NYELVÉSZ

szigetva helyesen mondja. Ráadásul ha nem önálló tőből keletkezett az eset ragja, akkor nem is alakult ki személyes névmási alakja: *igem, *iged....

Közben korrigálnék, a Budapest és társai (település- és országnevek) sokkal rendhagyóbbak, pl. a Budapest kaphat, sőt, kötelezően kap névelőt, ha jelzője is van: *A Budapesten lakom, de *(A) dinamikusan fejlődő Budapesten lakom. Ezzel szemben a valódi NP-helyettesítők nem kaphatnak jelzőt:*okos te, *az okos te.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Szerintem a magyarban ezek önálló tövek voltak, majd később lettek szuffixumok (ahogy az már lenni szokott). Viszont a hangrendjük mutatja, hogy eredetileg milyen volt a mgh-juk önálló tő korukban: nekem, velem, tőlem, bennem, de hozzám, rám, nálam.

Tényleg! Ez tök érdekes. Van más példa is más nyelvből erre, amit ismerünk? fejes kolléga, nem tudod véletlenül, hogy mi a nyelvtörténete ennek a magyarban?

Emlékeztet a magyar nek+em-re.

Hát, van azért egy-két jópofa dolog az eszperantóban: pl. a képzőket néha sztemként kezelik és azokat képezik tovább. Pl. az -il- eszközre utaló képző (pl. montr-i = mutatni, V; montr-il-o = mutató, pointer, N). De az il-o, N is lehetséges, és azt jelenti "eszköz, szerszám".

EDIT: ahogy utánanéztem, ez nem is olyan ritka, mint hittem. Úgy tűnik, ezt korlátozás nélkül megteheted minden affixszel. (Wacha biztosan tudja, ha nem.)

Hát, ezt nem tudom, a névelőhasználat eléggé idioszinkratikus tud lenni tulajdonnevekkel.

Hát aligha, viszont ha iróniának szántad, azt sem értem, mert nem hinném, h cáfolja. Megkérdeztem WB-t, ő tkp. azt mondja, h ez elég specifikus, és ha idézőjelben is, de tabunak meg kultikus szónak nevezi az Esperanto-t. Lehet, h az a háttere, de szerintem nyelvtanilag annyit mondhatunk, h a szó maga egy NP, mint mondjuk a magyarban a (!) Budapest.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Sztem ez az ellipszises elemzésedet támasztja alá.

Ez a topik azért jött létre, h az eszperantó nyelv jellemzőiről cseréljünk eszmét. Kérem, a topikban az eszperantót mindenki tekintse természetes nyelvnek, tényeit fogadja el ugyanolyan tényeknek, mint a természetes nyelvek tényeit. E tények kritizálása tehát kerülendő! Az eszperantó mozgalomra vonatkozó bárminemű megjegyzés szintén kerülendő! Köszönöm a fentiek tiszteletben tartását!


Én ezt írtam:



Wacha Balázs így javította:



Az alábbiakban az adatok WB közléséből származnak, az elemzés viszont már részben az enyém.

Mint kiderült, a hungaro csak 'magyar ember' jelentésben használható, a 'magyar nyelv' (la) hungara. Ez azért érdekes, mert az a-végűek elvben melléknevek: nyilván itt is elliptikus szerkezetről van szó (< la hungara lingvo). Az, h a lingvo elhagyása rendsezressé vált, végül oda vezetet, h az a-végű alakok szintaktikailag főnévként viselkednek: a nyelvhasználóknak ezen intuícióját jól mutatja, h időnként nagy betűvel írják (tulajdonnév).

Ezzel szemben az olyan főnevek, amelyek nem jelentenek embert, főnévként is jelölhetnek nyelvet: Latino, Sanksrito, Esperanto, Ido. (Persze nyilván a lehet latino 'Latium lakója' is, csak ez nem tipikus téma -> használat.)

Ezen kívül érdekes különbség, h az esperanto előtt nincs névelő, de a hungara előtt van.

(Ami a nagybetűzést illeti, ennek szabályai állítólag nem szilárdultak meg, sőt, vannak olyanok, akik nem használnak nagybetűket, mert az felesleges nehézség a nem latin betűvel írók számára.)

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)