NYELVÉSZ

(Folytatva)
(a tágabb téma, tkp morfofonológia és HALLGAT A MÉLY vagy HALLGAT-E A MÉLY lehetne)
Semmi olyasmit nem írtam és gondoltam, hogy a nyüzs|töl- tagolásában valahol volna egy /s+t/ -> /ž/ szelet; azt hiszem valamit rosszul látok itt.
Aki nyüzstöl--t írt, annak a felszíni [ńüštöl]-höz alsóbb /ńüžtöl/ szolgál kiindulópontul.

Váltakozási feltétel híján azt kell gondolnunk, hogy a tagolatlan (elemezhetetlen, stb.) tőmorfémákban az érintkező obstruensek zöngésségileg megegyeznek, azonosan zöngések vagy zöngétlenek; alant (underlyingly) tehát vagy csak /št/ vagy csak /žd/ létezhetik egy tőmorfémában. Valószínűleg ez általában igaz, de talán mégsem mindig.
Például a /Cd/ végű (hely)nevek, (személy)nevek C-je hiába zöngés mindig, a C és d közt virtuális (posszibilis vagy egyéb) álmorfémahatár áll, akkor is ha az ...C rész önmagában nem fordul elő és elemezhetetlen, példa: /pákozd/ = /pákoz|d/, ahol /d/ ‘“d”’, /pákoz/ ‘?’; /óz|d/ ugyanígy --- felejtsük el hogy mi (noi ALTRI LINGUISTI) tudjuk a tő egykori jelentését (a naív beszélő nem tudja, a deskripcióban az ő szava ér).
A Pákozd és Ózd felszínhez */s|d/-ből is eljutni, ugyanakkor amíg nem találkozunk *Pákoszd, *Ószd félreírásokkal (hívjuk így, nagyobb labelling nélkül), nincs okunk feltenni, hogy ezek alapalakjában nem /z/ van.
Minthogy azonban tővégen (hasonlóképp fiktív tővégen) a /ž/ egészen kivételesen ritka, míg az /š/ közönséges --- minden /žd/ végű névszótő, az elemezhetetlenek is, a beszélő tudatában (ha szabad beleturkálnunk, sőt megkérdezése nélkül ott elemezgetni) /š.d/! --- A Pünkösd, Sükösd-félékben elsősorban ezért iratik s *zs helyett, és nem *zsd takarékoskodó írásmódjáról van szó (mint a dzs helyetti egykori ds-ben). (Felteszem, hogy itt mindenki tudja, hogy a Pentekosté/Pfingst, Sixtus ősforrásokról van szó.)
Történetileg tehát ezekben nem /-št/ > /-žd/ zöngésülés (fonológiai okú) történt, hanem /|t/ --> /|d/ képzőcsere, egy megelőző /t/ tőrész --> képző elemzés után.

Ennek fényében megkockáztatható és talán igazolható is, hogy az [avganist\=an]-ban mindenkinek /af|gan|ist\=an/ van a mélyben, az írástudóknak mindenképp, de valószínűleg az írástudatlanoknak is, akik sosem látták leírva.

Két kérdésem van az olvasokhóz:
(1) Hol olvasható Peter SHERWOOD kb. 35 évvel ezelőtti klasszikus cikke? melyben az Tabd, Apc, Köcsk, Recsk; Mözs típusú helynevekre felhívta a figyelmet.
(1b) Kik írtak ezekről azóta és hol?
(2) Ki ismeri az eredetijét annak az angol versikének, melyben az eredetijéből én csak a
... ... ... forehead
... ... ... horried
rímekre emlékszem?

Köszönöm

Hát, én pedig a gyerekkoromból inkább a "megrígat" alakra emlékszem (csongrád-megyei földművelésből élő faluban nőttem föl, anyám háztartásbeli volt, apám juhász), és számomra furcsa volt a "ríkat" alak, idegennek éreztem mind kimondva, mind leírva, mert a fülemben a "rígat" forma csengett ismerősen (és így van ez a mai napig, akár a mindig-mindíg "párral")...

