint amilyen a Dessewffy és társai (azaz nem tudok olyan mo-i helynevet mondani, ahol ekkora eltérés lenne a kiejtés és az írásmód közt, mint néhány személynévnél). Lehet, h most nagy hülyeséget mondtam, de nem jutnak eszembe példák (esetleg Ostffyasszonyfa?). Ezzel együtt persze azt nehéz lenne megmondani, h miért így kell írni, vagy miért így ejtik.

Bocs, de ez kábé olyan felvetés, hogy mért kéne valakinek w-vel írni a nevét, ha se ő maga, se senki más nem ejt benne duplavét. (pl. Dessewfy)

http://index.hu/politika/belfold/elkurtuk2/



Miért kell hosszú ő-vel írni egy olyan település nevét, amelynek nevében lakói és mindenki más is rövid ö-t ejt. Ráadásul olyan helyzetben, ahol semmilyen szabály nem indokolná a rövidülést!

(Kiss Lajos szerint az Őszöd személynévből alakult, ami az ősz mn-re vezethető vissza. Ez azonban nem lehet indok, ilyen alapon Tapolcát is Teplicának kellene írnunk.)