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Tegyük hozzá, hogy azér se érzik az emberek a rokonságot, mert az í ~ ik váltakozás sehol máshol nem jelenik meg az alaktanba, az igeibe se (ahogy egyébként a í ~ ip se, ami a szí ~ szippant párba van). Szerintem a szinkrón rendszer szempontjából ezek egyáltalán nem alkotnak párokat.

Azért a mëgríkat- - mëgrígat- kapcsán írtam a nyüzstöl--ről mert, mert a zöngés/zöngétlen “váltakozásnak“, méginkább cserének nem hangtani, hanem alaktani oka van mindkép esetben.

A mëgríkat- helyett mëgrígat--ot mondó beszélő (nagyon csodálkozom, hogy van ilyen, és ha van, hogyhogy még nem találkoztam ilyennel soha?) nyilván mëgrí|gat alapalakból és tagolásból indul ki. nagyon durva dolognak tartom, de valóban van logikája, hiszen van ugye rí- (rí|v- tőváltozattal, amit így is úgy is lehet magyarázni) és van -gat- is. A g-ző beszélő talán nem ismeri a rikolt- és rikkant- igéket, illetve nem érzi, hogy azok a rí(v)- rokonságába tartozik. Érzéketlensége is indokolható, mert rí(v)- jelentése ‘sír’, a rik- származékai `kiált, ordít’ jelentésűek. A kivétel éppen a megríkat-, és kivételességének oka is ismeretes. A mëgsirat- nem ‘mëgríkat’, vagyis a sír- egyszerű caus alakja szabályosan -ít-, de sír- --> rí- tőszupplécióval. (Igen, idetartozik a riogat- is ami nyelvújítási (elég zavaros) képzésnek tűnik.

A rí- -v--je a történeti szakirodalom szerint *-k-, a szí- -v--je pedig *-p- lehetetett (vö. rí- rikkant-, szí- szippant-).
<...>

folyt. köv. máskor (a nyüzstöl--ről is)

Nem lehet, h a "riogat"-ból van némi áthallás?

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Nekem mindig is "ríkat" volt, a "rígat" verziót soha nem is hallottam és nem is láttam leírva korábban.

A google azért talál olyan sok ríkat-ot, mert a firefox és a microsoft helyesírás szótárában az az elfogadott. Az imádkozikban pedig megfigyelhető a imád mint értelmes szótő, de a ríkat-ban csak a rí a szótő, és nekem nagyon furcsán hat a -kat -ket végződés, hisz beszédben is inkább g hallatszik, mint k.

Arra gondolsz, h pl. azért, mert nem látta még leírva azt, h "nyüstöl", ezért a kiejtett (zöngésedett 's'/+t/ = 'zs') formája után "etimologizálta" vissza a "nyüzsög"-re?

(Ez pl. a "vasgolyó"-val (stb.) nem történik meg, mert a 'vas' közismert /alakú/ szó, és leírva is gyakran látjuk.)

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

sziatok!
nekem ez tetszik nagyon, ezt találtam egy blogban vagy hol:
nyüzstöl `nyüstöl'; oka nyilvánvaló. Írója nem nyüst|öl--nek tagolta (a nyüst† neki már ismeretlen), hanem a nyüzs|ög- képzettjének vélte.
A nyüzs|ög viszont egy korábbi nyü|zsög- újratagolása, amiben meg a nyű `Made' lappang, a képzéshez vö. szlk hemžiť.

üdv

Az is játszhat a rígat megjelenésében, hogy -gat/-get toldalék van (igaz itt nem gyakorítás, hanem műveltetés kellene legyen a jelentése), -kat/-ket meg nincs.

Google:
"rígat" - 13 600
"ríkat" - 944 000


Jól látom, h itt kb. uaz a jelenség tapasztalható, mint a"bicikli" - "bicigli" párosnál?

Annyira szépen látszik a "g"-"k" (zöngés-zöngétlen pár) tévesztés

Akár az "imádkozik" - "imátkozik"-nál:
"imádkozik" - 44 700
"imátkozik" - 5 870


Igaz, h tévesztés, de sztem senki sem tesz ma különbséget a "rígat" - "ríkat" között, vagyis mindenki érti (igaz, a google elsöprő többségben jelzik, h ha írásban ennyire tisztában vannnak vele az emberek, akkor lehet, h élőszóban is)

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Melyik a helyes és miért?